Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-08 / 41. szám

jövő évi Bocskay-ünnepélyre és szoborleleplezésre. A M. P. I. T. is bizonyára mindent elkövet arra nézve, hogy tömeges megjelenése szellemi ereje és közreműkö­dése által egyetemes impozáns protestáns ünnep legyen a nagy hős hajdúkirálynak és a bécsi békének emlék­ünnepe. P. A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése. Szeptember 26-ra gyülekeztek össze a kerület tiszt­viselői és képviselői Sárospatakra, az őszi közgyűlés megtartására, s két napi tanácskozás alatt el is intézték a kerület ügyeit. A közgyűlésen Kun Bertalan püspök és a gyen­gélkedése miatt meg nem jelenhetett báró Vay Béla fő­gondnok helyett Meczner Béla egyházmegyei gondnok elnököltek. A megnyitás után örömmel vette tudomásul a gyű­lés, hogy Lévay József tanácsbirót sikerült lemondása visszavételére rábírni és az Ősz költő hajlandó tisztét továbbra is viselni. A gyűlés által elvégzett ügyek közül, mint legfon­tosabbakat, kiemeljük: az egyházi tűzkárbiztosítás, az egységes liturgia, a próbaénekeskönyv, az eperjes-sárosi misszió és a miskolczi kerületi felsőbb leányiskola ügyét. Az egyházi tűzkárbiztosítás ügyét dr. Tüdős István referálta. A biztosító-társaságok beadták ajánlataikat, azonban díjtételeik magasabbak, kedvezményeik keve­sebbek, mint voltak eddigelé. A pénzügyi bizottság nem is javasolta egyik ajánlat elfogadását sem, hanem azt, hogy a pénzügyi választmány dolgozza ki a feltételeket, hirdessen azokra pályázatot s a beérkezendő pályázatok közül fogadja el a legelőnyösebbet. A közgyűlés a ja­vaslatot el is fogadta és a szerződés megkötésére a zsinati képviselőket hatalmazta fel. Czinke István a konventi liturgia-tervezetre beér­kezett egyházmegyei véleményeket ismertette, s azok alapján azt javasolta, hogy a közgyűlés .fogadja el a tervezetet általánosságban; de azzal a hozzáadással, hogy a kérdés ne intéztessék el most a zsinat által, hanem halasztassék a következő zsinatra, a mikorra az ügy alaposan megvitatható és előkészíthető lesz. A közgyűlés, Fejes István felszólalása után s annak alapján elfogadta az előadói vélemény első felét; s kimon­dotta, hogy a liturgia egységesítését szükségesnek ítéli s arra nézve a konventi tervezetet alapul elfogadja; annak részletes tárgyalásába azonban nem bocsátkozik, hanem, figyelembevétel végett felterjeszti a zsinatra az egyházmegyék véleményeit. Szintén Czinke István terjesztette elő az abauji és a felső-borsodi egyházmegyéknek a próba-énekeskönyv ügyében beterjesztett indítványait. Ezek figyelembevéte­lével javasolta,A hogy a kerület ne nyugodjék bele az énekeskönyv reformját napirendrőllevétetni czélzó konventi határozatba, hanem tegyen felterjesztést a konventre a nagyfontosságú ügy megoldása iránt. Ha pedig a konvent fenntartaná álláspontját, akkor kérje a kerület, hogy a próba-énekeskönyvet iskolai használatra kinyomathassa. Ha pedig a konvent még ebbe sem menne bele, akkor azt kérje a kerület, hogy a próba-énekeskönyv sikerült darabjai vétessenek fel a jelenlegi énekeskönyvbe. Fejes István, Révész Kálmán és Radácsi György szintén abban a véleményben voltak, hogy az énekes­könyv revíziójának ügye, annyi évi munka és költekezés után, nem vehető le a napirendről, annyival kevésbbé, mivel az egységes liturgia csak egységes énekeskönyv mellett valósítható meg. Ebben az ügyben azonban nem a konventhez, hanem a döntésre hivatott zsinathoz kell felterjesztéssel élni, mellőzve az előadói vélemény máso­dik részében foglalt alternatívákat. A közgyűlés a felszólalások értelmében elhatá­rozta, hogy feliratot fog intézni a zsinathoz, a melyben az énekeskönyv revíziójának újra napirendre tűzését és a konventnek az ügy tovább folytatására és megoldá­sára való utasíttatását kéri. Az abauji egyházmegye az iránt tett előterjesztést, hogy a néhai Makó János hagyományának felhasználá­sával Eperjesen önálló missziói egyház szerveztessék. Hosszabb vita után a gyűlés kimondotta a missziói egy­ház szervezését s egyszersmind megbízta az abauji egy­házmegye elnökségét, hogy a Makó János által hagyo­mányozott beltelken, a kerületi pénztárban gyümölcsöző pénzhagyomány felhasználásával, imaházat és lelkész­lakást építtethessen, illetőleg a telken levő házat ezekre a czélokra átalakíttathassa. A sárospataki főiskoláról beterjesztett jelentés kap­csán a közgyűlés még egy évi haladékot adott Nóvák Sándor főgimn. helyettes-tanárnak oklevele bemutatá­sára ; továbbá kimondta, hogy az irodalomtörténeti tan­széket továbbra is fenntartja, arra pályázatot hirdet és a választást a tavaszi közgyűlésen fogja megejteni. Örömmel vette tudomásul a gyűlés, hogy a mis­kolczi kerületi leányiskola ötödik osztálya is megnyerte a nyilvánossági jogot; hogy a folyó iskolai évben meg­nyílt a 6-dik osztály is, és hogy a két felső osztály annyi növendékkel rendelkezik, a mennyivel egyetlen más hasonló iskola sem. Ezeken a közérdekűbb ügyeken kivül még egész csomó kisebb ügyet intézett el a gyűlés, a mely két napi tanácskozás után, szept, 27-én ért végett Kun Ber­talan püspök háladó imádságával. F i. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. Szept. hó 29-én vette kezdetét a dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése Pápán, Antal Gábor püspök és Hegedűs Sándor főgondnok elnöklete alatt. Mielőtt azonban ennek végzett dolgait ismertetném,

Next

/
Oldalképek
Tartalom