Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-18 / 8. szám

időbeli egymásutánban, pl. az egyházi év szerint sorakoztatva, sem pedig tartalmi összefüggésben és rokonságban nem következnek egymásután. Azonban e mellett tartalmuk igen változatos. Felölelik az Isten, a magunk, mások, szülők, haza iránt való és egyéb kötelességeket. Lehetőleg az élet minden viszonyára van bennök egy intelem, lehetőleg minden keresztyén erény gyakorlására buzdítás. A beszédek elég terjedelmesek, sőt a mint terjedelmükből kiveszem, inkább olvasásra, mint elmondásra vannak szánva, mert akad köztük 8—10 oldalas is. Ilyen terjedelmű beszéd pedig még felnőttek előtt elmondva is hosszú. Gyermekeknek röviden ós vonzóan kell beszélni, hogy figyelmük, érdeklődésük ki ne merüljön. Elmondásra ezek közül is többet, épen úgy, mint a Benke-féléket, általában hosszúnak találom. Ebből azonban nem következik, hogy olvasmánynak nem válnak be, sőt vonzó tartalmuknál, egyszerű meleg hangjuknál, a bennök előforduló számos példánál fogva igen, valamint mintáknak is sikerrel alkalmazhatók. Én, ki már nyolcz esztendeje foglalkozom ifjúsági beszédek írásával és tartásával s eddig legalább is 100 ifjúsági beszédet mondtam el, sikerrel fogom alkalmazni. Az átdolgozóról is meg kell emlékeznem. Dicséretes munkát végzett, megértette a szerzőt és méltó alakban találóan adta vissza gondolatait s méltót adott hozzájok a magáéból. Az átdolgozás nyelve egészen az Övé; az a dicséret tehát, melyet fentebb a nyelvezetről mondottam, őt is illeti. Nyelvében sehol semmi nehézkesség, egyenetlenség nem fordul elő; a beszédeket olvasva nem is vesszük észre, hogy nem eredeti munkával van dolgunk. Példái, melyeket a magyar történelemből és viszonyokból merített, találók és nem zavarják az összhangot, sőt simán illeszkednek a többiek közé. Tartalmi szempontból csupán egy megjegyzésem van, t. i. az 1. sz. beszéd ama helyére, melyen az áll, hogy: „Istent nem untatja a mi beszédünk, sőt azt szereti, ha hosszasan társalgunk vele. Az evangéliom szerint Jézus Urunk egész éjjeleken át imádkozott." Én ebben ellentmondást látok Máté 6, 7—8. verssel szemben, hol Jézus egyenesen azt parancsolja, hogy röviden imádkozzunk, mert Isten úgy is tudja, mire van szükségünk. De nem is tudom, mikor imádkozott Jézus egész éjjeleken át, lehet, hogy rosszul ismerem az evangéliumokat. Az evangéliumokban több imája van megörökítve, ezek közül leghosszabb az ő főpapi imája (Ján. ev. 17. r.); de még ez sem olyan hosszú, hogy egész éjszakát vett volna igénybe annak elmondása. De nem is jöhetett Jézus ilyen nyilt ellentétbe saját mondásával. Elismerés illeti a Luther-Társaságot, hogy ezt a gyűjteményt kiadta. A kiállítás tetszetős, ízléses formája pedig Hornyánszkyt dicséri. Számítunk a következő kötet megjelenésére s azt biztosra várjuk. Az árnál azonban legyen szabad megjegyeznem, hogy a Luther-Társaság, ha teheti, szabja azt kisebbre, Ha azt akarjuk, hogy ez a munka valóban az „Ifjak Kalauza" legyen, tegyük az árát 40, legfeljebb 60 fillérre, hogy az ifjúság könynyen megszerezhesse. Hiszen az ily munkát az egyháznak ingyen kellene osztogatni az ifjúság között. Ezek után ajánlom a művet mindenkinek elolvasásra és terjesztésre. A gyermek- ós ifjúsági istentiszteleteknek nálunk nagy fontosságuk van és lesz, a mennyiben nem felekezeti iskolába járó tanulók valláserkölcsi nevelésénél egyenesen nélkülözhetetlenek. Ilyen istentiszteletek tartásánál legfontosabbak a beszédek; ezeknek készítése pedig, miután vannak kiváló mintáink, nem lesz nehéz, sőt reméljük, hogy ezek nyomán kifejlődik és felvirágzik idővel a magyar gyermek- és ifjúsági szentbeszédek önálló irodalma, a minek rövid időn belül való bekövetkezése nagyon óhajtandó lenne. Eperjes. Frenyó Lajos, főgimnáziumi vallástanár. MISSZIÓÜGY. A Lorántffy Zsuzsanna-egyesület fejlődése. Nagy asszonyunk nevéről elnevezett egyesületünk életének fejlődéséről akarnék pár szót szólani. Alig hiszem, hogy Magyarországon, különösen a protestáns társadalomban ne ismerné mindenki e nevet, és mégis merem állítani, hogy igen kevesen tudják teljes valójában e név jelentését. Tizennégy éve annak, hogy igen kis keretben megindult egyesületünk munkája, a czélból, hogy a közjótékonyság terén ne csak kenyér-, ruha- vagy pénzosztással foglalkozzunk, de tárjuk fel az Evangéliom kincseit is az ezek után éhező és szomjúhozó lelkeknek. E rövid idő alatt, mesébe illő módon, vagy — legyünk modernebbek — szerencsés iparvállalatokban előforduló sebességgel fejlődött a Lorántffy Zsuzsánnaegyesület. A hazánkban a maga helyét illőn elfoglaló egyesület életét • határozottan 3 különböző korszakra lehet felosztani. Megalakulásánál szakított az eddig elfogadott sablonszerűséggel ; tagjai összejöveteleit Szentírásolvasással, imával fejezték be. Igen kicsiny tőkéje gyarapítására (140 K volt az első évi forgalma) teaestélyt rendezett, eleinte testvéregyesületekkel karöltve, majd a millenáris esztendőben egyedül, a Baldácsy-teremben. Ez esztendőben még mindig igen kicsiny volt, de czélja magasra volt helyezve. Kereste az Úrnak országát, ós Urunk Jézus Ígérete teljesedésbe ment: „Keressétek először az Istennek országát ós annak igazságát és mindazok megadatnak néktek" (Máté 6., 33), mert tényleg bőven és igen nagy mértékben adatott meg néki mindaz, a mit a világiak is nagyrabecsülnek — az anyagiakban való gyarapodást,