Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-08 / 41. szám
a szept. 28-án megtartott egyházkerületi értekezletről kell elszámolnom. Az értekezletet istentisztelet előzte meg, a melyen Fülöp József körmendi lelkész hirdette az igét, Csel. 17:6 alapján, arra buzditván lelkésztársait, hogy nem törődve a hitetlen és farizeus világgal, s nem törődve azzal, hogy világfelforgatóknak Ítéltetnek: munkálkodjanak az evangéliom diadalma érdekében. Az értekezletet Antal G-ábor püspök nyitotta meg, hosszabb ós a lelkipásztori munkásság legfontosabb tárgyait felmutató beszéddel. Munkálkodásra van bőséges alkalom, mivel még igen sok a fogyatkozás és nagy az ellenség száma, a mely úgy állami, társadalmi, mint egyházi életünket ostromolja. Ilyenek: az alkoholizmus, az egy-gyermek rendszer, a szoezializmus és a kivándorlás. Beszédében mindezekre külön kiterjeszkedett a püspök és atyai szeretettel hívta fel a pásztorokat és az egyház minden tagját a védekező és gyógyító munka végzésére. Fülöp József indítványára kimondták, hogy az elnöki megnyitót ki fogják nyomatni és megküldik az egyes egyházakhoz, hogy a jelen nem voltak is okulást meríthessenek belőle. A megnyitó-beszédhez hozzászólott Hegedűs Sándor főgondnok is s arra hívta fel a lelkészeket, hogy ha a kivándorlástól már nem tudják is visszatartani híveiket, legalább Ígéretet vegyenek tőlük arra nézve, hogy sorsuk jobbra fordultával visszatérnek a szülőhazába, a messze idegenben pedig megtartják magyarságukat és kálvinista hitüket. A megnyitó után Thury Etele theol. tanár olvasott fel részleteket a dunántúli ref. egyházkerület történetét tárgyaló nagy munkájából; Birtha József lévai lelkész pedig a diakonissza-iigyet és a diakonissza-képzést s annak egyházi szempontból nagy fontosságát ismertette. Végül Czizmadia Lajos titkár terjesztette elő az egyházmegyei értekezletek által felterjesztett indítványokat, a melyek közül némelyeket a ker. közgyűlés elé terjeszteni határoztak, némelyeket pedig magán az értekezleten elintéztek. * * * A közgyűlést szept. 29-én, délelőtt 9 órakor, Antal Gábor püspök imádsága nyitotta meg. A közgyűlés iránt szokatlan nagy volt az alkotó tagok érdeklődése, a mit a püspök örömmel konstatált, megjegyezvén, hogy ily teljes számmal a gyűlés tagjai talán csak akkor jelentek meg, a mikor a haza és az egyház veszélyben volt. Melegen üdvözölte továbbá a püspök Nagy Gedeon drégelypalánki esperest, a ki ebben az esztendőben tölti be lelkészi szolgálata 50., esperesi szolgálata 20-dik esztendejét. A püspök üdvözlő szavai után Hegedűs Sándor főgondnok szólott, Megemlékezett arról, hogy bármenynyire igyekszünk is egyházi életünkből kiküszöbölni a politikát, a politikai nehéz viszonyok mégis bénítólag éreztetik hatásaikat körünkben is. Tanulságot meríthetünk ebből arra, hogy ha némely, különösen anyagi ügyeinkben számítunk is az emberek és az állam támogatására, de legelső sorban az isteni kegyelemben bízzunk és a saját erőinket igyekezzünk összegyűjteni. Másodsorban sajnálattal mutatott reá, hogy míg az 1848. XX. t. cz. végrehajtása mindig késik, addig egyházunk a fejlődő viszonyok és a nagy verseny folytán újabb és újabb feladatokat kénytelen megoldani. S nagyon sajnálatos az, hogy sokszor maga az állam az, a mely egyházunkat versenyre szorítja, a nélkül, hogy ahhoz szükséges anyagi erőink fokozásához megfelelő segítséget nyújtana. A tárgysorozat rendjén dr. Segesdi Ferencz a püspöki évi jelentést referálta, s annak alapján a gyűlés több határozatot is hozott. Németh István előterjesztésében ezután a pápai főiskoláról szóló jelentéseket hallgatta meg a gyűlés s tette meg a szükséges intézkedéseket. Fontos része volt a jelentésnek az, hogy a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége dr. Antal Géza theol. tanárt kívánja kiküldeni az amerikai magyar ref. egyházmegye meglátogatására, a minél fogva Antal Gézának egy évi szabadságra van szüksége, akadémiai órái pedig helyettesítésekkel lesznek ellátandók. A közgyűlés szíves készséggel adta meg dr. Antalnak az egy évi szabadságot; tanszéke ellátása tekintetében pedig úgy intézkedett, hogy az órák. lic. Rácz Kálmán főiskolai vallástanár, Borsos István főgimn. tanár és Czeglédy Sándor főiskolai senior által láttassanak el. Molnár Béla a pénzügyeket referálta, s ennek alapján megállapították az 1906. évi költségvetést, a közigazgatási államsegély felhasználását s elhatározták, hogy Veszprémmegye 40,000 koronás alapítványa ügyében újból felírnak a miniszterhez, kérve az alapítvány biztosítására tett intézkedések jóváhagyását. Németh István előterjesztése alapján a kerületi segélyezéseket állapították meg s tették meg a javaslatokat a közalapi segélyezések tekintetében. Thury Etele theol. tanár bejelentvén, hogy elkészült a kerület történetével, a gyűlés elhatározta, hogy a munka felülbírálására a M. Prot, írod. Társaságot kéri fel és a biráló bizottságba felvétetni óhajtja Révész Kálmán abauji esperest és Kiss Ernő pápai főgimnáziumi tanárt is. Az indítványok tárgyalása során kimondta a gyűlés, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez az iránt, hogy az állami iskolákban a növendékek osztályonként heti 2 órai hitoktatásban részesüljenek; — hogy a 48. XX. végrehajtását tőle telhetőleg szorgalmazni fogja; — hogy az orsz. lelkészi értekezlet tartására vonatkozó indítványt közli a többi kerületekkel is; s hogy a zsinat figyelmét felhívja arra, hogy a tanárok és tanítók íizetósének megállapítása, az 1848. XX. végrehajtása nélkül, zavarokra adhat alkalmat. A népiskolai és missziói jelentések letárgyalása után a közigazgatási ügyek kerültek napirendre, Peti