Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-04 / 23. szám

lakozott, a mely szerint az ügy még nincs ez idő szerint sem annyira előkészítve, sem anyagilag feltétlenül úgy biztosítva, hogy már most dönteni lehetett volna benne. A vita a második napi ülésben nem ért véget s a döntés csak a harmadik napi (26-diki) ülésben történt meg, akképen, hogy az ügyet, alaposabb előkészítés végett, 36 szóval 13 ellenében, visszatették az egyetemi és a főiskolai bizottsághoz. Ez a döntés azonban azt eredményezte, hogy gróf Degenfeld József, Erőss Lajos és Márk Endre nyomban lemondtak egyetemi-bizottsági tagságukról. A harmadik napi ülés további részében legnagyobb részben szintén iskolaügyi kérdések kerültek szőnyegre, a főiskola egyes részeiről szóló igazgatói és a kerületi középiskolákról szóló felügyelői jelentések kapcsán. A mármarosszigeti jogakadémiai jelentés során megállapította a közgyűlés a kerület által szervezendő tanszék alapítólevelét, a melyben kimondta, hogy 1906. január elsejétől kezdve, addig, míg az intézet megtartja református felekezeti jellegét, viselni fogja a felállítandó tanszék költségeit. Több kisebb ügy elintézésén kivül, Széli Kálmán esperes előterjesztése mellett megvitatta a gyűlés a lelkészi nyugdíjintézet tervezetét. Az intézetnek a gyámintézettel szerves kapcsolatban . felállítását kívánja a kerület; azonban nem mint rokkantsági intézetét, hanem mint olyanét, a mely a tagoknak 40 éves szolgálat, vagy 70 éves életkor alapján állandó nyugdíjat biztosítson. Referens. A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése, A kerület közgyűlése iránt, a mely május 23. és 24. napjain folyt le Miskolczon, nagy volt az érdeklődós már eleve is. Ezen kellett elintéztetnie, az igazgató-tanács által készített munkálat alapján, a sárospataki főiskola vagyoni ügyei kérdésének. Ismeretesek azok a küzdelmek, a melyek ebben a tekintetben az igazgató-tanács és a főiskola néhány tanára között keletkeztek s a melynek hullámai még a közgyűlést közvetlenül megelőzőleg megjelent két brosürában is felverődtek. Ezzel kapcsolatban előre látható volt, hogy a Sárospataki Lapok magatartása is szóba fog jönni s hogy úgy az egyik, mint a másik ügyben nagy vitákra van kilátás. A gyűlés első napja, Kun Bertalan és Ragályi Béla egyházmegyei gondnok elnöklete alatt még simán folyt le. Meghallgatták a püspöki jelentést, a mely úgy a szellemiek, mint az anyagiak terén haladás konstatált ; maradásra kérték a tisztségéről lemondott Lévay József tanácsbirót; elfogadták a sárospataki főiskola igazgató-tanácsának a gyakorlati tanárképzés ügyében beterjesztett javaslatát; megállapították a felemelt államsegély kiosztásának módját, a mely szerint a püspöki tiszteletdíj ós a püspöki titkár fizetése 2400 koronára, az esperesek tiszteletdíja 1200 koronára emelkedik és rendeződik a kerületi tisztviselők honoráriuma is ; tudomásul vették a sárospataki főiskolai nyomda új berendezésére és felszerelésére vonatkozó jelentést. Majd megejtették a választást dr. Tüdős István távozásával megüresedett systematica theologiai tanszékre, s arra, egyelőre helyettesi minőségben, Nagy Béla egri lelkészt választották meg. Dr. Tüdős István a belkörű egyházi tűzkárbiztosításra, illetve épületfentartási alap szervezésére vonatkozó indítványát visszavonván, ez a tárgy lekerült a tanácskozás asztaláról. Czinke István előterjesztése mellett tárgyalás alá vette a gyűlés a lelkészi nyugdíjintézet tervezetét. Jelen alakjában azonban nem fogadta el, hanem olyan nyugdíjintézetet kiván, a mely 40 évi szolgálat, vagy 65—70 éves életkor után teljes nyugdíjat biztosítana. A Knox-ünnepély dolgában kimondták, hogy országos ünnep elrendelését nem tartják szükségesnek; felhívják azonban a gyülekezeteket, hogy a magok körében emlékezzenek meg a nevezetes évfordulóról. A bécsi béke háromszázados évfordulójának iskolai ünnepélyek keretében leendő méltatására felhívták az iskolák elöljáróságait. Az első napi ülés végén a miskolczi és rimaszombati főgimnáziumokról és a miskolczi kerületi leányiskoláról, a Baldácsy-alapról és a kerületi számadásokról szóló jelentéseket hallgatták meg. A második nap délelőtti ülésén, a missziói jelentés meghallgatása és néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után a sárospataki iskola dolgai kerültek tárgyalás alá. A míg ezek elintézést nyertek, addig az érdekelt Ragályi Béla Meczner József abauji gondnoknak engedte át az elnöki széket. Az igazgató-tanács, hogy a sárospataki főiskola vagyonkezelése ellen támadt aggodalmakat eloszlassa, terjedelmes munkálatot készített az intézet vagyoni viszonyairól. Ez egész terjedelmében ki levén nyomatva, a helyzet megvilágosítása végett felolvasták Zoványi Jenőnek a Debreczeni Prot. Lapban közölt és a vagyonkezelést erősen kifogásoló czikkét is. Ezeknek az alapján indult meg a vita, a melyben Dókus Gyula, Komjáthy Béla, Hézser Emil és dr. Tüdős István vettek részt. Komjáthy Béla az igazgató-tanács jelentése alapján teljesen rendben levőnek találván a vagyonkezelést s alaptalanoknak és sértőknek az igazgató-tanács és a kerületi elnökség ellen intézett támadásokat, azt indítványozta, hogy míg egyfelől mentse fel a közgyűlés az igazgatótanácsot a könyelmű gazdálkodás vádja alól, másfelől rendelje el a fegyelmi vizsgálatot Zoványi Jenő és dr. Tüdős István ellen, mint a kik e támadásoknak vezetői voltak. Dr. Tüdős István maga is kérte a fegyelmi eljárás megindítását; de egyszersmind azt is indítványozta, hogy az iskola anyagi viszonyainak és vagyonkezelésének megvizsgálására bizottságot küldjenek ki. A közgyűlés azonban mellőzte ezt az indítványt; ellenben elfogadta Komjáthy Béláét és a míg teljes bizalmát fejezte ki az igazgató-tanács és a gazdasági