Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-07 / 19. szám

világa, állati és növényi élet, A társadalom, az emberi­ség művelődésének és gazdasági életének fejlődése. A második sorozat hat kötete a történeti, irodalmi és művé­szeti ismereteket fogja tartalmazni. A Műveltség Könyvtárának egyes köteteit s kötetei egyes részeit a legkiválóbb szakférfiak írják meg és szerkesztik, mindenkor arra törekedvén, hogy tiszta, világos ismereteket közöljenek; de nem csak a szak­tudósok, hanem minden müveit ember által megérthető nyelven. Oktatva kivannak gyönyörködtetni e könyvek, mert a mit mondanak, az a tudományos kutatások ered­ménye lesz ugyan, de élvezetes, művészi formában meg­jelenve. S hogy a „Műveltség Könyvtára" valóban be fogja váltani azt, a mit igér, a mellett nemcsak a kiadó czég régi jóhírneve kezeskedik, hanem azok a férfiak is, a kik az egyes kötetek megírására, illetve szerkesztésére vállalkoztak. Az első kötetet: A technika vívmányait Hollós József és Pfeifer Ignácz, a másodikat: Az ember-t Alexander Bernát és Lenhossék Mihály, a harmadikat: A világegyetem-et Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó, a negyediket: A föld-et Cholnoky Jenő, Littke Aurél és Papp Károly, az ötödiket: Az élők világá-t Entz Géza és Mágócsy-Dietz Sándor, a hatodikat: A társadalmat Stein Lajos fogják szerkeszteni, a legkiválóbb szakférfiak közreműködésével. A Műveltség Könyvtára első sorozatának ára, hat díszes félbőrkötésben 144 korona. Az egyes kötetek ára 24 korona. A Könyvtár első kötete: A technika vívmányai az utolsó száz évben czím alatt már meg is jelent, gazda­gon beváltva az ígéreteket. A nagy, 700 oldalas, 500 szövegképpel és 60 műmelléklettel illusztrált kötet nem­csak valóban díszes kiállításáért, kiváló jó papirosáért, tiszta, világos nyomásáért érdemel elismerést, hanem belső gazdag tartalmáért és annak élvezetes, művészi feldolgozásáért is. Egyes fejezeteit tudós szakférfiak írták s tudásuk legjavát, a tudomány leszűrt eredményeit adják; de nem szárazan, nem a csak szaktudós által érthető nyelven, hanem mindenkor szem előtt tartva és szerencsésen keresztül is vive azt az elvet, hogy a tudo­mányok népszerűsítése és a nagyközönségnek gyönyör­ködtetve oktatása a feladatuk. Hogy mi mindenről nyerünk e kötetben szórakozva is alapos felvilágosításokat és mi mindennel gazdagíthat­juk lelkünk kincsesházát, bajos volna rendre elmondani egy rövid ismertetés keretében. Elégnek tartjuk, ha csak az egyes fejezeteket és azok íróit soroljuk fel, a kötet elolvasását pedig azokra hagyjuk, a kiknek számára készült: a nagyközönség művelődni kivánó tagjaira. A kötet tartalma a következő : Energia, Schimanek Emil. Bányászat, Litschauer Lajos. Kohászat, Gálocsy Árpád. A fémek megmunkálása, Kandó Gyula. Motorok és emelőgépek, Kármán Tódor. A közlekedés eszközei, Gondos Viktor. A posta, H. Hennyey Vilmos. A fény a tudomány szolgálatában, Karvázy Zsigmond. A sokszoro*­sitó ipar, Kun Sámuel. A technika a hadviselés szolgá­latában, M. Müller Hugó. Faipar, Gaul Károly. Szövő-és fonóipar, Maly Ferencz. Papírgyártás, Jalsoviczky Géza. A kémia vívmányai, Pfeifer Ignácz. Gazdasági gépek, V. Markhót Jenő. Gazdasági termékek ipari feldolgozása, Kosutány Tamás. Elektromosság, K. Lipthay Károly. Telegrafia és telefonia, Hollós József. Zárószó, Méray-Horváth Károly. A Műveltség Könyvtárát, a mely tervezetében való­ban felöleli az emberi művelődés eredményeit, megjelent első kötetében pedig a legeiismerésre méltóbban váltja be programmját, ajánljuk olvasóink figyelmébe általában, de ajánljuk különösen iskoláinknak, a melyeknek könyv­táraiból egy ilyen összefoglaló és gyönyörködtetve oktató műnek nem volna szabad hiányoznia. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. A dunamelléki ref. egyházkerület Budapesten, f. hó 3—4. napjain tartotta meg rendkívüli közgyűlését, a mely legfőképen azért hivatott össze, hogy a felemelt államsegély felhasználása ügyében intézkedést tegyen és foglalkozzék a felállítani kivánt orsz. lelkészi nyugdíj­intézet kérdésével. Természetesen egyéb sürgős ügyek is kerültek a tanácskozás zöld asztalára. A gyűlést a ref. főgimnázium dísztermében Baksay Sándor püspök nyitotta meg szép imádsággal, a mely után megtörtónt a megjelentek számbavétele, a távol maradtak bejelentése és a jegyzőkönyvhitelesítők kije­lölése. A megalakulás után Adám Kálmán egyházkerületi főjegyző kültuszminiszteri leiratokat terjesztett elő. Az államsegély felhasználásának számadásait helybenhagyó, valamint a tanítói kongrua ügyében a felekezeti lelkészi hivatalok előterjesztéseinek portómentességére vonatkozó leiratok tudomásul vétettek; a tanítói javadalomhoz tar­tozó földek ármentesítési költségeinek fedezése tárgyá­ban kelt leirat pedig a jogügyi bizottsághoz tétetett át. Örvendetes tudomásul vette a közgyűlés, hogy a kultuszminiszter a Ráday-könyvtár rendezésére 10,000 koronát utalt ki. Ennek folytán megbízatott a könyvtár ügyeinek intézésére kiküldött bizottság, hogy lehetőleg még a gyűlés folyamán tegyen előterjesztést a könyvtár rendezése iránt. A németországi Gusztáv Adolf-egylet a magyar ref. egyházak támogatása tekintetében állandó össze­köttetést kívánván teremteni egyházunk elöljáróságaival. Az erre vonatkozó meleghangú átirat alapján a köz­gyűlés a püspök urat kérte fel, hogy püspöktársaival, egyetértőleg a konventet kérje fel az állandó érintke­zést közvetítő bizottság szervezésére. A kultuszminiszternek a népiskolai könyvtárak szervezése ügyében kelt felhívását az egyházmegyékhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom