Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-29 / 31. szám

1 fillért tett ki, a minek oka a kivételes, a légszesz­vezetékben szükségessé vált javítási költségekben kere­sendő, mert különben a világítási költség nem szokott nagyobb ingadozásokat mutatni. Az iskolai kiadásokra, t. i. könyvek, író- és rajz­szerekre 1000 kor volt előirányozva s ezt el is kellett költenünk, sőt még 5 kor. 81 fill. többkiadás is merült fel, a mi lényegtelen különbség s nem is szabad épen ezen kiadásokat mérsékelnünk, a mit indokolnunk, azt hisszük, felesleges is. A leltárkiegészítési (berendezési) költségeknél ez évben sem kerülhettük el a többkiadást, mert hiszen ez sok mellékkörülményektől van függővé téve s köte­lességünk épségben fentartani és kiegészíteni a beren­dezést. Agynemüek, vásznak, szövetekre 933 korona 70 fillért, konyha- és házi felszerelésre 672 kor. 73 fillért költöttünk s így bizony 606 korona 43 fillérrel több a kiadás e czímen az 1000 koronás előirányzattal szem­ben, de hát ilyen dolgokban sem takarékoskodhatunk a végtelenségig. A tisztaság - és egészség - fentartási kiadásoknál nagyobb kiadások merültek fel, melyeket a tiszti főorvos úr kívánságai folytán sem kerülhettünk el. Ezen egész­ségügyi vizsgálatról más helyen teszünk még említést s itt csupán megemlítjük, hogy 25 drb. Pick-féle szellőz­tető készülék 600 koronába, a kertben az esővíz által okozott mélyedések felhordása és a hamugyűjtő helyre­állítása 644 koronába került s így már e két tétel indo­kolja a többkiadást. Hála a gondviselő Istennek, fedez­hettük e kiadásokat s nagyobb bajoktól és betegségektől óvhattuk meg ez által is növendékeinket. Gyógyszerre mindössze 120 kor. 37 fillért költöttünk, s az összes kiadás az egészség czímén 4401 kor. 30 fillér, vagyis 1501 kor. 30 fillérrel magasabb az előirányzatnál. Az árvaházi épület fentartási kiadásai a költség­vetés 2000 koronás előirányzatát csupán 65 kor. 33 fil­lérrel haladják meg, holott ugyancsak egészségügyi okokból a mosókonyhát 238 kor. 88 fill. költséggel betonoztattuk s egyéb javítások és beruházási kiadások is 525 koronát nyeltek el. Ezek nélkül megtakarítás lett volna elérhető, de mindent a maga idején megcsináltatni ez a legjobb gazdálkodás. Életjáradék czímén 2000 koronát adtunk ki két alapítvány terheképen. Ez állandó összeg költségveté­sünkben. Segélyezési kiadásaink 4500 koronát tettek. Folyó­sítottunk pedig 13 volt növendékünknek és 28 más árvának 3900 koronát, 12 kilépő növendékünknek első segítségül 120 koronát s a komáromi protestáns árvák­nak alapítványi kötelezettségünk alapján 480 koronát. Ez az előirányzott 4000 koronát 500 koronával ha­ladja meg. Miután bevételi forrásaink emelkedtek, köteles­ségünknek tartottuk a segélyezéseket is kiterjeszteni, annyival inkább, mert az árvatartási kiadásoknál 650 ko­ronával kevesebbet adtunk ki az előirányzatnál. T. i. a rozsnyói ev. árvaházban elhelyezett 15 árváért fizettünk 4500 koronát s vidéki családoknál elhelyezett 9 árváért 1050 koronát. A két czímnél kiadásaink 10,050 koronát tesznek ki, holott 10,200 koronát irányoztunk elő, így mégis 150 koronával mérsékeltük a mérleg egyensúlya miatt a kiadásokat, Bevételeinkből tőkésítettük az Első Hazai Takarék­pénztár 4000 koronás alapítványának 1903. évi 600 ko­ronás részletét, tőkésítenünk kellett az 1905. évi 600 ko­ronás részletet is (az 1904. évi 600 kor. már tőkésítve volt), ezenkívül még 1500 koronát, összesen tehát 2700 koronát térítettünk meg az alapítványok és hagyo­mányok javára, illetve csatoltunk a tőkéhez. Le kellett továbbá írnunk még egy régi 200 koronás alapítványt is, miután annak peres úton való érvényesítését a választ­mány nem tartotta czélravezetőnek, az alapító pedig a fizetést többszöri sürgetés után megtagadta. Ekképen összesen 2900 kor. esik tőkésítés és leírás czímén ez év terhére, a minek folytán csak 836 kor. 19 fill. marad­vánnyal állhatunk elő, a mit szintén a tőkéhez csatoltunk. Ez a 836 kor. 19 fill. felesleg és a fent részletezett 2700 kor. tőkésítéssel együtt 3536 kor. 19 fill. vagyon­növekedést okozott. Hogy már most teljes képét nyújtsuk mérlegünknek, összegezve az egész számadást, 125 árva tartása és neveltetése, és 41 árva segélyezése az igazgatási költ­ségekkel együtt 64,709 korona 58 fillérbe, ez utóbbi 13,306 kor. 01 fill. költség és 2000 kor. életjáradéki s 2900 kor. tőkésítési kiadás, összesen 18,206 korona 01 fillér levonásával pedig 46,503 kor. 57 fillérbe került. Budapesti árvaházunkban tartottunk 101 árvát, a kiknek terhére nem írható a rozsnyói árvaházban és a családoknál elhelyezett árvák tartásdíja és a segélyezési összegek, így a fenti 46,503 kor. 57 fillérből le kell vonnunk 10,050 koronát, úgy hogy 36,453 kor. 57 fill. esik buda­pesti árváinkra, vagyis 360 kor. 92 fillérbe került eyy árva tartása és neveltetése. A mult évben ez átalány­összeg 368 kor. 81 fill. volt s így 7 kor. 91 fillérrel kevesebb esik az 1905. évben egy árvára, a mi az árvaházi kiadásoknak lehető csökkentése által volt elér­hető. Reméljük, hogy ez a fejenkénti arány sokkal a jövőben sem fog emelkedni, bár a főváros élelmezési és drágasági viszonyai között az emelkedéssel számot kell vetnünk. RÉGISÉG. Adatok a heidelbergi egyetem magyar­országi hallgatóinak névsorához, Nagyon megörültem, a mikor a fenti czímmel egy közleményre találtam a Prot. Szemle XVI. évfolyamának 3. lapján. Németországnak e méltán elhíresedett ősi egyete­mét sok magyar ifjú látogatta, különösen a XVII, szá­zad elején, valamint a XVIII. század végén, meg a 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom