Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-04 / 23. szám

választmány iránt, másfelől elrendelte Zoványi Jenő és dr. Tüdős István ellen a fegyelmi eljárás megindítását. Az ülés további rendjén helybenhagyták a sárospataki főiskola 1904. évi számadásait; megállapították folyó évi költségvetését; tudomásul vették, hogy a Mudvány-alapitvány legközelebb megnyitható lesz, és rendes tanárképen véglegesítették Elekes Imre eddigi helyettes főgimnáziumi tanárt. Az egyházmegyék előterjesztései rendjén a gömöri, ungi és tornai egyházmegyék felterjesztései alapján a Sárospataki Lapok ügye került tárgyalás alá. A kerület lelkészei általában elégedetlenek a lapnak az utóbbi időben képviselt irányzatával. Azok a czikkek, a melyek részint a főiskolai igazgató-tanács vagyonkezelése kérdésében, részint pedig a Tüdős-Zoványi-Radácsi-féle, egymást kisebbítő és gyanúsító pelemiában megjelentek a lap hasábjain, nagy visszatetszést szültek a főiskola önállóságát és tekintélyét féltő körökben. A nevezett egyházmegyék azért a leghatározottabban elítélvén a Sárospataki Lapok jelenlegi irányzatát, azt indítványozták, hogy ha a lap modora meg nem változik, vonassók meg tőle a kerületi támogatás. A megindult vitában Ragályi Géza, dr. Székely György, Szuhay Benedek, Hézser Emil, Zoványi Jenő és Fejes István vettek részt, s végül kimondta a gyűlés, hogy a sárospataki irodalmi kört felhívja a lap irányzatának megváltoztatására, a mi ha nem történnék meg, megvonja a laptól a kerületi segélyt ós más sajtó-orgánum megteremtéséről fog gondoskodni. A délutáni ülésben megerősítették Konyha Pál meszesi lelkészt; letárgyalták a felterjesztett adásvételi szerződéseket; a pénzügyi bizottság elé utasították a segélykérvényeket; felterjeszteni határozták (a hernádnémeti kivételével) a káplántartási kongrua-segély-kérvényeket; szervezendőnek mondották ki az egri katecheta állást s elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a vallástanító-lelkészek méltányosabb díjazása tárgyában. Több kisebb fontosságú ügy sima lefolyású elintézése után az iilés a késő esti órákban ért véget. Tudósító. MISSZÍ ÓÜGY. Japán vendégek Budapesten. A mult hónap 27—28-án érdekes vendégei voltak a budapesti protestáns köröknek. Két japán keresztyén ember: dr. Ibuka és Honda urak, a kik nemcsak Budapest nevezetességeit tekintették meg, hanem előadásokat, sőt predikácziót is tartottak. A két érdekes férfiú jelentékeny helyet foglal el a japán protestáns egyházban. Mindkettő tanár a japán főváros két protestáns theologiai főiskoláján, és lelkes előharczosai a japán keresztyénségnek és a keresztyén ifjúsági egyesületek ügyének. Mint a japán keresztyén ifjúsági egyesületeknek a párisi jubiláris kongresszusra küldött képviselői jöttek Európába, s e kongresszuson ismerkedtek meg a magyarországi ifjúsági egyesületek képviselőivel s tették azoknak azt az ígéretet, hogy Európa nagyobb városait meglátogatván, eljönnek Budapestre is. ígéretüket beváltották s a mult hónap 27-én, a budapesti ref. ifjúsági egyesület által a nemzeti múzeum nagytermében rendezett estélyen érdekes előadásokat tartottak a keresztyénségnek Japánban való helyzetéről és az oroszokkal vívott harcznak a keresztyénség terjedésére gyakorolt hatásáról. Az estélyen, talán az ifjúsági tornaverseny következtében, nem nagy, de előkelő közönség vett részt, a melynek, közének és Petri Elek lelkész imádsága után, Szilassy Aladár egyesületi elnök mutatta be a vendégeket. Érdekes és a japán kormánynak nemcsak mindenre kiterjedő figyelmét, de a keresztyén ifjúsági egyesületek áldásos hatását felismerő bölcseségét jellemzi az a tény, hogy — a mint Szilassy A. elnök elbeszélte — a japán keresztyén ifjúsági egyesületek három képviselőjének úti és ellátási költségeit a japán kormány fedezte. Ez a tény nemcsak azt bizonyítja, hogy a japán kormány, daczára pogány voltának, rendkívül türelmes a más vallásúak iránt, hanem azt is, hogy kellően méltányolni is tudja a keresztyénséget és a keresztyén ifjúsági egyesületeket. Ez utóbbiaknak áldásos hatását különösen a most folyó háború alatt ismerte meg a japán kormány. A japánországi keresztyén ifjúsági egyesületek ugyanis a háború kitörésekor kiküldték titkáraikat és önként vállalkozó lelkes tagjaikat a táborokba. Ott sátrakat emeltek, a melyekben a katonák nevében hozzátartozóiknak leveleket írnak; a katonáknak szórakoztató és vallásos összejöveteleket rendeznek; a táborokban ingyen bibliákat és vallásos iratokat osztogatnak; a kórházakban a sebesülteket látogatják és keresztyéni vigasztalásban részesítik. A ker. ifjúsági egyesületek e nemes munkája iránt maga a rnikádó is melegen érdeklődik s ennek továbbfolytatására legközelebb 20,000 koronát utalványozott ki magánpénztárából. Az elnöki beszéd után dr. Szabó Aladár theol. tanár üdvözölte angol nyelven a vendégeket ós felkérte őket, hogy szóljanak a japán keresztyénség viszonyairól. A felkérésnek engedve, első sorban dr. Ibuka szólt angol nyelven, dr. Szabó A. által tolmácsoltatva. Megemlékezett a régi időkről, a mikor még Japán el volt zárva az európai czivilizáczió elől s a mikor halálbüntetés terhe alatt tilos volt a keresztyén vallás hirdetése. A régi szigorú törvények érvényben voltak még a mostani mikádó uralkodása kezdetén is. 1889-ben azonban új alkotmányt nyert Japán, a mely nemcsak politikai tekintetben helyezkedett a teljes szabadság és egyenlőség alapjára, hanem vallási tekintetben is. Teljes szabadságot és egyenlőséget biztosított minden vallásfelekezetnek, s ma Japán minden polgára szabadon vallhatja azt a hitet, a melyet lelkébe befogadott. Szabad az igehirdetés és a misszió a birodalom minden részében és a keresztyének teljes egyenlőséget élveznek a közéletben