Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-08 / 2. szám

náért kapható Hegedűs ós társa könyvkereskedésében, Debreczenben. A „Mustármag" II. évfolyamának 1. száma gazdag és építő tartalommal megjelent. A magyar keresztyén nők ez egyik derék lapja, Vargha Gyuláné szerkesztésében továbbra is az evangelium világosságát akarja terjeszteni a magyar nők, különösen a művelt középosztály női között, komoly keresztyén hitre s a hitben munkás szeretetre serkentve őket. A lap hoz buzdító czikkeket, bibliamagyarázatokat, költeményeket, élet- és jellemrajzokat, elbeszéléseket s azonkívül tudósításokat az evangéliumi mozgalmakról, egyesületekről, s újévtől kezdve a rendes 16 oldalnyi terjedelmen kivül még minden számhoz egy négyoldalas melléklet lesz csatolva, mely a „Bibliai Útmutatódban kijelölt textusokat magyarázza. A lap előfizetési ára a melléklettel együtt csak 2 korona évenként. Előfizetések Vargha Gyuláné czímére küldendők, Budapest, II., Mész u. 6. sz. A „Magyar Könyvtár" újabban megjelent 401—404 füzetei újból derék munkákkal gazdagították irodalmunkat. A 401—402. füzetek Mikszáth Kálmán „A gavallérok" cz. elbeszélését hozzák, a melyben a gazdag humorú író vidáman szatirizálja a felvidéki gentry nagyzolását. A 403. füzet a hires angol regényírónak: Wilkie Collinsnak „A jóslat" czímii regényét adja, Mikes Lajos fordításában. A 404. füzetben pedig Balogh Pál, a kitűnő publiczista szól nagy alapossággal „A legnagyobb magyarról", Széchenyi Istvánról. A Magyar Könyvtár egyes füzetei 30 fillérért kaphatók a kiadó Lampel Róbert czégnél, valamint minden könyvkereskedésben. A rajzoltató földrajztanítás gyakorlati kézikönyvének második kötetét is kiadta Vaday József és ezzel be is fejezte gyakorlati földrajzmódszertani művét, mely Magyarország, Európa országai, a világrészek és a földgömb teljes földrajzi tananyagának feldolgozását tartalmazza, részint mintaleczkékben, részint vázlatokban. A minimális leczkét a feldolgozott tanítások után is odacsatolja, tehát bármiféle iskolánál működő tanítók gyakorlati vezérfonalat nyernek e műben. Melegen ajánljuk a gyakorló tanítóság figyelmébe. Kapható a szerzőnél Nagyváradon, a két kötet 7 koronáért, a Il-ik külön 3 kor. 60 fillérért. Az első kötet most már magában nem kapható. EGYHÁZ. Yallásos estély. A puszta földvári ág. hitv. ev. egyház körében az egyház lelkésze deczember hó 21-én rendezte az első „vallásos estélyt", nagyszámú közönség érdeklődése mellett. Az estélyen legelső sorban is az állami iskolák IV—Vl-ik osztályába járó jobb énekesekből összeállított ev. iskolás gyermekek csoportja énekelte el Luther híres énekét, a melynek elhangzása után Rédei Károly lelkész üdvözölte az egybegyűlt nagyszámú közönséget, s a vallásos estélyek czélját mutatta fel. Meskó István áll. isk. tanító Szabolcska Mihály „Imádság idején" czímű gyönyörű költeményét szavalta el; utána pedig Rédei Károly lelkész felolvasta a „Három gyűrű meséjét", alkalmazva annak tanulságait korunk s közelebbről a három hitfelekezetű lakosokból álló községvallási viszonyaira. Keller Irénke úrhölgy szavalata után Versényi Elemér oki. jegyző felolvasta a Rákócziákról szóló szép tanulmányát; Dohozy János áll. isk. tanító elszavalta Gyulay Pál „Három árva" czímű költeményét. A közönség nagy tetszésével találkozó estélyt az iskolás gyermekek „Az éj ím érkezik" kezdetű szép éneke zárta be. A mutatkozó nagy és meleg érdeklődés folytán az egyház lelkésze az egész téli időszakban minden második hétnek keddi estéjén rendez vallásos estélyt. Vajha Istennek áldása kisérné a nemes törekvést! Lelkészválasztás. A belső-somogyi ref. egyházmegye magyar-újfalui gyülekezete Kuthy Zoltán newyorki esperes-lelkészt választotta meg lelkipásztorává. A lelkészek megadóztatása ellen. A mezöföldi ref. egyházmegye lelkészi kara, a mint értesülünk, még ebben a hónapban értekezletre fog összejönni, hogy tiltakozzék a lelkészeknek a zsinat által kimondott egyházi megadóztatása ellen. A lelkészek ugyanis abban a véleményben vannak, hogy ők a pénzkezeléssel, a gondnoki számadások elkészítésével s egyéb nem szorosan őket illető munka elvégzésével annyi ingyenszolgálatot teljesítenek, hogy ezen az alapon joggal kívánhatják az egyházi adófizetés alól felmentésüket. Másfelől pedig lehetetlennek ítélik, hogy a közmunkák fenntartása mellett a lelkészek is, mint adófizető egyháztagok, olyan egyházi közmunkákat végezzenek, a melyek reájok nézve lealázok. — Az előbbi argumentumhoz is volna szavunk s talán nemsokára ki is mondjuk ; az utóbbi argumentumra nézve azonban már most is megmondhatjuk, hogy tárgytalan, miután a zsinat, a mikor törvénybe iktatta a lelkészek egyházi adófizetését, azt annak kijelentésével tette, hogy az egyházi belhivatalnokok egymással szemben közmunka szolgáltatásokkal nem tartoznak. Uj templom. A krasznai ref. gyülekezet egyhangúlag elhatározta, hogy ódon temploma helyett újat építtet. A gyülekezet már rendelkezik e czélra némi alappal; de hogy az építkezés költségeit fedezhesse, 32,000 korona templomépítési külön adó kivetését mondotta ki. Püspöki özvegyek nyugdíja. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa javaslati tervet dolgozott ki az egyházkerület püspökei után hátramaradó özvegyek nyugdíjazása tárgyában. A javaslat szerint, tekintettel arra a körülményre, hogy az egyházkerület püspökeinek az egyházkerületi tisztviselők és theologiai tanárok nyugdíjintézetébe leendő felvétele, a püspöki állás különleges helyzete folytán nem lehetséges, és tekintve, hogy a püspökök aránylag rövidebb szolgálata után csakis az említett nyugdíjintézet jogosított tagjainak sérelmével lehetne a püspöki özvegyek részére megfelelő nyugdíjat biztosítani: a püspökök özvegyei részére maga az egyházkerület kell, hogy bizonyos összegű nyugdíj járandóságot megállapítson, mely az eltöltött szolgálati időre tekintet nélkül, minden püspöki özvegynek élethossziglan kiszolgáltatandó lenne, fenntartván az egyházkerület esetleges intézkedési joga arra az alig előfordulható esetre nézve, hogy ha az elhalt püspök után kiskorú árvák is maradnának. A püspöki özvegyek állandó nyugdíjának összegét évi 1500 koronában vélik megállapitandónak, mely összeg az egyetemes özvegy-árva-gyámintézettől megnyerendő 500 koronával 2000-re kiegészítve, a püspöki özvegyek korlátoltabb igényű megélhetésére némileg mégis fedezetet nyújtana. E nyugdíjösszeg fedezésének biztosítására a báró Baldácsy-alapítvány kamatjárulékából volna már 1905. január hó 1-től kezdve évenként 1000 korona félreteendő és a püspöki özvegyek nyugdíjalapja czimén tőkésítendő, mely tőke jövedelme és az évenkénti 1000 koronás járulékok összege előreláthatólag állandó fedezetet nyújtana az előállandó szükséglettel szemben. A püspöki özvegyek nyugdíjának ilyen megállapítása után a jelenlegi 10,000 kor. végkielégítés megszűnnék. A javaslatot, véleményezés végett, az egyházmegyék tanácsaihoz és a kollégiumok elöljáróságaihoz küldötte le az igazgató-tanács.