Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-18 / 8. szám

30. §. Ha valamely egyetem vagy egyetemi főiskola ezen feltételeknek meg nem felel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyetemhez, illetve egyetemi főiskolához megintést intéz. Ha ily megintésnek kétszeri ismétlés után sem lenne foganata : az engedélyokirat visszavonása vagy más megfelelő intézkedés végett a törvényhozásnak előterjesztés teendő. 31. §• A törvényhatóság, felekezeti főhatóság, egyes és társulat által alapított egyetemek és egyetemi főiskolák tanárai ellen hozott fegyelmi határozat, ha az hivatalvesztésre szól, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez hivatalból felterjesztendő, a ki a határozatot megsemmisítheti, ha azt észleli, hogy annak meghozatalában oly ok vitt jelentős szerepet, a mely az egyetem hivatásával (1. §.) összhangban nem áll. 32. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a törvényhatóság, felekezeti főhatóság, egyes és társulat által alapított egyetemekkel és egyetemi főiskolákkal kapcsolatban keletkező ifjúsági egyesületeknek, valamint az ifjúság számára létesült egyéb intézeteknek (konviktus, alumneum stb.) állami felügyeletét rendeletileg szabályozza. 33. §. Az egyetem ós egyetemi főiskola külföldi forrásból csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével vehet támogatást igénybe. 34. §. A budapesti egyetem felekezeti jelleg nélküli állami intézet. Az egyetemi alapban kezelt vagyonok jövedelmének rendeltetése iránt 0 Felsége, az alapítás szándékának szemmeltartásával, rendelkezni fog. A Mária Terézia királynőtől származó vagyonokra nézve az újból való rendelkezés, katholikus tanintézeti czélokra, az 1848. évi XII. törvényczikk értelmében történik. 35. §. Felekezeti jellegű egyetemek czéljaira szolgáló oly alapítványok, a melyek a jelen törvény meghozatala előtt létesültek, az alapítványt tevőnek, illetőleg az alapítvány képviselőjének kérésére, a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével, az alapítás eredeti czélzatának megfelelő más czélra köthetők le. 36. §. A már meglevő egyetemek és a magasabb képzést szolgáló egyéb meglevő oktatási intézetek szervezetét a jelen törvény nem érinti. 37. §. A jelen törvény életbeléptetésének napját a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 38. §. A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbizatik. KÖN Y VISMERTETÉS. Adorján Ferencz: Dekoppet Ágoston: Ifjak Kalauza. I. kötet. A Luther-Társaság LI. kiadványa. Budapest, 1905. Hornyánszky Viktor es. és kir. udvari könyvnyomdája. Ára 1 K 40 f. A „Magyar Szó" mult évi számainak egyikében S. Szabó József a fentírt munkáról megemlékezve, határozott nyereségnek mondja annak megjelenését. Mint örvendetes eseményt üdvözli s azt a reményét fűzi hozzá, hogy egy ifjúsági vallás-erkölcsi tartalmú lapnak megteremtéséhez egy lépéssel közelebb vitt minket. Kár, hogy a czikkező bővebben nem foglalkozott a mű ismertetésével, méltatásával. Ha a munkának nem lenne is semmiféle jó oldala, pedig, a mint alább ki fogoni mutatni, igen sok van, én akkor is örömmel üdvözölném, mint a hogy örömmel, elismeréssel fogadok minden úttörő igyekezetet. Nálunk gyermek- és ifjúsági szentbeszédek írása, tartása, kiadása még ezelőtt másfél évtizeddel jóformán ismeretlen dolog volt. A gyermek- és ifjú léleknek korához illő táplálásával akkor még nálunk alig gondolt valaki. Valláspedagógiánk alig akar mozdulni megszokott, régi, ma már sok tekintetben módosításra és javításra szoruló útjáról, holott a külföld már jó ideje a legkiválóbb szónokokra, pedagógusokra bízta a gyermek- és ifjúsági szentbeszédek tartását. A külföld e nemű irodalma kiváló termékekben igen gazdag, s ha valaki egy-egy hírneves gyermek- vagy ifjúsági szónoknak kiválóbb beszéd-gyűjteményét ülteti át magyar nyelvre, nagy szolgálatot tesz evang. prot. anyaszentegyházunknak. Hála Istennek, a kezdet már nálunk is megvan. Tudtommal Benke István „Isten országa" volt az első útmutató a gyermekeknek szóló egyházi beszédek készítésében ; majd Tárkányi György ref. főgimn. vallástanár adott ki egy ifjúsági beszédgyűjteményt, melyet kiválóbb külföldi, különösen német beszédgyűjtemények felhasználásával írt. Most harmadiknak sorakozik ezekhez Adorján munkája. Benke István angol és holland, Tárkányi leginkább német beszédeket dolgozott fel. Adorján megismertet minket a franczia irodalom e nemű termékeinek egyikével. S én megvallom,, a három közül szivem legjobban a francziához húz. Az a könnyűség, mellyel a legnehezebb dolgokat is megérthetővé, felfoghatóvá teszi a gyermekek előtt, valóban bámulatra méltó. Azok a találó, helyükön alkalmazott példák, melyekkel beszédei telisden-tele vannak, megbecsülhetetlenek. Én nem tudom, a finom érzékű pedagógust, vagy a rátermett gyermekszónokot csodáljam-e benne jobban ? A beszédek egyszerűek, nyelvök minden czifraság, sallang frázis nélkül való, mégis minden sorukból a gyermekek iránti mélységes szeretet sugárzik ki. El kell olvasni a szerző és átdolgozó előszavait s összehasonlítani bármely beszéddel, vájjon nem igaz-e, a mit előszavaikban mondanak. A hol nehezebb fogalomnak magyarázata fordul elő, a beszédek ott se válnak értekezőkké, szárazakká, nehézkesekké. Pl. az 1. sz. beszédben a név jelentőségének, a 8. számúban a kísértés és vigyázás, a 2. számúban a tőke magyarázata és megértetése mesteri. A példák közül a megbocsátó felebaráti szeretetre a 10. számú beszédben a megcsonkított kezű néger nőről szóló történet szívet megható ; az igazmondásra a 14. számúban Washington példája lélekemelő, önérzetet ébresztő. Elsorolhatnék még számos példát, de nem teszem ; a ki közelebbről kiván a munkával megismerkedni, olvassa el s tudom nem bánja meg. Szám szerint 20 beszéd van a gyűjteményben, melyek kivétel nélkül gyermekek számára vannak írva. Nincsenek határozott rend szerint csoportosítva, sem