Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-01 / 40. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A lelkészképzés reformjáról. Dr. Szabó Aladár. — Tárcza: Az Edictum Tolerantiae. Pataky Dezső. — — Belföld: Veszteségünk hét év alatt. Révész Kálmán. — A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. Tudósító. — Misszióügy: A keresztyén szövetségek európai gyűlésének első napja és a magyar gyűlés. Forgács Gyula. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. A lelkészképzés reformjáról. Múlt vasárnap délután a Kálvin-téri ref. templomban voltam. Éneklés után egy ifjú theologus ment fel a szószékbe, theol. akadémiánk egyik legkiválóbb növendéke. Alig kezdett el prédikálni, azonnal észrevettem, hogy voltakép Szilády János prédikál, a kinek mesteri rajzait fiatal gimnazista koromban én is többször vittem a kathedrába. Egyebek közt a Krisztustagadó Péterrel, a kivel most a Szilády János által készített keretben újra találkoztam, én is igyekeztem valamikor szónoki babérokat aratni. Most azonban bizonyos fájdalmas érzés fogott el, a mikor a beszédet más ajkakról hallottam, mint a melyekről az eredetileg elhangzott. Ilyen eltulajdonítást a közélet egy terén sem bocsátanának meg, sőt keményen megtorolnának. Azután meg, bár szónoklattani szempontból ma is kiváló beszédeknek tartom Szilády János beszédeit, ma már Péter bűnét súlyosabbnak látom, mint a milyennek e jeles író feltünteti; s valósággal megdöbbentett e beszédnek némely részlete, teszem pl. az, hogy: kiejtett egy kétértelmű szót, de a szót tett nem követé, holott világos, hogy ebben az esetben épen a kiejtett szó, vagyis a szó kiejtése, Krisztus megtagadása, volt a tett. A fájdalmas érzet azonban még erősödött bennem, a mikor elgondoltam, hogy az a derék ifjú ember theologiai pályafutása végén ott áll, az általa végzett munka értékét tekintve, a hol VIII. osztályos korában állott. Bizonyára már akkor meg tudott tanulni egy szép, csinos beszédet s elő is tudta adni. Közbeesett azonban a theologiai oktatás. Az isagogikának be kellett volna vezetnie a bibliába. Az exegesisnek fel kellett volna tárnia a biblia kiaknázhatatlan kincses bányáját. A homiletikának oda kellett volna juttatnia ifjú barátunkat, hogy ne sajnáljon lehajolni e drágakövekért s maga csiszolgassa azokat. Ám ő mégis idegen tüzet vitt az oltárra, mint Áron fiai. Talán azt mondhatná valaki, hogy hiszen ez a fiatal ember csak egy ember. Erre azonban én azt mondom, hogy ez a fiatal ember valóságos jelkép, mely sokak sorsát tünteti fel, s arra a kétségbevonhatatlan tényre utal, hogy tlieoloyiai oktatásunk nem gyakorol oly hatást, a milyent kellene; hogy inkább fürdővízhez hasonlít, melyet később az emberek leráznak magukról és nem forrásvízhez, mely őket megelevenítené; hogy nem indítja a nagy többséget tudományos szárnyalásra, a gyakorló lelkészeknek pedig édes-kevés segítséget nyújt nehéz munkájuk elvégzéséhez, még jó, ha hitéletüket teljesen fel nem forgatja. És ez nem is lehet máskép! Hiszen theologiai oktatásunk sem a theologiára jövő ifjú lelkületét, sem az igazi tudományosság alapelveit, sem a magyar ref. lelkész által végzendő munkát nem veszi tekintetbe. Vegyük csak ezeket sorba! A theologiára a gimnáziumból érettségi vizsga tétele után jönnek az ifjak. Ugyan mit hoznak onnan, a mire a theol. oktatás épületét a biztos siker reménységével elhelyezni lehetne? Hoznak-e alapos bibliai ismeretet, mint az angol ifjú, a ki a szent könyvben már mint a vasárnapi bibliai iskola növendéke, meglehetős jártasságot szerzett, s a ki, mint ifjúsági egyleti tag vagy mint a vasárnapi iskola tanítója, valóságos tudós művek alapján még jobban behatolt az Isten igéjének ismere,.„;..,. 'iLs ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASAGI GEP- ES ESZKÖZGYAR FUCHS és SCHLICHTEB, Budapest, VI., Jász-utcza 7. Tcic7nufltlíc7űíi hBrönrfo7ácok ,t<Szi er ö " é s s<>»i»<».í szállít I GJű£UVGlf\c£UU UeiBllUGtCOCR mindennemű tejgazdasa^i gépeket és eszközöket tíjszállitáshoz, vaj- és sajtgyártáshoz stb. Teavajat, túrói határtalan mennyiségűéi) veszüuk át. QÜ" Arjesryz^lí ís liöltsÉsfirelís Insryen ís bírmeiiivc.
