Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-08 / 41. szám

a szept. 28-án megtartott egyházkerületi értekezletről kell elszámolnom. Az értekezletet istentisztelet előzte meg, a melyen Fülöp József körmendi lelkész hirdette az igét, Csel. 17:6 alapján, arra buzditván lelkésztársait, hogy nem törődve a hitetlen és farizeus világgal, s nem törődve azzal, hogy világfelforgatóknak Ítéltetnek: munkálkodjanak az evangéliom diadalma érdekében. Az értekezletet Antal G-ábor püspök nyitotta meg, hosszabb ós a lelkipásztori munkásság legfontosabb tár­gyait felmutató beszéddel. Munkálkodásra van bőséges alkalom, mivel még igen sok a fogyatkozás és nagy az ellenség száma, a mely úgy állami, társadalmi, mint egyházi életünket ostromolja. Ilyenek: az alkoholizmus, az egy-gyermek rendszer, a szoezializmus és a kiván­dorlás. Beszédében mindezekre külön kiterjeszkedett a püspök és atyai szeretettel hívta fel a pásztorokat és az egyház minden tagját a védekező és gyógyító munka végzésére. Fülöp József indítványára kimondták, hogy az elnöki megnyitót ki fogják nyomatni és megküldik az egyes egyházakhoz, hogy a jelen nem voltak is okulást merít­hessenek belőle. A megnyitó-beszédhez hozzászólott Hegedűs Sándor főgondnok is s arra hívta fel a lelkészeket, hogy ha a kivándorlástól már nem tudják is visszatartani híveiket, legalább Ígéretet vegyenek tőlük arra nézve, hogy sor­suk jobbra fordultával visszatérnek a szülőhazába, a messze idegenben pedig megtartják magyarságukat és kálvinista hitüket. A megnyitó után Thury Etele theol. tanár olvasott fel részleteket a dunántúli ref. egyházkerület történetét tárgyaló nagy munkájából; Birtha József lévai lelkész pedig a diakonissza-iigyet és a diakonissza-képzést s annak egyházi szempontból nagy fontosságát ismertette. Végül Czizmadia Lajos titkár terjesztette elő az egyházmegyei értekezletek által felterjesztett indítványo­kat, a melyek közül némelyeket a ker. közgyűlés elé terjeszteni határoztak, némelyeket pedig magán az érte­kezleten elintéztek. * * * A közgyűlést szept. 29-én, délelőtt 9 órakor, Antal Gábor püspök imádsága nyitotta meg. A közgyűlés iránt szokatlan nagy volt az alkotó tagok érdeklődése, a mit a püspök örömmel konstatált, megjegyezvén, hogy ily teljes számmal a gyűlés tagjai talán csak akkor jelen­tek meg, a mikor a haza és az egyház veszélyben volt. Melegen üdvözölte továbbá a püspök Nagy Gedeon dré­gelypalánki esperest, a ki ebben az esztendőben tölti be lelkészi szolgálata 50., esperesi szolgálata 20-dik esztendejét. A püspök üdvözlő szavai után Hegedűs Sándor főgondnok szólott, Megemlékezett arról, hogy bármeny­nyire igyekszünk is egyházi életünkből kiküszöbölni a politikát, a politikai nehéz viszonyok mégis bénítólag éreztetik hatásaikat körünkben is. Tanulságot meríthe­tünk ebből arra, hogy ha némely, különösen anyagi ügyeinkben számítunk is az emberek és az állam támo­gatására, de legelső sorban az isteni kegyelemben bíz­zunk és a saját erőinket igyekezzünk összegyűjteni. Másodsorban sajnálattal mutatott reá, hogy míg az 1848. XX. t. cz. végrehajtása mindig késik, addig egy­házunk a fejlődő viszonyok és a nagy verseny folytán újabb és újabb feladatokat kénytelen megoldani. S na­gyon sajnálatos az, hogy sokszor maga az állam az, a mely egyházunkat versenyre szorítja, a nélkül, hogy ahhoz szükséges anyagi erőink fokozásához megfelelő se­gítséget nyújtana. A tárgysorozat rendjén dr. Segesdi Ferencz a püs­pöki évi jelentést referálta, s annak alapján a gyűlés több határozatot is hozott. Németh István előterjesztésében ezután a pápai főiskoláról szóló jelentéseket hallgatta meg a gyűlés s tette meg a szükséges intézkedéseket. Fontos része volt a jelentésnek az, hogy a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége dr. Antal Géza theol. tanárt kívánja kiküldeni az amerikai magyar ref. egyházmegye meglátogatására, a minél fogva Antal Gézának egy évi szabadságra van szüksége, akadémiai órái pedig helyettesítésekkel lesz­nek ellátandók. A közgyűlés szíves készséggel adta meg dr. Antalnak az egy évi szabadságot; tanszéke ellátása tekintetében pedig úgy intézkedett, hogy az órák. lic. Rácz Kálmán főiskolai vallástanár, Borsos István főgimn. tanár és Czeglédy Sándor főiskolai senior által láttas­sanak el. Molnár Béla a pénzügyeket referálta, s ennek alapján megállapították az 1906. évi költségvetést, a közigazgatási államsegély felhasználását s elhatározták, hogy Veszprémmegye 40,000 koronás alapítványa ügyé­ben újból felírnak a miniszterhez, kérve az alapítvány biztosítására tett intézkedések jóváhagyását. Németh István előterjesztése alapján a kerületi segélyezéseket állapították meg s tették meg a javas­latokat a közalapi segélyezések tekintetében. Thury Etele theol. tanár bejelentvén, hogy elké­szült a kerület történetével, a gyűlés elhatározta, hogy a munka felülbírálására a M. Prot, írod. Társaságot kéri fel és a biráló bizottságba felvétetni óhajtja Révész Kálmán abauji esperest és Kiss Ernő pápai főgimná­ziumi tanárt is. Az indítványok tárgyalása során kimondta a gyű­lés, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez az iránt, hogy az állami iskolákban a növendékek osztályon­ként heti 2 órai hitoktatásban részesüljenek; — hogy a 48. XX. végrehajtását tőle telhetőleg szorgalmazni fogja; — hogy az orsz. lelkészi értekezlet tartására vonatkozó indítványt közli a többi kerületekkel is; s hogy a zsinat figyelmét felhívja arra, hogy a tanárok és tanítók íizetósének megállapítása, az 1848. XX. végrehajtása nélkül, zavarokra adhat alkalmat. A népiskolai és missziói jelentések letárgyalása után a közigazgatási ügyek kerültek napirendre, Peti

Next

/
Oldalképek
Tartalom