Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-30 / 18. szám

Az új sorozatban e két kötet közül az első jelent meg (a gyűjtemény 12. kötete). Heinrich Gusztáv rendezte sajtó alá és látta el értékes bevezető tanulmánnyal, a mely klasszikus tömörséggel rajzolja meg irodalmunk ez úttörő nagy alakjának változatos életpályáját és nagyarányú irodalmi működését. Ez az első kötet Kisfaludy összes költeményein kivül a költő legértékesebb tragédiáját, az Irénét és a Kemény Simont tartalmazza. Az Arany kötet, a mely Arany munkáinak negyedik, a teljes gyűjteménynek pedig 44. kötete, Arany János elbeszélő költeményei közül a következőket foglalja egybe: Buda halála; Csaba királyfi; Az utolsó magyar; Édua; Öldöklő angyal; Daliás Idők és Murány ostroma. Riedl Frigyes rendezte sajtó alá ezt a kötetet, ép úgy, mint a többi Arany kötetet, szakavatott kézzel, gondos szövegkritikával, a Csaba királyfi és a Daliás Idők különböző időből eredő kidolgozásait egymás mellé állítva a kötetben. Az új sorozatban levő arczképek (Katona József, Teleki László gróf, Kisfaludy Károly, Gyöngyösi István és Csokonai Vitéz Mihály) R. Hirsch Nelli művészi rajzónját dicsérik. Az új öt kötet a gyűjtemény eredeti programmjához híven az 55 kötetből a magyar irodalom különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé e hetedik sorozat keretén belül Az új kötetek beleillenek a maguk helyére a teljes gyűjteményben, a mely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. Az új sorozat kiállítása a kiadó intézet hagyományaihoz illő. Csupa dísszel ékesített kötet, úgy mint a gyűjtemény eddig megjelent többi kötete. Az 55 kötetes teljes gyűjtemény ára 220 korona, s az egész gyűjtemény, melyből immár 35 kötet megjelent, havi részletfizetésre is megrendelhető. BELFÖLD. Az orsz. ref. tanáregyesület közgyűlése. Folyó hó 26—27. napjain tartotta meg az orsz. ref. tanáregyesület negyedik évi közgyűlését Budapesten. A külsőségekben: a fogadtatásban, a vendéglátásban, a főváros specziális viszonyai következtében, nem versenyezhetett ugyan ez a közgyűlés az előző éviekkel; de a mi a belső értéket, a végzett dolgokat s a tanárság érdeklődését illeti, nem is maradt amazok mögött. A gyűlés lefolyásáról tudósítván, legelső sorban is mellőznünk kell a fogadtatásnak leírását, a melynek pedig az előző közgyűlések tudósítói jó részt szentelhettek. Mellőznünk kell a leírást, mivel hogy az érkezésnél, ismét csak a főváros specziális viszonyaiból kifolyólag, hivatalos fogadás és üdvözlés nem volt. A gyűlés budapesti előkészítői tervezték ugyan, hogy már az érkezésnél üdvözlik az egyesület tagjait; de mivel azok nem egyszerre, nem egy vagy két irányból jöttek: a fogadó és az üdvözlő bizottságnak permanencziában kellett volna lennie két egész nap a főváros három pályaudvarán. így az az impozáns fogadtatás, a melyben az egyesület tagjainak a megelőző közgyűlések alkalmával részük volt, ez alkalommal elmaradt. Elmaradt a családoknál való kedves elszállásolás is s a közgyűlésre feljött egyesületi tagok csak a szállodák vendégei lettek. A vidéki vendéglátás szívességeinek e hiánya azonban nem riasztotta vissza a gyűlésen való megjelenéstől a tagokat. Sokan felhasználták az alkalmat, hogy felránduljanak a fővárosba és pedig nemcsak maguk, hanem sokan családjaikkal együtt, s ennek köszönhető, hogy a közgyűlés és a közebéd nemcsak népes volt, de erősen tarkította és élénkítette azt a hölgyek szép száma is. Nem volt hiányos a közgyűlés az egyházi és tanügyi körök részéről való hivatalos képviseltetós és üdvözöltetés tekintetében sem. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos, a dunamelléki ref. egyházkerület ós a budapesti ref. egyház Petri Elek lelkész, a pesti ref. egyházmegye Mády Lajos esperes, a Magy. Prot. Irodalmi Társaság Antal Gábor püspök, másodelnök és Szöts Farkas titkár, az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület dr. Rombauer Emil alelnök és dr. Négyessy László titkár, a székesfőváros tanácsa dr. Bárczy István által képviseltette magát. A gyűlést megelőzőleg, f. hó 25-én délután, az egyesület választmánya tartott ülést a ref. főgimnáziumban. Ez ülésen a központi igazgató-tanács jelentései és az indítványok kerültek tárgyalás alá és készíttettek elő a közgyűlésre. A gyűlés első napján, 26-án, az egyesület tagjai a ref. főgimnáziumban gyülekeztek össze s onnan vonultak át testületileg a Kálvin-téri templomban 9 órakor megtartott istentiszteletre, a melyen Hamar István theol. igazgató imádkozott. Istentisztelet után a közgyűlés helyére, a Nemzeti Múzeum dísztermébe mentek át az egyesület tagjai, a hol Munkácsy Mihály „Honfoglalás" czímű hatalmas festménye alatt és előtt kezdték meg tanácskozásaikat. Az aegis : a honfoglalás, valóban méltó volt az egyesület czéljához és a gyűlésen elhangzottakhoz. Munkácsy művészecsetje azt a fenséges jelenetet örökíti meg, a mikor Árpád, a honfoglaló, fogadja a meghódított népek hódolatát. A föld a magyaré lett; de a meghódoltatott népek asszimilálása, a magyar géniusz és a magyar kultura diadalra juttatása még máig sincs bevégezve. Honfoglaló munkának kell folynia még ma is. S ennek a munkának buzgó, odaadó harczosai voltak s azok ma is a református iskolák és azoknak tanárai. Jól tudjuk, hogy az e hazában élő s fajilag, nyelvileg tőlünk nemcsak idegen, de irántunk sokszor ellenséges indulatú nemzetiségeket nem az erőszak, hanem csak a magyar géniusz és a magyar kultura szellemi felsősége és hatalma olvaszthatja be az államalkotó és államfentartó magyarságba. De épen azért, mivel ezt jól tudjuk és