Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-22 / 4. szám

KÖNYVISMERTETÉS. „Református Zeneközlöny." 1905. év január 1-én „Ref. Zeneközlöny" czím alatt egy praktikus és valóban szükséges folyóirat jelent meg Sárospatakon, ifj. Fövenyessy Bertalan szerkesztésében. Czélja e közlönynek az, hogy a magyar reform. tanítósággal és kántorokkal már jó előre megismertesse az új énekeskönyvben levő új dallamokat, a régebbi zsoltárdallamokat pedig, — melyek az új énekeskönyvbe is felvétettek, — különböző hangnemekben átdolgozva közölje a kántorokkal, hogy így a gyülekezet hangterjedelméhez legjobban megfelelő dallamokat használhassák. Egy ilynemű folyóiratra rendkívül nagy szükség van. Ezt legjobban tudjuk mi kántorok, kik a Szotyoriféle kar-énekeskönyvet használva, sokszor jutottunk abba a helyzetbe, hogy több éneket nem énekelhettünk, mert a gyülekezet nem bírta kiénekelni a Szotyori-betétek szerinti magas hangokat. Első sorban ezen akar segíteni a „Ref. Zeneközlöny % a mennyiben alacsonyabb hangnemben írva közöl néhány éneket már az első számban is. Megtalálja benne kiki a maga képességéhez való nehézségű és könnyebb átírású énekeket. Közöl elő- és utójátékokat, könnyebb és nehezebb fajtákat, s dicséretére válik a szerkesztőnek, hogy ezeket is felvette közlönye keretébe, mert így talán módjukban lesz a ref. kántoroknak tisztességes elő- és utójátékokat játszani s kikerülnek templomainkból a nem odavaló valczerek stb. Kiemelendőnek tartom, és hangsúlyozom még azt, hogy énekkarok számára való férfikarok is jelennek meg minden számában, a ref. dalárdák számára Hála Istennek, örvendetesen szaporodnak egyházunkban újabb időben a férfikarok és működnek is Isten dicsőségére a templomban és temetések alkalmával. Ezen karok lélekemelő voltát nem lehet leírni, csak tapasztalni kell egy ünnepi istentiszteleten. Első számában is hat ilyen nép-énekkarra való szép, vallásos kar jelent meg, melyek kiválóan alkalmasak a megtanításra és könnyűségök mellett igen szépek. Utolsó rovatában pedig elemi és magasabb iskolák számára alkalmas két- és háromszólamú dalok ós énekek vannak. Hála Istennek, már ott tartunk, hogy kezdjük belátni, miszerint az iskolában is lehet két- és háromszólamú éneket tanítani. És hogy minő szép ez, erre csak azt mondom, tessék egyszer megpróbálni, bőven jutalmazza a fáradságot az eredmény. Hogy a „Ref. Zeneközlöny" csakugyan komoly tényező, mutatja a munkatársak szép ós díszes sora, részint ref. egyházunk szolgálatában álló neves kántorok, részint ref. vallású és nagy hírnevű zenetanárok; de mind magyar emberek és magyar szerzők. Tehát nem leszünk ezután rászorulva a külföldi művekre, a melyekkel együtt a külföldi szellem is behatol. Ez a lap is egy akadálya lesz annak, hogy nagyobb tért hódítson közöttünk a külföldieskedés, és előmozdítója lesz annak, hogy tanuljuk megbecsülni, bár külföldről eredt, de a magyar kálvinizmus vérébe átment zsoltár-melódiáinkat, s igyekezzünk új énekeskönyvünkbe olyan dallamokat felvenni, a melyek magyar talajon fakadva, a magyar föld és a magyar lélek szive dobbanását éreztetik velünk. Ebben a tekintetben valóban olyan vállalat a Zeneközlöny, a mely mindnyájunk legmelegebb támogatására érdemes. Magyar ref. egyházi zeneköltószetünk eddigelé oly parlagon hevert, hogy szinte csodálkozunk felette. Egynehány nevesebb zenetanár vagy kántor próbálkozott közöttünk, hogy munkálkodása eredményét publikálva, közhaszonra bocsássa; de ujjainkon megszámlálhatjuk az ilyeneket. A Ref. Zeneközlöny alkalmat s módot ad. arra, hogy azok, a kik dolgozni tudnak és akarnak, ne hevertessék íróasztaluk fiókjában munkáikat, hanem napvilágra is hozzák. Hogy a Ref. Zeneközlöny meg fogja állani helyét és előbbvitelére fog szolgálni ref. egyházi zeneköltészetünknek, arra nézve kellő biztosítékot nyújt a munkatársak illusztris gárdája. Munkatársai lesznek a folyóiratnak: H. Bathó János, Sárospatak, Deák Gerő, Szászváros, Hodossy Béla, Sárospatak, Ivánka Zoltán, H.-Vásárhely, Kálmán Farkas, Gyoma, Köveskúti Jenő, Pápa, Lányi Ernő, Miskolcz, Mácsai Sándor, Debreczen, Molnár Imre, Mórágy, Sz. Nagy József, Budapest, Nagy László, Marosvásárhely, Nóvák Sándor, Sárospatak, Sarudy Ottó, Pápa, Szabó György, Deés, Szügyi József* Békés, Seprődi János, Kolozsvár, Thaisz Lajos, Losoncz, Tóth Lajos, Gyöngyös, Zoltai Mátyás, Arad, Zsigmond Ferencz, Kolozsvár, Varga József, Nagykőrös, Veress Gábor, Nagy-Enyed. S a munkatársaknak teljes garancziát nyújtó gárdája mellett a folyóirat előfizetési ára is oly jutányos, hogy hozzá hasonlót alig találunk. Előfizetési ára egész évre 10 korona; a mi, tekintve a hangjegymetszés és nyomás drága voltát, igen kevés, és legjobban mutatja, hogy a „Zeneközlöny" megindítása nem üzleti vállalkozás. Igen ajánlom kartársaimnak, hogy ha tehetik, rendeljék meg a lapot, illetve kérjenek a szerkesztőtől mutatványszámot. Úgy hiszem, készségesen fog küldeni. Ha pedig maguk nem rendelhetnék meg, rendeltessék meg az egyház terhére, hisz az előfizetés alig ró valami terhet a gyülekezetekre. A szerkesztőt pedig üdvözlöm vállalkozásáért! Adjon az Isten neki továbbra is erőt a vezetésre, ós kitartást a munkára, a munkájára pedig sikert. . Gyöngyös. Tóth Lajos, ref. kántor.