Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-08 / 2. szám

A halotti koszorúk templomi elhelyezése tárgyá­ban az erdélyi ref. egyházkerület széki egyházmegyéjé­nek tanácsa a következő előterjesztést tette a kerület igazgató-tanácsához: „Tekintettel arra, hogy a halotti koszorúknak a mi templomainkba való bevitele és elhe­lyezése ellenkezik puritán hitelveinkkel; tekintettel arra, hogy azoknak templomainkban, mint közhelyeken való felhalmozása sok esetben közegészségileg és köztiszta­ság tekintetéből is veszedelmes; tekintettel arra, hogy némely vidéken már annyira közszokássá fajult, hogy a templomok halotti koszorúk raktárának néznek ki, kéres­sék fel a méltóságos igazgató-tanács arra, hogy egyház­kerületünk egész területére nézve bocsásson ki tiltó rendeletet a halotti koszorúknak a templomokban való elhelyezése ellen, az eddig elhelyezetteket pedig a tem­plom valamely félreeső, e czélra kijelölendő helyére összegyűjteni rendelje." Az igazgató-tanács helyeselvén a felterjesztés okait és czélját, a kérdést a kerületi köz­gyűlés elé viszi, előzőleg azonban bekéri arra vonatko­zólag az egyházmegyei tanácsok véleményét. Október 31-dikének ünneppé tétele. A barsi ref. egyházmegye lelkészi értekezlete felirattal fordult a zsi­nathoz október 31-dikének, a reformáczió emléknapjának egyházi ünneppé tétele tárgyában. A felirat mint sérel­mesre és a teljes egyenlőségnek és viszonosságnak tör­vényben kimondott elvével ellenkezőre mutat reá arra a tényre, hogy míg a római katholikus egyház ünnepei iskolai szünetek a községi és állami iskolákban, a mikor még vallástanitási órákat sem lehet tartani, addig a reformáczió emléknapján csak a protestáns növendékek vannak felmentve a tanítási órák látogatása alól. a protestáns tanároknak és tanítóknak azonban csak úgy tanítaniok kell ezen a napon is, mint más egyebeken. Arra kéri tehát az értekezlet a zsinatot, hogy mondja ki törvényileg, hogy a reformáczió emléknapját, még pedig mindig október 31-én, ünneplés keretében köteles megülni minden ref. gyülekezet; ennek kimondása után pedig követelje a kormánytól, hogy ezen a napon az állami iskolákban rendeljen teljes munkaszünetet, hogy necsak a prot. növendékek, de a prot. tanárok és ta­nítók is áldozhassanak lelki szükségleteiknek. — Hogy a feliratra mit szól a zsinat, majd meglátjuk; tekintve azonban, hogy a mai nehéz időkben keresnünk kell az alkalmakat, a mikor híveink lelkéhez férhetünk és bennök az egyházi öntudatot erősíthetjük, csak helyeselnénk, ha zsinatunk a reformáczió emléknapjának egyházi meg­tilése tekintetében olyan ünnepélyes határozatot hozna, a mely e napot kiemelné abból az eldugott helyből, a melyen nemcsak szerényen, de mondhatjuk észrevétlenül húzódik meg jelenlegi egyházi törvénykönyvünk 269. §. e) pontjában. Nem abba a környezetbe való ez a nagy nap. Mert nem annak kellene a fődolognak lennie előt­tünk, hogy ezen a napon mennyi perselypénzt gyűjthe­tünk a domesztikának, hanem annak, hogy hány lelket tudunk megerősíteni hitében és egyházszeretetében. ISKOLA. Uj református egyetemi magántanár. A vallás­ós közoktatásügyi miniszter dr. Imre Sándornak, a kolozsvári ev. ref. főgimnázium kiváló ifjú tanárának, a kolozsvári tud. egyetem bölcsészeti kara nyelv- és történettudományi szakán a magyar nevelés történetéből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyta s nevezettet e minőségében megerősítette. — Gratulálunk ! A nagyenyedi Uethlen-kollégiumbaii, a karácsonyi szünetet megelőzőleg két szépen sikerült ünnepély kere­tében mutatta be az ifjúság, hogy tanárai hűségesen gondot viselnek lelke szépérzékének és teste erejének nevelésére. Deczember 18-án a kollégiumi ifjúság zene-és énekegyesülete rendezett matinét; deczember 20-án pedig a tornakör versenye gyűjtötte össze a város érdeklődő közönségét. Az ünnepélynek, a szép erkölcsi sikeren kiviil, megvolt az anyagi eredménye is, a mennyiben az 1 koronás belépő díjakból, a költségek levonásával, 188 korona tiszta haszon maradt, a mely összeget a tavasz­szal megtartandó országos tornaversenyen megjelenés költségeire fordítanak. Iskolai aranykönyv. Gondol Gábor nyugalmazott miniszteri tanácsos, a kinek életét a mult hónap végén egy még eddig ki nem nyomozott gonosztevő orgyilkos­kézzel oltotta ki, szíve nemességét még halálában is megmutatta. Végrendeletében 385 holdas iváncsai birto­kát, a melynek értéke 100,000 koronán felül van, a pápai ref. főiskolára hagyta, unokaöcscsének csak a haszon­élvezetet biztosítván. A tragikus halálú jóltevő temetésén az egyházkerületet Antal Gábor püspök, a főiskolát pedig Czizmadia Lajos theologiai ós Faragó János főgimná­ziumi igazgatók képviselték. Az állami tanítók és kisdedóvók lakáspénze. Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki az állami tanítók és kisdedóvók lakáspénzének szabályozására. E szerint az állami tanítók, tanítónők és kisdedóvónők és első lakásbér osztályba sorozott helyeken évi 600, a II. osztályú helyeken évi 420, a III. osztályú helyeken évi 360, a IV. osztályú helyeken évi 300, s a lakásbér-osztályba nem sorozott községek­ben évi 200 korona lakásbért kapnak már 1905 január 1-étől kezdve. A polgári iskolai tanáregyesület a mult hónap 29-én tartotta karácsonyi gyűlését Lád Károly elnök­lésével. Napirend előtt a polgári iskolai tanárképzésről való tárgyalás elhalasztása miatt interpelláltak és az indítványok során ugyanerről azt javasolták, hogy a vidéki tanári körök és tanári testületek foglalkozzanak a kérdés érlelésével. A gyűlés egyéb határozatai a követ­kezők voltak: 1. a polgári fiúiskolák oktatóterv-javas­latát minél előbb kiegészítik a rajzoktatás tervével is; 2. az egyesület a maga lapját megtartja hónapi folyó­iratnak 3. a polgári iskolai reform ügyét illetékes helyen fölterjesztéssel sürgetik meg, melyben elmondják, hogy a tíz év óta tartó huza-vona a reform terén mily kárt okoz a polgári iskolának; 4. a fizetésügy dolgában is fölterjesztéssel élnek, elmondván, hogy az ideiglenes pótlékrendszer legtöbb kárt a polgári iskolai tanárok­nak okozott; ez okozta, hogy a polgári iskolai státus anyagi érdekei ismételten háttérbe szorultak, pedig a Széli-féle javaslat már a jobb jövő reményét sejtette. Indítványok tárgyalásával végződött a gyűlés. E szerint a nemzetiségi vidékek iskolái számára külön iskolaköny­veket nem kérnek, a tanulók egyenruháját meghagyják továbbra a kísérletezés állapotában, a tanárok felekezeti képesítésének megszüntetését az új törvényjavaslattól várják, melynek kibocsátását kérik, hogy a szakkörök a tervezetét megvitathassák. A debreczeni kollégiumnak a t.-dadai fekvőség­gel és a városi házakkal együtt összesen 6.986,179 korona vagyona van. Ebből azonban kb. 1.400,000 korona az egyetemé és a kiegészítésre váró alapoké; 602,893 K. és 77 fillér családi és ösztöndíjalap; 407.391 K. 59 f. meg konviktusi tőkepénz. Erre a nagy vagyonra, mely­nek jövedelme 578,437 K. és 29 f., a jelen iskolai évre 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom