Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-29 / 18. szám

A dolog ugyanis úgy történt, hogy czikkem akkor nem jelenhetett meg s később megtörténvén a zsinati határozat, a szerkesztő úr jónak látta czikkemet a megváltozott helyzetnek megfelelően kibővíteni a maga jószántából azzal, a mit épen Szügyi kifogásol. És nagyon köszönöm a Protestáns Szemle szerkesztőjének ezt a kibővítést, mert ezzel is bizonyítja, hogy vannak és sokan vannak, a kik arról a bizonyos zsinati határozatról nem úgy gondolkoznak, a hogy Szügyi és a dallamozóbizottság szeretnék. Szügyi haragszik, hogy én, mikor programmot készítettem, a híres Próba-énekesről tudomást sem vettem — (pedig vettem!) — de vájjon, liogy fogadja azt, ha figyelmébe ajánlom, hogy igen sokan vannak, a kik úgy tudják és azt tartják, hogy a zsinatot egyáltalában nem köti ebben az ügyben semmi tekintet s ha úgy látja jónak, minden konveriti és nem konventi határozatot félretehet s elrendelheti az énekeskönyvnek új programm alapján való újítását. Minden csűrés-csavarás nélkül, nyíltan, egyenesen kérdem Szügyitől: Meg van-e kötve a zsinat keze és hozzá van-e kötve a Próba-énekeskönyvhöz, vagy nincs ? Ha hozzá van kötve, akkor valóban felesleges munkát cselekedtem. De ha nincs, akkor az a bocsánat felesleges, mellyel Szügyi czikkének ezt az első pontját bevégzi. II. Ebben a második részben a szövegi részre adott programmal foglalkozik Szügyi. Itt, leszámítva az erdélyi énekekre vonatkozó furcsa megjegyzését, melyet hallgatással mellőzök, két lényeges kifogást tesz. Egyik az, hogy igen konzervatív vagyok a javításokban. Hát kérem szépen, ez igaz. De bátor vagyok megjegyezni, hogy bár az énekügyi bizottság is lett volna annak idején olyan konzervatív, a milyennek engem most Szügyi vádképen emleget. Egyáltalán csodálkozom ezen a vádon. Hiszen az énekügyi bizottságnak eddig az egyházmegyék és egyházkerületek, a konvent és egyesek véleményének egész tömegéből meg kellett volna érteni, hogy tulajdonképen nem én vagyok igen konzervatív, hanem a nép és az a közönség konzervatív, melynek az énekeskönyv készül. Kérem, tessék csak nyugodtan utána gondolni. A bizottság munkálatát, a mint maga az elnök a konventhez intézett jelentésében előadta, 5 egyházkerület közül elvetette 4 és elfogadta, de az is bizonyos fentartásokkal, egyetlenegy egyházkerület, az, a mely egészen véletlenül épen a bizottság elnökének egyházkerülete. És mindenütt legfőbb okul a sok újítás, furás-faragás volt feltéve, melynek folytán nem újított, hanem új énekeskönyvet készített a bizottság. Ilyen körülmények között dicséret és nem gáncs az, a mit Szügyi programmom ellen felhoz. És nem annyira konzervativizmusnak, mint csupán előrelátó óvatosságnak és kiméletességnek kellene nevezni, mikor keresem czikkemben azt a középarányost, a mely az unió feltételeinek is, a közönség maradi természetének is s a jobb és fejlettebb ízlésnek is a lehetőség határain belül megfelel. A bizottság csinált egy énekeskönyvet a maga ízlése szerint, a nép, a közönség vallási természetének és művészi készültségének és szükségletének szinte teljes figyelmen kivül hagyásával. Ezt a közönség nem fogadta el. (Azt hiszem, ha valami, csupán ez kötheti a zsinatot!) Lássunk tehát egy olyan énekeskönyvet, a mely számol az igényekkel és a lehetőségekkel. Erre adtam én a programmot. És ha ebbe a Próba-énekes úgy egészében egyáltalában nem fér bele, annak oka nem én vagyok. Az okot Szügyi ós az ónekíigyi bizottság legkönnyebben észreveheti, ha magát jól körülnézi. Másik kifogás, hogy nem két ember, de több tagú bizottság való efféle feladatra. így csinálták a francziák s így csinálják az evangélikusok stb. Ezt mondja Szügyi. Hát kérem, hogy az a 12 tagú franczia bizottság miképen oldotta meg a maga feladatát, annak megítélésére nem tartom magam jogosultnak; mert nem ismerem a franczia népnek és közönségnek sem vallásos szükségletét, sem művészi készültségét. Hogy az evangélikusok bizottsága miképen oldja meg a maga feladatát, azt sem én nem tudom, sem Szügyi József, mert abból csak még ezután lesz valami. Ok bizonyára tanulni fognak a mi esetünkön. Ez a két példa tehát, a melyet Szügyi felhoz, kiesik a számításból. Ellenben számításba jöhet, hogy miképen oldotta meg a maga feladatát az a 30 tagú bizottság, a mely a Próba-énekest készítette. Erről már annyiszor szólottam, hogy senkit sem akarok vele untatni. Egyszerűen utalok a Próba-énekesre adott bírálatomra és a Protestáns Szemlében megjelent czikkemre, melyet Szügyi nem értett meg; de hivatkozom főleg az 1904. konventi jegyzőkönyv 79-ik számához mellékelt számadásra, a hol a 7200 korona tiszteletdijat a munkások maguk között szétosztották; és hivatkozom azokra a következtetésekre, melyeket e számadásból a Debreczeni Prot. Lap 1905. 25. számában kihoztam. Kitűnik ezekből a kétszerkettő erejével, hogy a bizottság jó nagy része nem csinált semmit, hanem, mint az ilyen bizottságokban szokott lenni, örvendett azon. ^^ Jobb és megbízhatóbb MAGVAKAT olcsóbban senki sem ad, mint ^f r r r FABIAN BKLA magkereskedése Budapest, Ullői-út 11. szám. Kálvin-tér mellett. Tessélt j>r*ót>éit tenni.