Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-18 / 8. szám

hatóságok, a törvényesen bevett felekezeteknek főhatóságai, továbbá egyes állampolgárok és magyar állampolgároknak oly egyesületei alapíthatnak, a melyek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint kifejezetten erre a czélra létesültek. Azon felekezetek főhatóságait, a melyek az 1895. évi XLIII t.-czikk alapján törvényesen elismertetnek, az egyetemalapítás joga csak akkor illeti, ha a törvényhozás e jogot nekik megadja. 11 §. Az alapítók maguk állapítják meg az egyetem jogi képviseletére és kormányzatára hivatott testületnek, valamint az egyetemnek vagy egyetemi főiskolának, mint tanintézetnek teljes szervezetét, az ellátandó tudományokat, a közhivatali és egyéb közpályák érdekéből esetleg szervezendő karokat, a tanulmányi vizsgálatoknak, valamint a — a jelen törvény korlátai között — a doktori fokok szigorlatainak sorát, továbbá a magántanári képesítésnek feltételeit és az egyéb alapvető intézkedéseket. Az egyes állampolgár által létesített egyetem vagy egyetemi főiskola alapításánál azt is meg kell állapítani, hogy az alapító halála után a kormányzatra és jogi képviseletre hivatott testület tagjai kinevezésének jogát és általán az alapítókat illető jogkört mely jogi személy gyakorolja. 12. §. Mindezen megállapítások a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez beterjesztendők, a ki előtt az is igazolandó, hogy az egyetem vagy egyetemi főiskola oly alapítványokkal fog rendelkezni, a melyeknek használatából és jövedelmeiből az összes szükséglet kellőleg ellátható. Minden vagyon, a melynek tőkeállaga az egyetem vagy egyetemi főiskola czéljaira rendeltetik, alapítványi jelleggel ruházandó fel 13. §. Új egyetemnek vagy egyetemi főiskolának, avagy pedig a meglevőkön új karoknak állítása a törvényhozásnak engedélyét igényli. Az engedélyről az alapítóknak a törvényhozás által jóváhagyott megállapításait tartalmazó okirat állítandó ki, a mely törvénybe czikkelyezendő. 14. §. A törvényhatóságok, felekezeti főhatóságok, egyesek és társulatok által létesített egyetem és egyetemi főiskola által kiállított tanulmányi bizonylatoknak az állami egyetem által kiállítottál azonos érvénye van. 15. §. Doktori és az annak előfeltételeképen netalán megkívánt más tudós fokot csak egyetem vagy egyetemi főiskola adhat. Ezen jog azon egyetemeket és egyetemi főiskolákat is megilleti, a melyeken magasabb képzettséget igénylő közhivatalra vagy egyéb közpályára előkészítő kar szervezve nincsen. 16. §. Az elméleti tudományok mindazon köreiben, a melyekre külön egyetemi főiskola állítható (3. §.), legalább kétféle doktori fok szervezendő és pedig akként, hogy mindezen doktori fokok legalább két szigorlatból álljanak; hogy továbbá mindezen doktori fokok első szigorlatának előfeltételéül legalább egy elővizsgálat kivántassék, s hogy az összes doktori szigorlatokon a jelöltnek egyes tárgyak tekintetében választásra legyen tere. 17. §. Az egyetemek és egyetemi főiskolák a doktori szigorlatoknak, valamint a doktori fokokat netalán megelőző tudós fokoknak, úgyszintén a magántanári képesítésnek rendjét is maguk állapítják meg. E megállapítások a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyását igénylik. 18. §• A törvényhatóság, a felekezeti főhatóság, az egyes és a társulat által alapított egyetemek jogi képviseletét és kormányzatát az alapítók által kinevezett testület látja el. E testületnek az egyetem jogi képviseletén és kormányzásán kivül egyéb feladata nem lehet. 19. §. Nem az állam által alapított egyetem és egyetemi főiskola tanári testületének tanulmányi tekintetben ugyanoly jogok biztosítandók, mint a mily jogállást az állam által alapított egyetemek tanári testületei élveznek. 20. §• Nem az állam által alapított egyetem és egyetemi főiskola életműködésében minden jog, a mely nem a tanári testületnek biztosíttatott, az egyetem jogi képvi seletére és kormányzatára hivatott testületet illeti. Az alapítók utódaik számára is fentarthatják azt, hogy a vagyoni vonatkozású jelentősebb intézkedések csak az Ő hozzájárulásukkal nyerjenek joghatályt. 21. §. Egyetemen és egyetemi főiskolán tanár, tanító vagy tisztviselő csak magyar állampolgár lehet. 22. §. Egyetemen ós egyetemi főiskolán rendes és rendkívüli tanárként csak az működhetik, a ki hazai egyetemen magántanári képesítést nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy rendeletileg szabja meg a feltételeket, a melyek mellett rendkívüli tanárként ideiglenes minőségben, legfeljebb két év tartamára, az is alkalmazható legyen, a ki hazai magántanári képesítéssel még nem bír. 0 Felsége teljes felmentést adhat. 23. §. Egyetemen és egyetemi főiskolán a tanítás, vizsgázás és ügykezelés nyelve a magyar. Ezen szabálytól amaz egyetemek és egyetemi főiskolák, a melyeket nem az állam alapított csak egyes tanszakokra nézve ós azon elvek szerint térhetnek el, a mely elvek szerint az állam által alapított egyetem eltér. Ezen eltérés részleteit a szervezeti szabályok határozzák meg. 24. §. A jelen törvény életbeléptével egyidejűleg minden oly tanulmányi vizsgálat, a mely a magasabb képzettséget igénylő közhivatalokra és egyéb közpályákra megkívánt elméleti képzettség igazolására szolgál, az egyetemtől függetlenítendő és állami vizsgálatként szervezendő. 25 §• Ezen minősítő-államvizsgálatoknak szabályzatai állapítják meg a feltételeket, a melyek mellett a különböző egyetemeken és egyetemi főiskolákon végzett jelöltek államvizsgálatra bocsáttatnak. 26. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyetemeken és egyetemi főiskolákon azon vizsgálatokra, a melyeket valamely minősítő-államvizsgálatnak szabályzata az államvizsgálat előfeltételeid szab, biztost küldhet ki, a ki a vizsgálatokon elnököl. 27. §. Az állam által alapított egyetemen és egyetemi főiskolán a magántanári képesítésnek rendje úgy szervezendő, hogy a más egyetemen és egyemi főiskolán szerzett ily képesítésnek az állam által alapított egyetemen való nostrifikálása lehető legyen. 28. §. A törvényhatóság, felekezeti főhatóság, egyes és társulat által alapított egyetem és egyetemi főiskola, ha doktori fokot vagy magántanári képesítést ad, ezt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek minden esetben bejelenti. 29. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter maga, vagy biztosai által ellenőrzi, hogy a törvényhatóság, felekezeti főhatóság, egyes és társulat által alapított egyetem vagy egyetemi főiskola megfelel-e ezen engedélyokirat (13. §.) feltételeinek.