Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-04 / 10. szám

Ság elnökéhez nyújtandók be. A folyamodványban megjelölendő a szakcsoport és a választott főtárgy. 21. §. A folyamodványhoz melléklendők : a) Születési bizonyítvány. b) Honossági bizonyítvány, c) Életrajz, a melyben a jelölt leírja tanulmányainak menetét, irányát és terjedelmét, nyelvi ismereteit s esetleg irodalmi működését, d) Elemi népiskolai tanítói oklevél, vagy pedig középiskolai érettségi bizonyítvány, e) Polgáriskolai tanítói oklevél abból a szakcsoportból, a mely a választott tanítóképzőintézeti szakcsoport tárgyait magában foglalja és a mely a tanitóképző-intézeti szakcsoport tárgyaiból jeles, a többi tárgyból legalább jó osztályzatú, f) Leczkekönyv (index), a mely bizonyítsa, hogy a folyamodó a polgáriskolai tanítói oklevél megszerzése után valamely hazai egyetemen vagy műegyetemen már legalább három félévet hallgatott s a negyedikre beiratkozott és ott e szabályzat 8. és 9. §§-ban megszabott követelményeknek eleget tett. g) Bizonyítvány a vallás- és közoktatásügyi minisztertől arra feljogosított tanítóképző-intézet igazgatóságától arról, hogy a folyamodó jelölt a 11. §-ban megszabott didaktikai gyakorlatokban sikerrel vett részt. h) Bizonyítvány arról, hogy a jelöltnek valamely modern nyelvből (14. §. d), az I—IV. szakcsoportbeli jelöltnek ezenkívül a latin nyelvből is van annyi készsége, a mennyi könnyebb prózai szöveg fordításához szükséges. — C) Vizsgálati eljárás ós általános követelmények. 22. §. A képesítő-vizsgálat áll: a) zárthelyi írásbeli vizsgálatból, és b) szóbeli vizsgálatból; ez utóbbi nyilvános. 23. §. A zárthelyi dolgozat czélja: meggyőződést szerezni arról, hogy a jelölt segédeszközök nélkül is képes-e főtárgyában s annak egyes részleteiben megfelelő jártasságot felmutatni. A zárthelyi dolgozathoz a logarithmus-tábla kivételével semmiféle segédkönyv használata nincs megengedve. A német nyelvi dolgozat németül Írandó. A természettudományokból olyan feladat adandó, a mely a laboratóriumi munkákban és kísérletekben való jártasság kipuhatolására is alkalmas. A zárthelyi dolgozat elkészítésére az elnöktől kitűzött napon 10 órai idő engedtetik. 24. §. A zárthelyi dolgozatot az elnök az illetékes vizsgáló-bizottsági tagnak adja ki bírálatra, a ki arról a szóbeli vizsgálatot megelőzőleg jelentést tesz. A zárthelyi dolgozatról adott kedvezőtlen véleménynek visszavető hatása nincs s a végleges eredmény csak a szóbeli vizsgálat után az egész vizsgálat együttes elbírálása alapján állapíttatik meg. 25. §. A szóbeli vizsgálat czélja a szóbeliség közvetlen útján meggyőződést szerezni arról, hogy a) a jelöltnek választott főtárgyában megvan-e a tudomány mai álláspontjának megfelelő jártassága, kellő áttekintése a tudományág rendszerén és tájékozottsága a tudományos módszerekben; továbbá, hogy főtárgyának általa megjelölendő legalább egyik részében van-e olyan részletes irodalmi tanulmányon alapuló képzettsége, a mely tudományos munkásságra képesít, b) Van-e a jelöltnek tájékozottsága a filozófia és pedagógia történetében; ismeri-e behatóan a népoktatás összes intézményeinek s különösen a tanítóképzésnek szervezetét és újabbkori fejlődéstörténetét, első sorban Magyarországon, továbbá Ausztriában, Német-, Franczia- és Angolországban. 26. §. A sikerült vizsgálatok osztályzatai: kitűnő, dicséretes, jó, elégséges. TÁRCZA. Az alsó rend hareza a felső rendek ellen.* — Egyházi beszéd. — Fii. 2, 4—5. „Ne nézze kiki csak a maga hasznát, hanem minden a mások hasznát is nézze. Annak okáért azon indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is." Az apostol szomorú szívvel látván, hogy a filippibeli keresztyének között az irigység, versengés és egyenetlenség rossz szelleme dúl: mint egy édesatya gyermekeit, úgy kéri ő is a Krisztusban szerelmes atyjafiait, hogy teljesítsék be az ő örömét és legyenek mindannyian egyazon indulattal, egy értelemmel és egy akarattal. E végből így inti őket tovább: „Ne nézze kiki csak a maga hasznát, hanem minden a mások hasznát is nézze. Annakokáért azon indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is". Ha az apostolnak ez intését mi is mindannyian megszívlelnék ; ha az az indulat lakoznék a mai társadalomnak úgy egyes, mint összes tagjaiban, mely volt az emberiség legfőbb példányképében, a Jézus Krisztusban, vagyis az alázatosságnak és önmegtagadásnak, az igazságnak és a szeretetnek lelke: bizony mondom, nem honolna akkor annyi elégedetlenség, annyi keserű érzés a keblekben, és nem támadna akkor meghasonlás sem a háznépek között, sem az emberiség nagy családjában. És — a mire ez órában különös figyelmet kívánok fordítani, — nem isinernők akkor azt a hova-tovább nagyobb hullámokat verő társadalmi mozgalmat, mely a mi jó magyar népünk egyrészét is a küzdelem terére szólította s mely a külföldi előhaladottabb államokban már valóságos élethalál-harcczá fajult el: mintegy az alsó rend harczává a felső rendek ellen. Miért, honnan ez a harcz, ez az ádáz küzdelem ? Erre a kérdésre nem épen könnyű a felelet. Legközönségesebb az a felfogás, hogy a szoczializmus — a mint ezt a társadalmi mozgolódást nevezni szokták — voltaképen a szegényebb sorsú emberek anyagi s erkölcsi helyzetének a javítását, megkönnyítését czélozza. Mások ellenben egyoldalúlag csak magát a népet okolják, hogy t. i. annak az irigysége, telhetetlensége, dologtalansága, mértékletlensége, költekező életmódja és lelki eldurvulása okozza a bajt. De talán nem tévedek, ha én részemről azokkal tartok, a kik viszont azt mondják: „A dolgozó Ezt az egyházi beszédet, mely bölcsen és tapintatosan, tiszta evangéliömi szempontok szerint birálva viszi a templomi szószékre a szocziális kérdést, aktualitásánál fogva is érdemesnek találtuk a közlésre. Szerk.