Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-04 / 10. szám

elméleti képzése az egyetemen vagy műegyetemen történik, gyakorlati képzése pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztertől arra kijelölt elemi iskolai tanítóképzőintézetekben. 4. §. A képzés tanfolyama két évig tart.' A kétéves tanfolyam magában foglalja mind az elméleti, mind a gyakorlati képzést. 5. §. A szakcsoportok a következők : 1. Filozófia és pedagógia (lélektan, logika, ethika, a filozófia története; elméleti pedagógia, a pedagógia története, a hazai és a külföldi közoktatás szervezete.) II. Magyar nyelv és irodalom, történet, földrajz. III. Magyar nyelv és irodalom,<

német nyelv és irodalom. V. Mennyiségtani természettan (a természettani és csillagászati földrajzzal). VI. Állattan, növénytan, kémia ásványtannal, természettan. 6- §. A szakcsoport egyik tárgya — szabad választás szerint — főtárgy, a többiek melléktárgyak; kivétel az I. szakcsoport, a melyben a filozófia és pedagógia egyenlő jelentőségű tárgyaknak tekintetnek s együttesen teszik a szakcsoport egyedüli tárgyát. 7. §. Valamennyi szakcsoporton kötelező tárgyak a filozófiaiak köziil: a lélektan, logika, filozófia története; a pedagógiaiak közül: az elméleti pedagógia, a pedagógia története ; továbbá a magyar népoktatás szervezete. 8. §. Minden jelölt köteles az egyetemen vagy műegyetemen félévenkint legalább heti 20 órát hallgatni, beleszámítva a gyakorlatokat is. 9. §. A jelöltek kötelesek a hallgatott tárgyakból félévenkint legalább 12 órai kollokviumot felmutatni; még pedig mind a filozófiai és pedagógiai tárgyakból, mind szakcsoportjuk fő- és melléktárgyaiból. 10. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyetem székhelyén elemi iskolai tanító-(tanítónő-) képző-intézeteket jelöl ki, a melyekben a .jelöltek didaktikai gyakorlatukat végzik. Erre a czélra nem csupán állami, hanem — a fentartó hatóság beleegyezésével — más jellegű képzőintézetek is kijelölhetők. 11. §. A didaktikai gyakorlat áll: hospitálásból a tanítóképző-intézetben és a gyakorlóiskolában és folytatólagos tanításból a tanítóképző-intézetben. Egy-egy jelölt folytatólagos tanítása négy hétig tart, a tanfolyam tartama alatt a jelölt által bármikor kérhető időben. 12. §. A jelölttől kért időn belül a hospitálás és folytatólagos tanítás tárgyát, anyagát, osztályát és részletes módozatait a gyakorlatra kijelölt tanintézet igazgatója — az illető szaktanárok meghallgatása után — esetről-esetre állapítja meg saját hatáskörében. Folytatólagos tanításait a jelölt az illetékes szaktanár vezetése alatt és állandó jelenlétében végzi. 13- §. Gyakorlatainak befejezése után a jelölt bizonyítványt kap a didaktikai gyakorlatokban való részvételéről. A didaktikai gyakorlatok eredményét a gyakorlatra rendelt tanítóképző-intézet igazgatója és a jelölt gyakorlatainak vezetésében résztvett szaktanárok állapítják meg s Ugyanok állítják kí és írják alá az erről szóló bizonyítványt. A bizonyítványban feltüntetendő, hogy a jelölt az ezen szabályzatban megkivánt gyakorlatokban „sikerrel", „jó", „jeles" vagy „kitűnő sikerrel" vett részt. 14. §. Tanítóképző-intézeti tanárjelöltek számára az állam polgáriskolai, illetőleg elemi iskolai tanító-(tanítónő-)képző-intézetekkel kapcsolatban kollégiumokat állít, a hol a fölvett jelölteknek minden segítséget megad arra, hogy szakpályájukra gond nélkül készülhessenek. A kollégium tagjai mellékfoglalkozásra nem vállalkozhatnak. A kollégium tagjai kétfélék: belső tagok és külső tagok. Belső tagok (ösztöndíjasok) lehetnek, kik ilyenekül felvétetnek; külső tagok, kik ilyenekül jelentkezvén, erre engedélyt nyernek. A kollégium vezető tanárait a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki és a kollégium rendtartását külön szabályzat által határozza meg. A kollégium feladata, hogy: a) az általános tanulmányi rend keretében részletesen megállapítsa az egyes kollégiumi jelöltek tanulmányi rendjét az egyetemi (műegyetemi) leczkerend alapján ; b) támogassa és ellenőrizze a tagok egyetemi tanulmányait és szükség esetén kiegészítse azokat; c) ellenőrizze a tagok iskolai gyakorlatait; d) gondoskodjék, hogy a tagok a latin nyelvben és legalább egy modern idegen nyelvben (német, franczia, angol, olasz) magukat gyakorolhassák; e) gondoskodjék arról, hogy a tagok testgyakorlatokat rendszeresen folytassanak. II. A tanítóképző-intézeti tanárok képesítése. A) Vizsgáló-bizottság. 15. §. A tanítóképző-intézeti tanárok képesítésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter állami vizsgáló-bizottságot nevez ki Budapest székhellyel. 16. §. A vizsgáló-bizottság áll: az elnökből, —• egy alelnökből, a ki szükség esetén az elnököt helyettesíti,— egy jegyzőből és meg nem határozott számú vizsgáló-bizottsági tagokból. A tagok azok közül a főiskolai tanárok közül neveztetnek ki, a kik az 5. §-ban felsorolt szakcsoportokban előforduló tárgyakat a budapesti egyetemen vagy műegyetemen előadják. 17. §. Az egyes vizsgálatokon jelen vannak: az elnök (vagy helyette az alelnök), a jegyző, a ki a jegyzőkönyvet vezeti és az illetékes vizsgáló-bizottsági tagok. 18. §. Az ezen szabályzat szerint működő vizsgáló-bizottság hatásköre csak az 5. §-ban felsorolt szakcsoportokból való képesítésre terjed ki. 19. §. Az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) vezeti a bizottság mindennemű tevékenységét; az egyes vizsgálatokra ő hívja meg a vizsgáló-bizottsági tagokat. Minden év végén jelentést tesz a vallás- ós közoktatásügyi miniszternek a bizottság működéséről. Az elnöknek eme teendőiben ajegyző segédkezik. — B) Jelentkezés a vizsgálatra. 20. §. A folyamodványok a vizsgálatra való bocsátásért a bizott-Jobb és megbízhatóbb MAGVAKAT olcsóbban senki sem ad, mint r ' f FiJJBXAN BEIiA magkereskedése Budapest, Ullői-út 11. szám. Kélvin-tér mellett. Tessék: próbát tenni.