Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-02 / 14. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor, Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó ós felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikkek: Szabad lelkészválasztás. Hamm• látván. — Az országos lelkészi nyugdíjintézet alapszabálytervezetéliez. Sedivy László. — Tárcza: Knox János élete a reformáczióhoz való csatlakozásáig. Molnár János. — Belföld: A ref. zsinat tárgyalásai. — Irdalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Szabad lelkészválasztás. A református egyház törvényhozó zsinata márczius 28-diki ülésében nevezetes elvi határozatot hozott, a mely, mintán előreláthatólag radikális átalakulást fog létrehozni, nemcsak a lelkész választás, hanem a lelkészképzés és lelkészképesítés tekintetében is, — méltó arra, hogy lapunk vezető helyén szóljunk róla. A zsinat ez elvi határozata, szemben a törvénytervezet álláspontjával, eltörölte az egyházak osztályozását s a lelkészi minősítést és szabaddá tette a lelkészválasztást. Húsz esztendő óta kísérletezett magyar református egyházunk a lelkészválasztás megszorításával. Az 1881-diki debreczeni zsinat írta törvénybe az egyházak osztályozását, a lelkészeknek diplomájuk milyensége és szolgálati éveik alapján való minősítését, megtetézve még a kandidáló bizottságnak minden felelősség nélküli kijelölő hatalmával és a pályázóknak a választó gyülekezettől eltiltásával. A budapesti zsinat, tapasztalván a lelkészválasztási törvény nyomában keletkezett bajokat, már enyhített annak szigorán s eltörölte a kandidáló bizottságot s jelentékeny engedményeket adott a lelkészi minősítés körében is. Egyébként azonban a korábbi törvény rendelkezéseit továbbra is fentartotta. Az azóta eltelt újabb tíz esztendő ismét jelentékeny átalakulást hozott létre az egyházi közgondolkozásban, a mely mindinkább az 1881 előtti állapotok visszaállítása : a szabad lelkészválasztás kimondása felé hajlott. Ennek a kifolyása volt az, hogy a mikor a most tárgyalt zsinati törvény első tervezete az egyházkerületek elé került, azoknak többsége az egyházak osztályozásának és a lelkészek minősítésének eltörlése s ekképen a szabad lelkészválasztás mellett nyilatkozott. A konventen azonban Sass Béla debreczeni theol. tanár kiilön véleménye nyert többséget, s ennek alapján a törvénytervezet lelkészválasztási része újból csak az egyházak osztályozása és a lelkészek minősítése alapelvein dolgoztatott ki. Most a zsinat többsége mellőzte ezeket az alapelveket és a már korábban megnyilatkozott kerületi véleményeknek megfelelőleg a szabad lelkészválasztás elvi alapjára helyezkedett. A törvénytervezet tehát ezen az elvi alapon átdolgozva kerül majd a zsinat zöld asztalára. Nem lesz tehát többé egyház-osztályozás a jövedelem nagyságának megfelelőleg, sem lelkészi minősítés, a mely a lelkészi diploma milyensége és a szolgálati évek száma alapján kvalifikálna. A lelkészi oklevél egyenlően fog minősíteni bárkit is, bármilyen jövedelmű lelkészi állásra. Visszatért tehát a magyar ref. egyház az 1881 előtti állapotokhoz és szabaddá tette ismét a lelkészválasztást. Égy házam törvényhozó testületének elvi határozata állván előttem, nem tartom magamat feljogosítva arra, hogy azt birálat alá vegyem. A törvény törvény, a melyet tisztelnünk kell mindaddig, a míg törvény, még azon esetben is, ha talán egyéni meggyőződésünk szerint másként lát-ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASAGI GEP- ES ESZKÖZGYAR FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VL, Jász-utcza 7. ToÍQ7Üuotko7Pti horonrlinficolr Uéxi erö " 'i,,zU a 'tí,!<r a ' számt I BJOÍ.U»Cir\Cí.Ull UCl CIIUGLCOGIV mindennemű tejgazdasági gépeket és eszközöket t j^zallnaslioz, vaj- és süjtgyártáslioz stb. BV Árjesyzík és költség-vetés ingyen és bérméiitvc. Teavajat, túrót mennyiségűén veszünk át.