Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-30 / 18. szám
mely később Skóczia függetlenségét végveszéllyel, a protestantizmust pedig elpusztulással fenyegette. Mindamellett a reformáczió jelentékeny sikert ért el azon rövid idő alatt is, míg a királyi udvarban Árran gróf volt egyik fő védelmezője. 1542-ig tilos volt a népnek a bibliát saját nyelvén olvasni, a reformáczió is csak irodalmi úton jött Skócziába. Most a parlament kimondja, hogy a szentírást mindenki olvashatja; a skót tisztességhez tartozott, hogy a biblia ott legyen minden családnak asztalán. A skót sajtó termékei erősen támadják a pápizmus sötétségeit; azok a lelkészek pedig, a kiket Arran gróf vitt a királyi udvarba, beutazzák az egész országot és ezreket nyernek meg a javított vallásnak. Ezen udvari szónokok közül Guillaume (Williams) Tamás, előbb dominikánus szerzetes, nagy tudományú, ékesszóló, főleg az írásmagyarázatban kiváló férfiú volt hihetőleg az első, a kinek predikálása Knox lelki fejlődésének új irányát megszabta. De nagyobb hatással volt reformátorunkra Wishart György, a kinél kedvesebb és érdekesebb egyéniséget ritkán találunk az egyháztörténelemben. Tudományos készültségét kortársai megbámulták, ékesszólása elragadta hallgatóságát. Feddhetetlen életét előzékenység, igaz kegyesség, lángoló buzgóság, igazságszeretet, szerénység, türelem és alázatosság jellemzik. 0 volt Skócziában az első, a ki az új-testamentomot görög nyelven tanította (Montrose-ban). 1548-ban hozzácsatlakozott Knox és benső barátság fejlődött csakhamar a két nagy lélek között. Wishart valóságos apostoli buzgalommal hirdette az evangéliumot. Beutazta az egész országot. Knox ott volt mindenütt oldala mellett s a szomjú lélek mohóságával szivta magába a hatalmas szónok lelkéből fakadó isteni igazságok táplálékát. De nem sokáig. Az Arran gróf elpártolása következtében a királyi udvarnak megváltozott egyházpolitikája még jobban felszította az embertelen Beatoun dühöngését. Meggyuladtak a máglyák és a st-andrewsi mindenható érsek többek között Wishart Györgyöt is megégettette 1546-ban. Knoxnak is menekülnie kellett. Nevelőséget vállalt Hugh Douglasnál1 Langniddrieben. Az erős meggyőződés szó- vagy irodalmi harczban sokszor türelmetlen, de a megnyilatkozás ilyen formája még is igazolható. Azonban mikor a fékevesztett, hatalmi érdekből folyó indulatok az erőszak legborzasztóbb tettlegességéig fajulnak az ellenvéleménnyel szemben, akkor legkevésbbé sem csodálkozunk azon, ha a másik oldalon is hasonló eszközökhöz nyúlnak. Beatoun vadállatias kegyetlensége is megbosszulta megát csakhamar. 0, a ki nérói érzéketlenséggel szemlélte várkastélya ablakából 1 A Tractátus-Társaság által kiadott Komáromi Lajos-féle rövid Knox élet- és jellemrajz tévesen mondja, hogy „nevelő lett az Ormiston családnál". A dolog úgy áll, hogy Knox Langniddrie-be ment nevelősködni a Douglas családhoz. De elvállalta a szomszédos Ormiston-ban lakó Cockburn-család gyermekeinek nevelését is. A hely és családnév ilyen összetévesztése nem vall pontos utánjárásra, vagy legalább kellő figyelemre. a reformáczió híveinek kínos haláltusáját a máglyák tüzében, 1546 május 29-én, 16 nemes ifjú fegyverétől elesett és a st-andrews-i vár az összeesküvők kezébe került. (Folyt, következik.) Molnár János. KÖNYVISMERTETÉS. A Magyar Remekírók új sorozata. A magyar irodalom remekíróinak nagyszabású gyűjteménye, a melynek kiadását Magyar Remekírók czímmel negyedfélévvel ezelőtt indította meg a Franklin-Társulat, befejezéséhez közeledik. Most jelent meg a gyűjtemény hetedik, ötkötetes sorozata, a mely Kisfaludy Károly műveinek első kötetével, Gyöngyösi István, Csokonai Vitéz Mihály, Katona "József és Teleki László gróf válogatott munkáival s Arany János müveinek negyedik kötetével gyarapítja irodalmunknak ezt a kincsesházát. Katona József Bánk Bán-ját és Teleki László Kegyencz-ét egy kötetbe foglalja össze az új sorozat egyik kötete, az egész gyűjteménynek 15. kötete. A Bánk Bán Katona lángelméjének legértékesebb alkotása, drámairodalmunknak legnagyobb szabású remeke, a Kegyencz a tragikus véget ért Teleki Lászlónak egyetlen irodalmi munkája, irodalmunknak egyik legérdekesebb, nagyszabású drámai terméke. Rákosi Jenő rendezte sajtó alá ezt a kötetet, s ő írt hozzá két tanulmányt, külön egyet Katonáról s egyet Telekiről, megrázó színekkel festvén meg e két nagy tehetségünk lelki tragédiáját, s a gyönyörű jellemrajzzal kapcsolatban hatalmas elmeéllel szabván meg a két műalkotás értékét és helyét irodalmunkban. Csokonai Vitéz Mihály munkáit Bánóczi József rendezte sajtó alá s látta el bevezetéssel, a melyben mesteri egyszerűséggel és tömörséggel festi meg azt a kort, a melyben Csokonai halhatatlan munkáit írta; megrajzolja Csokonai élet- és jellemrajzát, s ismerteti és birálja Csokonai egész irodalmi munkásságát. A vaskos kötet, a mely a gyűjtemény 8. kötete, egybefoglalja Csokonai legértékesebb alkotásait: a Lilla-cziklust, az anakreoni dalokat, az ódákat és a Dorottyát. Gyöngyösi István munkáit (a gyűjtemény 3. kötete) Badics Ferencz rendezte sajtó alá, az első kiadások alapján. Gyöngyösi, bár Zrínyinél sokkal kisebb tehetség volt, másfél századon át páratlan népszerűséggel, szinte egyedül uralkodott a magyar Parnasszuson. Egyes művei negyven kiadást értek. E népszerűség magyarázója gyönyörű költői nyelve, gördülékeny verselése és lírai lendülete. Műveit ma is haszonnal forgathatják költők és nyelvbúvárok és gyönyörűséggel a nagyközönség is. Főművei: Márssal társalkodó Murányi Vénus és Kemény János emlékezete. E két hosszabb munkát foglalja egybe a vaskos kötet, melynek bevezetése terjedelmes, mélyreható korrajz, életrajz és tanulmány. Kisfaludy Károly munkáinak két kötetnyi hely jut a Magyar Remekírók gyűjteményében.
