Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-03 / 23. szám
javára ; de ügy hiszem, nem lenne lehetetlen, hogy az intézet rendes tagjai évenkint legalább egyszer működési helyeiken az egyesület alapja javára rendeznének egy-egy hangversenyt, mi ha csekély 20—30 koronát jövedelmezne is, nagyban emelné á tőkeösszeget. Az alapszabály kivonatának'tökéletes megértésére szükségesnek tartom az alábbiakat megjegyezni: „A Magyarországi Zenészek Országos Segély- és Nyugdíjintézete" 1898-ban (tehát ezelőtt hét évvel) alakult át a „Magyarhonban élő zeneművészek segélyegyesületéből." Az utóbbinak az átalakuláskor 40—50 rendes tagja volt, kikért meg kellett tartani a Nyugdíjintézet czíme mellett a „Segély" czímet is, mert ez a 40—50 tag nem a Nyugdíj-, de a „Segély"-egyesület tagja, így lehet megérteni azt, hogy azon 136,000 korona, a mely a nyugdíjazás czéljára szolgáló egyik eszköz, külön kezeltetik a tulajdonképeni nyugdíjalaptól, mert ez a „Magyarhonban élő zeneművészek segélyegyesületének" alaptőkéje volt. Azonban a két egyesület egybeolvadása óta ez az összeg képezi a nyugdíjintézet főalapját. Az egyesület tagjai. A egyesület áll: tiszteletbeli, alapító és rendes tagokból. Tiszteletbeli tag az lehet, kit a közgyűlés, az egyesület körül szerzett érdemeinél fogva, tiszteletbeli taggá választ. Alapító tag az, ki készpénzben, vagy .alapító levélben 200 korona lefizetésre kötelezi .magát--; vagy tíz éven át évi 30 koronával járul az alaptőkéhez. > *c Nyugdíjban vagy segélyben sem a tiszteletbeli, sem az alapító tag nem részesülhet. Rendes tag lehet: nemre {férfi v. nő), korra, nemzetiségre való . tekintet nélkül mindenki, a ki Magyarországon zenével, akár az elmélet, akar a gyakorlat terén hivatásszerűleg foglalkozik. (Orgonisták, zongora-, hegedű- és énektanítók, stb.) ; Felemlítem, hogy a felvétel iránti folyamodvány mellé -csatolni kell egy gzolgálati bizonyítványt a lelkészi hivataltól, mely hivatva van igazolni, hogy a rendes tagul felveendő egyén az illető egyháznál tényleg mint orgonista-kántor és; énektanító működik. Úgyszintén ha működési helyén zenetanítással is foglalkozik (zongora, hegedű stb.), a növendékek szüleitől nyert s az elöljáróság által láttamozott bizonyítvány is melléklendő. A rendes tagok kötelességei. A rendes tagok ^törzsbetét" czímén, az intézetbe való felvétel alkalmával, égyszersmindenkorra 200, azaz kettőszáz koronát tartoznak befizetni. Azonban, ha arra, hogy ezen összeget letegyék, módjuk nem volna, úgy 300, azaz háromszáz koronát tíz év alatt, egyenlő havi részletekben törlesztőnek, vagyis havonta öt.. (5) koronát. . Továbbá kötelesek 30 éven át, vagy, az esetleg előbb beálló munka- és keresetképtelénségig, az alábbi táblázat szerinti megállapított évi díjat, előleges, egyenlő havi részletekben pontosan befizetni. - ? 7 " ; ; - ; A nyugdíjalap javára befizetendő évi díj összegének táblázata. A ki belépése alkalmával: 25—30 éves, fizet évenként . 60 koronát, 30-35 „ „ „ 48 „ 35-40 , 36 „ 40-45 „ „ „ 24 „ 45 évesnél idősebb fizet évenként 18 „ E pontnál engedtessék meg, hogy valamire kiterjeszkedjem és egyházaink vezetőinek jóindulatát kikérjem. ; „Az országos ref. lelkészi nyugdíjintézet" bizonyára mielőbb meg fog alakulni. Az ennek rendes tagjait képező lelkészek és okleveles tanítók — mint kántorok — után az évi 24 korona illetéket az illető egyházak fizetik. Igaz ugyan, hogy a tanítói oklevéllel nem bíró kántorok kizárattak a lelkészi' nyugdíj-intézet kebeléből, daczára, hogy lehetnek ezek között sokkal több munkát teljesítő, az Úr szőllőjében hívebben sáfárkodó egyének, mint az oklevelesek között; de hát azért jó indulattal ezeken is lehetne segíteni. A mikor az országos tanítói nyugdíjintézet megalakult, a kormány humánusan járt el az oklevélnélküli tanítókkal szemben. Pót-tanfolyamokat állított fel a képezdékben számukra és kieszközölte, hogy azok, a kik már évtizedeken át működtek, ne zárattassanak ki a méltán .megérdemlett nyugdíj-intézetből, hanem oklevelet nyerjenek s az intézetnek tagjai lehessenek. .Ugyanezt tehetné a mi főhatóságunk is. Ha azonban erre nem volna hajlandó, úgy legalább azon kegyeiben részesíthetné tanítói oklevéllel nem bíró orgonista-kán torait, hogy évente illetékes egyházaik által fizettetné ki azon 24 koronát ezek számára is. Úgy hiszem, ezt a csekély 24 korona évi nyugdíj-illetéket nem tagadja meg ezektől sem egyházi főhatóságunk. Ezt megnyerve sokkal könnyebb lenne elviselni a „Magyarországi Zenészek Segély és Nyugdij-egyésületének" fizetendő évi járulékokat. A nyugdíjazás. Az egyesület nyugdíjazó működése az alakulástól számított 10 év elteltével kezdődik (tehát három év múlva : 1909-ben). Addig a nyugdíjalap javára befolyó jövedelmek és azoknak kamatai tőkósittetnek. Az évi nyugdíj a következőkép állapíttatott meg: tíz évi befizetés után évi . . 200 korona, húsz évi „ „ „ 400 harmincz évi befizetés után évi 600 „ Megjegyzendő, hogy 3 év múlva jóval magasabb évi uyugdíjösszeg van tervbe véve. A belépéstől számított 10 éven belül nincs a tagnak nyugdíjra igénye. Azon esetben, ha tíz éven belől teljesen munka- és keresetképtelenné válik és szegénysége miatt; a nyugdíjjárulékot fizetni nem képes: az igazgató-választmány, az egylet vagyonához mérten megállapítandó évi segélyben részesíti a ráutalt tagot. 45*
