Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-24 / 52. szám

kamatoztatni kell, ha van mit. Az egyháztársadalmi teendők és kötelmek légiói, mint egy-egy ostromló hadsereg, zörgetnek óránkónt házunk ós szivünk ajtaján. Itt már nincs meg az elmélkedéshez szükséges ós kivánatos nyugalom s keblünk érzelmei, mint vihar-madarak, folyvást nyugtalanul szállnak, szálldogálnak, sokszor vijjogva kavarognak s szinte kétségbeesve kiáltunk: „Uram! tarts meg, mert elveszünk!. Ez az élet idekint. Megengedem, hogy vannak pipázó papok is. De hát van tövis a liliomok közt is. A lelkészképzés föladata, hogy irtsa a töviseket istenországa kertjéből. Rágondolok mostani zsinatunk tanácskozásaira. Hogyan igyekeznek minden szót a maga helyére kitalálni, a maga helyére beilleszteni, törvénykönyvünkben. Minő buzgóság támad, forr, kavarog némely pontnál, hasonlítva, különböztetve fogalmakat, meghatározásokat. Hát jó ... jó... de minden paragrafus csak negatívum, kerítés, korlát, egyszerű diáksövény, vagy műlakatos-munka a kert körül; — véd az oktalan kártevő barmoktól. De kertészeket, jó Uraim!., kertészeket adjatok!! Andrássy Kálmán. ISKOLAÜGY. Törvényjavaslat az egységes jogosultságú középiskola tárgyában.* 1. szakasz. A gimnáziumok és reáliskolák helyébe oly középiskolák lépnek, melyekben a) minden tanulóra nézve egyaránt kötelező rendes tantárgyak, b) szabadon választható rendes tárgyak taníttatnak. 2. szakasz. Minden középiskolában és minden tanulóra nézve egyaránt kötelező rendes tantárgyak a következők: a) hit-és erkölcstan, b) magyar nyelv és irodalom, c) latin nyelv és irodalom, d) német nyelv és irodalom, e) Magyarország történelme, f) egyetemes történelem, g) földrajz, h) természetrajz, i) mennyiségtan, k) természettan, l) szabadkézi rajzolás, m) bölcsészeti előtan, n) a testi nevelés tárgyai (torna, játék). Ezen tárgyakhoz járul a nem magyar tannyelvű középiskolákban az intézet tannyelve ós irodalma. 3. szakasz. A 2. §-ban felsorolt rendes tárgyakon kivül az ország minden középiskolája a felső négy osztályban az alább megnevezett vagylagosan kötelező rendes tárgyak közül legalább kettőt tartozik tanítani, de a helyi viszonyok szerint taníthat többet is. E rendes tantárgyak : a) görög nyelv és irodalom, b) franczia nyelv és irodalom, c) angol nyelv és irodalom, d) olasz nyelv és irodalom, e) ábrázoló geometria, f) chemia. — Hogy e rendes tárgyak közül melyek és közülük hány taníttassék valamely középiskolában, az iránt a tankerületi kir. főigazgatók, * Közöljük dr. Lukács György közoktatásügyi miniszternek e fontos törvényjavaslat-tervezetét és felkérjük középiskoláink tanári testületeit s tanárait, hogy véleményeiket lapunkkal közölni szíveskedjenek. Szerk. illetve a felekezeti főhatóságok indokolt előterjesztéseire, a helyi viszonyok figyelembevételével, végérvényesen a m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter határoz. 4. szakasz. Minden tanuló a saját középiskolájában tanított, vagylagosan kötelező rendes tantárgyak közül egyet választ. 5. szakasz. A 3. szakaszban felsorolt, vagylagosan kötelező tantárgyak nem tárgyai az érettségi vizsgálatnak. 6. szakasz. A tanórák hetiszáma a tanulókra nézve az összes rendes tantárgyakból az alsó négy osztályban legfeljebb 26, a felső négy osztályban legfeljebb 28. Ezen óraszámba nincsen beleszámítva a testi nevelés, melynek heti óraszámát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és vezetése alatt álló tanintézetben a nevezett miniszter, az állami főfelügyelet alatt állókban a felekezeti főhatóság állapítja meg. A tornára azonban osztályonként legalább heti 2 óra fordítandó az ország minden középiskolájában. A rendkívüli tárgyak heti óraszáma egy-egy osztály tanulójára nézve négynél több nem lehet. 7. szakasz. Nyilvános középiskolából más nyilvános középiskolába átlépni kivánó tanulók előbbi intézetüktől nyert bizonyítvánnyal tartoznak igazolni, hogy a megelőző osztályt minden rendes tantárgyból legalább is elégséges sikerrel végezték. — Ha oly tanuló, ki már egy vagy több osztályban a jelen törvény 3. §-a által megállapított rendes tárgyak valamelyikét tanulta, akár más középiskolához való átlépés esetében, akár saját intézetében, e tárgyak közül más valamelyiknek tanulására jelentkeeik, az általa újonnan választott tantárgynak a megelőző osztályokra nézve megszabott anyagából rendeleti úton megállapítandó módozatok mellett felvételi vizsgálatot tartozik tenni. Hasonlóképen felvételi vizsgálat alá vonandók azon tanulók is, kik polgári iskolából vagy felső népiskolából középiskolába akarnak átlépni. Ezen felvételi vizsgálatot azon tanintézet tanári testülete tartja, melybe a tanuló fel akarja magát vétetni s ugyanezen tanári testület határoz a felvétel felett is. 8. szakasz. A középiskolákban, a hittanárokon, a tornatanítókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kivül, a tanárok száma (az igazgatót beleértve) a nyolczosztályú intézetben legalább 11, a hatosztályúban legalább 8, a négyosztályúban legalább 5. Ha valamely középiskola a jelen törvény 3. §-ában felsorolt rendes tantárgyak közül kettőnél többet tanít, a nyolcz- és hatosztályú intézetekre nézve az előbbi bekezdésben megállapított tanári létszámhoz intézetenként annyi tanár járul, a hánnyal szaporodik a vagylagosan kötelező rendes tárgyak száma. A rendes tanárok száma (az igazgatón kivül) bármely középiskolában nem lehet kisebb az abban fennálló osztályok számánál. 9. szakasz. A középiskolai érettségi vizsgálat, tekintet nélkül arra, hogy az illető tanuló a jelen törvény 3. §-ában felsorolt rendes tárgyak melyikét tanulta, általában minden főiskolára jogosít.