Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-15 / 42. szám

EGYHÁZ. Lelkészi jubileum. Fejes István, a sá toralja-új­helyi ref. gyülekezet kiváló lelkésze f. hó 8-án ülte meg működése 40-dik évfordulóját. Gyülekezete s tisztelői közül azok, a kik e nevezetes évforduló felől értesülve valának, meleg ováczióban részesítették a jeles férfiút. — Szivesen üdvözöljük mi is, s a mikor Isten áldását kérjük reá, őszintén kívánjuk, hogy anyaszentegyháza javát czélzó további működése nagyobb s megérdemelt méltánylatban részesüljön, mint részesült eddigelé! Templomszentelés és lelkészbeiktatás. A buda­pesti evang. egyház f. hó 8-án szentelte fel a város­ligeti fasorban épült díszes új templomát és iktatta be az abba megválasztott lelkipásztort: Kacziány Jánost. A kettős ünnepélyen képviselve volt az egyetemes egy­ház, a kerület és budapesti ref. testvéregyház is. A templomszentelési Bachát Dániel püspök, a lelkészbeik­tatást Scholtz Gusztáv helyettes esperes és egyházker. főjegyző végezte. Az új templom építészeti stíljével, modern berendezésével, — az új lelkipásztor pedig tar­talmas beköszöntő beszédével megnyerte mindenek tetszését. Hírek Amerikából. Az amerikai magyar református egyházmegye hivatalos lapjának legközelebb kapott szá­maiból örömmel olvassuk, hogy szept, 10-én ünnepélyesen felszentelték aperth-amboyi gyülekezet templomát; szept. 17-én pedig letették a widbeeri templom alapkövét. Az előbbinél 573, az utóbbinál csaknem 300 dollár folyt be önkéntes adakozásokból. — Örvendetes dolog az is, hogy a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége a ma­gyar egyházmegyébe tartozó összes gyülekezeteket 100 —100 kötetből álló népkönyvtárral ajándékozta meg. A könyvtárak kétségtelenül jótékony hatásúak lesznek az ősi hazához és a hazai anyaegyházhoz való tartozandó­ság érzésének erősítésére. — Ez örvendetes tények mel­let azonban sajnálattal látjuk, hogy a csatlakozott és a nem csatlakozott magyar lelkészek között nemcsak nem enyhült az áldatlan testvérharcz, hanem inkább újult erővel indult meg ismét. Bizony, a Heti Szemle és a Reformátusok Lapja hasábjait építőbb dolgokkal is meg lehetne tölteni, mint az áldatlan és személyeskedő polémiákkal. Lelkészi értekezlet. A VI szab. kir. városi egyház­megye feloszlásával megerősödött sárosi ev. egyházmegye lelkészi kara f. hó 4-én tartotta meg első szervezkedő értekezletét Eperjesen. Hajdú János esperes megnyitó beszédében a lelkészi értekezletek fontosságát és szük­ségességét fejtegette; ifj. Draskőczy Lajos alesperes a lelkipásztor hivatásáról értekezett; majd pedig elfogadta az értekezlet az ifj. Draskóczy Lajos által kidolgozott lelkész-egyesületi alapszabály-tervezetet ós kimondta, hogy ha azt az egyházmegyei gyűlés helybenhagyja, ak­kor az értekezletet hivatalosan is megalakítják. A máramaros-ugocsai ref. egyházmegye f. hó 3-án TécsŐn tartotta meg közgyűlését, Szikszay Zoltán esperes és György Endre gondnok elnöklete alatt. Az esperesi jelentésen és a költségvetések felülvizsgálatán, valamint több belkörű ügyön kivül tárgyalta a gyűlés az egységes liturgia és a parókhiális könyvtárak terve­zetét is. Amarra nézve, a Novák-féle javaslat mellőzé­sével, a konventi tervezetet fogadták el, némi módosí­tásokkal. Emerre nézve az volt a vélemény, hogy a parókhiális könyvtárak szervezése elvben helyes ugyan, de — tekintve a gyülekezetek szegénységét — a fel­állítást nem kellene imperative kimondani. — Mi azon­ban abban a véleményben vagyunk, hogy a könyvtárak felállítása csak akkor vezet igazi eredményre s csak akkor támaszt értékes theologiai irodalmat, ha kötelező­leg mondatik ki. Hogy sok gyülekezetünk igen szegény, azt sajnálattal elismerjük; de hogy volna olyan szegény gyülekezetünk, a melynek évi költségvetése a parókhiá­lis könyvtár 10 koronáját még el nem bírná, azt semmi­képen el nem hiszszük. Egyházi szervezkedés Budapesten. A budapesti ref. egyház megalkotta s felsőbb egyházhatóságilag jóvá is hagyatta a jövő fejlődós előmozdítását czélzó szabály­zatát a lelkészi köröket illetőleg. E szabályzatnak ineg­felelőleg választotta meg dr. Szabó Aladárt a józsefvá­rosi lelkészi kör pásztorává. Dr. Szabó már meg is tette a kezdeményező lépéseket a józsefvárosi egyházrész fej­lesztésére. A mult vasárnap istentiszteletre gyűjtötte össze a józsefvárosi reformátusokat a Tavaszmező-utczai állami főgimnázium dísztermébe. A pásztor hívogató sza­vát megértette a nyáj és egészen megtöltötte a tágas, díszes termet. Az istentiszteleten Hamar István theol. igazgató mondott megnyitó imádságot és olvasott a Szent­írásból. Utána a Bethánia-egyesiilet vegyeskara adott elő Kováts Lajos vezetése alatt egy szép, régi egyházi éneket. Dr. Szabó Aladár a XLVI. zsolt. 2—5. verse alapján tartott hittel, lelkesedéssel teljes beszédet, a melyben bejelentette az egyházszervező munka megindí­tását. Istentisztelet végeztével értekezlet volt dr. Kovácsy Sándor álgondnok elnöklete alatt, a melyen kimondot­ták, hogy az istentiszteletek rendszeresítését óhajtják s felkérik az egyháztanácsot, hogy az állami főgimnázium dísztermének állandó átengedését eszközölje ki a kultusz­minisztériumnál. — Lelkes s már eddigi eredményeiben is biztató mozgalom van a zuglói egyházrészben is, Ke­resztesi Sámuel adminisztrátor vezetése alatt. Az egyház­rész tagjainak felszaporodása miatt kicsinynyé lett a tem­plom s annak kibővítésére van szükség. A kibővítés, körülbelül 5000—0000 korona költséggel lehetséges is volna, mert csak a különben is szűk adminisztrátori lakást kellene kihelyezni. Szükség van azonban megfe­lelő lelkészi lakásra is. Erre is megvan a kellő terü­let a templomtelken s az épület, a már elkészített tervek szerint, 16,000 koronából fel volna építhető. A templom kibővítésére az adminisztrátor buzgósága már összehozott 3610 koronát, s biztosan remélhető, hogy a még hiányzó összeg is össze lesz gyűjthető, ha az egyháztanács se­gítő kezet nyújt hozzá. A gyűjtés eddig csupán a zuglói hívek körében folyt. Az egyházrész helyi bizottsága most arra kór engedelmet az egyháztanácstól, hogy a gyűj­tést az egész főváros református hívei közt folytathassa. A papi lakás felépítése sem járna nagyobb nehézséggel, sem a központi egyház külön megterhelésével. Az egy­ház ugyanis, mivel az adminisztrátori lakás nem meg­felelő, most is külön lakbért ad az adminisztrátornak. Ez a lakbér elegendő volna a lelkészi lakás költségei­nek amortizácziójára. Arra volna tehát csak szükség, hogy az egyháztanács a szükséges kölcsönt felvegye és annak, az adminisztrátor lakáspénzével való amortizá­czióját biztosítsa. Reméljük is, hogy az egyháztanács a zuglói helyi bizottságnak ez iránt tett előterjesztését kedvezőleg fogja elintézni és lehetővé teszi, hogy az egyházrész valóban megindulhasson a fejlődés útján. — Ezzel kapcsolatban jegyezzük fel Laki Adolf és neje ama nagylelkűségét, hogy a zuglói templom kibővítésére és a lelkészi lakás felépítésére 2000 koronát adományoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom