Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-15 / 42. szám

széd házak ablakai is mind megnyíltak s bizonyára az ablakokban kíváncsiskodó lelkek is elmondták a beszéd végén, hogy mást találtak, mint a mit vártak, t. i. becsesebbet. Milyen csodálatos áldás lehet egy ilyen, hatalmas orgánum, ha az Úr szolgálatában áll. Seher úr beszédjének egyik igen érdekes töredéke ím ez volt: Mit mond a modern tudomány az Isten felől? A legjobban úgy felelek meg erre a kérdésre, ha idézem egy volt franezia kultuszminiszter által kiadott iskolai kézikönyvből a következőket. A könyv első fejezete arról szól, a mit az ember nem tud. Első kérdés: Mi az Isten? Felelet: Nem tudom. Második kérdés: Ki teremtette a világot? Felelet: Nem tudom. Harmadik kérdés: Hogyan és mikor jött az ember a földre? Felelet: Nem tudom. Negyedik kérdés: Nem szégyenled magad, hogy ilyen tudatlan vagy ? Felelet: Nem szégyenkezhetem, ha olyant nem tudok, a mit még senki sem tudhatott. Ugyebár, tisztelt hallgatóim ! milyen nemes szerénység. És mégis mily szomorúan csengnek keresztyének fülébe e szavak. De azért örülnünk kell a felelet őszintesége felett. Oh bár egyszer eljönne az idő, midőn napjaink összes modern fecsegői őszintén akarnák felelni: Nem tudom, s aztán ebből becsületesen levonnák a következményeket, a helyett, hogy mint vakondokok túrják fel az Istennek szőlőskertjét. Aztán okosan beszélt arról, hogy a tudomány a bűn ellen, a betegséggel szemben mily tehetetlen s felséges bizonyságot tett Jézusról. Kedves Atyámfiai! Most már befejezem jelentésemet ; befejezem úgy, hogy némi halvány képet szeretnék festeni arról a felséges jelenetről, a mellyel szerdán este a berlini kongresszus befejeződött. Délután 5 órakor a párhuzamosan ülésező összes szövetségesek egybegyűltek; a templom zsúfolva volt, ember ember hátán tolongott. Torrey professzor tartott egy hatalmas beszédet az Urnák való teljes átadás titkáról. A szívek telve voltak. Paul lelkipásztornak kellett volna a fogadástételi órát vezetnie, de ő átadta a vezetést az Űr Lelkének. A programm össze volt törve. A térdek meghajoltak, az emberek a lélekzetüket is visszafojtották és az Úr Lelke kezdett ömölni a lelkekre. Először csak egyenként imádkoztak a hívek, de lassanként, a mint jobban és jobban zúdult a Lélek, mindig több lélek kényszeríttetett a kegyelem trónjához emelkedni. És hogyan imádkoztak. Itt szaggatott kiáltásban tört ki egy most megszabadult lélek, amott csendes zokogással rebegett hálát valami reszkető szív; az örömnek szavával összevegyült a sírás szava; némelyek csak szájokat mozgatták, nem tudva szólni a megindulástól, mint Anna a silói szent sátorban. Itt a német nemzet szabadításáért, ott a finnek vagy a francziák ébredéseért hallottuk a hazájuk szerelmétől szorongatott szívek hangos fohászát. — Hát még a mit nem hallottunk ; óh bizonyára nem maradt ott lélek, a melyik ne imádkozott volna. Én tudom, hogy a magyar nemzetért s a budapesti református egyházért is sok szív imádkozott ott. És hiszem, hogy az, a ki minden nyelven ért s mindenkit gyermekéül tart, meghallgatta ez imákat. Hiszen valóban a Lélek indította a szíveket. Az én lelkem is meg volt mélyen indulva, s csodálatos módon az öreg Simeonnak azok a szavai jutottak eszembe, a melyeket a kis Jézust ölében tartva mondott: „Mostan Uram bocsásd el a te szolgádat, mert látálc az én szemeim a te Idvezitődet". És e szavakat most. jobban megértettem, mint eddig. Aztán megelevenedtek előttem az én bűneim, mulasztásaim, az én nemzetemnek bűnei és minden nyomorúságai és az a vágy támadt bennem, vajha itt lennének most az én egyházamnak minden lelkipásztorai, a hivatásosak és hivatalosak s hallanák az igét, melyet Ézsaiás által szólott az Úr az ő szolgáihoz: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok az én népemet". Csűrös István. IRODALOM. Commentarius, vagyis az igaz és a hamis vallás magyarázata. Zwingli Ulriknak e nagyfontosságú reformátori műve jelent meg a napokban, a Magy. Prot. írod. Társaság kiadásában. A munkát dr. Tüdős István miskolczi ref. lelkész és dr. Pruzsinszky Pál budapesti ref. főgimnáziumi tanár fordították és Szőts Farkas revideálta. A három nagy reformátor alapvető iratai immár kezünkben vannak magyar fordításban is. A Magyar Prot. írod. Társaság valóban elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki ez alapvető művek lefordíttatása és kiadása által. A munka ára 4 korona. Ne legyen egyetlen lelkészi könyvtár sem, a melyben a három reformátor alapvető művei helyet ne foglalnának. Köznapi imádságok. Templomi használatra készítette Baksai Dániel. Ezt a mély vallásossággal teljes, régi szép imádságos könyvet Csiky Lajos debreczeni ref. theol. tanár rendezte újból sajtó alá és Kókai Lajos budapesti könyvkereskedő adta ki a lelkószkedő papság használatára. A szép kiállítású, nagy, öreg betűvel nyomatott és díszesen kötött imádságos könyvet melegen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. Ára 5 korona; megrendelhető Kókai Lajos kiadónál (Budapest, IV. kerület Károly-utcza). A Ref. Zeneközlöny legutóbbi (10-dik) számában az Orgona rovat a XXXIV., LXXV. zsoltár és a 76. dicséret új átiratát hozza, majd elő- és utójátékokat közöl. A Templomi énekkar rovatban II. Bathó János, Szügyi József, ifj. Fövenyessy Bertalan és Sz. Nagy József munkáit találjuk. Az Iskola rovatban iíj. Fövenyessy Bertalan és Hodossy Béla adnak könnyebb, gyermekkaroknak való letételeket. — A hézagpótló folyóirat szerkesztője ifj. Fövenyessy Bertalan sárospataki orgonista. Előfizetése egész évre 10 korona. Az állatok világa. IX. kötetéből megjelent új (169.) füzet a vízen járó poloskák ismertetésével folytatja a rovarok életét. A füzetben helyet kaptak még a reczésszárnyúak, a sodort szárnyúak és az álreczés szárnyúak. A füzethez csatolt művészi kivitelű színnyomatú kép a vörös erdei hangyát ábrázolja. A mű a kiadónál (Légrády Testvérek V., Váczi-körút 78.) és bármely könyvkiadóban megrendelhető.