Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-18 / 8. szám

a végső győzelem mégis a protestantizmusé, azaz a benne élő és ható evangéliomi felvilágosodásé és szabadságé leend. De ismerek én a történelemből olyan népeket, országokat, a melyek hajdan az evangéliom világosságában jártak, ma pedig a pápás reakczió munkája következtében sötétségben ülnek. Ha azért azt látjuk, hogy a pápás egyház, jajveszékelve egy táborba igyekszik gyűjteni minden fiát ós asszonyát: ne üljünk tétlenül, hanem sorakoztassuk mi is fiainkat és leányainkat. Alakítsunk mindenféle prot. egyleteket, melyeket a Krisztus lelke és szeretete tápláljon ; melyekben világító lámpa a Krisztus evangólioma legyen, s én hiszem és vallom, hogy mint már oly sokszor, a világosság újra és újra győzni fog a sötétség fölött! Keresztesi Samu. ISKOLAÜGY. Törvénytervezet az egyetemekről és egyetemi főiskolákról.* Előadói javaslat. 1. §. Az egyetemnek hivatása, hogy az elméleti tudományok összességét főbb ágaiban művelje és hallgatóit a tanszabadság alapján oly képzésben részesítse, a mely őket önálló tudományos munkálkodásra képesekké teszi. 2. §. Az egyetemen a következő tudományok kellő tanításáról kell gondoskodni: I. Nyelv és irodalom köre. 1. Magyar nyelvészet (grammatika;

poétika, rhetorika) és irodalom; 2. Görög nyelvészet és irodalom ; 3. Latin nyelvészet és irodalom ; 4. Germán nyelvészet és irodalom ; 5. Komán nyelvészet és irodalom; 6. Szláv nyelvészet és irodalom ; 7. Sémi (főleg bibliai) nyelvészet és irodalom. II. Társadalmi tudományok és történelem köre. 1. Államtudomány és irodalma; 2. Jogtudomány ós jogintézmények története (bölcseleti alapon); 3. Közgazdaságtan és története; 4 Magyarország története ; 5. Keleti népek története ; 6. Görög és római történet; 7.. Újkori népek története. III. Mathematika és természettudományok köre. 1. Analízis, arithmetika (számelmélet) és algebra; 2. A geometria egész köre; 3 Fizika és asztronomia; * A vallás- és közoktatásügyi miniszternek e nagyfontosságú és bennünket közelről érdeklő törvénytervezetét egész terjedelmében közöljük és kérjük olvasóink szíves hozzászólását. Szerk. 4. Kémia és geologia; 5. Általános biologia és növénytan: 6. Anatómia ós állattan ; 7. Fiziologia és anthropologia. IY. Filozófia köre. 1. Metafizika (ismeretelmélet), logika és a filozófia története; 2. Ethika, pszichológia és pedagógia (nevelés és elmélete története); 3. Eszthétika és a képzőművészet története. 3. §. Az egyetemi főiskola az elméleti tudományoknak egy vagy két körében (2. §.) az egyetemmel azonos hivatást tölt be. Úgy a nyelv és irodalom, mint a társadalomtudomány és történelem, valamint a mathematika és a természettudományok körére, vagy e körök közül kettőre külön egyetemi főiskola állítható. Mindezeken a főiskolákon a filozófiai tudományok körébe tartozó tárgyak kellő tanításáról is gondoskodni kell. 4. §. Az egyetemi főiskolának az egyetemmel minden tekintetben azonos jogállása van. 5. §. Egyetemen a magasabb képzést igénylő közhivatali és egyéb közpályákra (egyházi, igazságügyi, közigazgatási, tanári, orvosi, állatorvosi, műszaki, mezőgazdasági stb.) pályákra való előkészület érdekéből külön karok szervezhetők. Ebből a czélból az elméleti tudományokon (2. §.) felül még megkívántató tanszékek és egyéb intézmények létesítendők. 6. §. Egyetemi főiskolán a magasabb képzést igénylő közhivatalokra és egyéb közpályákra előkészítő karok közül azok szervezhetők, a melyeknek tárgyai az illető egyetemi főiskola által ellátott elméleti tudományok köréhez csatlakoznak. Nevezetesen a nyelv- és irodalmi tudományok köréhez a theologiai és a tanári, a társadalmi és történeti tudományok köréhez a közigazgatási, az igazságügyi és a tanári, míg a mathematika és a természettudományok köréhez az orvosi, az állatorvosi, a műszaki, a mezőgazdasági, a tanári és esetleg más megfelelő kar fűzhető 7- §. Egyetemen és egyetemi főiskolán, úgyszintén a magasabb képzést igénylő közhivatalokra és egyéb közpályákra való előkészület czéljából ahhoz fűzött karokon minden tanszéknek úgy kell felszerelve lennie, hogy az illető tanszéken az egyetem hivatása versenyképesen legyen teljesíthető. A szükségelt (2., 3. és 5. §§.) tárgyak számának legalább kétharmada részére rendes tanszék szervezendő. 8. §. Egyetemen és egyetemi főiskolán a tanszabadság elve alapján: a) mód nyújtandó, hogy a rendes és rendkívüli tanárokon kivül más jeles egyének is taníthassanak; b) a hallgatóknak szabad választás adandó arra nézve, hogy mely tárgyat mely tanártól kívánják hallgatni; c) a tanrend mindenkori megállapításának joga — a vallás- és közoktatásügyi miniszternek való bejelentés kötelessége mellett — a tanártestületnek biztosítandó. 9. §. Egyetem és egyetemi főiskola a törvényesen bevett felekezetek bármelyikének jellegével is létesíthető. Ily egyetemen és egyetemi főiskolán a tanárok az illető felekezet hívei közül veendők. 10. § Az államon kivül egyetemet és egyetemi főiskolát, saját erejükből vagy társulás útján, a törvény-