Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-26 / 13. szám
bűn létezik, e világ egy nagy kórházzá változott, mely telve van lelki, testi betegekkel. Ezek számára létesítette Krisztus a ker. egyházat, melynek gyógyforrása a Szentlélek. Öt tornácza e tónak az öt világrész. Mikor az angyal, vagyis a Szentlélek először szállott le és elárasztotta az egyházat, az első pünköst napján háromezeren találták meg a Bethesdában lelkük egészségét. Azóta ugyan a Szentlélek folytonos összeköttetésben áll az egyházzal, de azért most is csak az számíthat biztos gyógyulásra, a ki siet; ellenben a ki a megtérést halogatja, valószínűleg soha sem üdvözül." Ez idézetek nyilván mutatják, hogy szerző gyakorlati lelkész, ki az építő alkalmazásoknak mestere. Csak az irálya idegenszerű imitt-amott, de a mely fogyatkozás elenyészik a sok gyönyörű eszme s a szellemes építőrósz mellett. Azt a stílust átsimítani nem nagy fáradság s magyarosabbá tenni nem oly terhes munka. A ki több nyelven szolgál s folytonosan idegen forrásokból merítget, ritka eset, hogy annak az irályán ne találjunk javítani valót. De hát ez egy ilynemű forrásmunkánál talán nem is olyan nagy bűn, mint volna akkor, ha a munkálat eredeti magyar fogalmazvány volna. Azért tehát én, mint eszmékben gazdag forrásmunkát jó lélekkel ajánlhatom e kötetet lelkésztársaim figyelmébe. Gerzó Gyula. BELFÖLD. A ref. zsinat tárgyalásai. Márczius 17-én, pénteken, a zsinat már négy óra hosszat tanácskozott, d. e. 10-től d. u. 2-ig. Jegyzőkönyvhitelesítés után az elnökség bemutatta a mezőföldi egyházmegye leik. értekezletének a belhivatalnokok megadóztatása tárgyában a zsinathoz küldött feliratát. A feliratot az adóügyi bizottságnak adták ki. Az elnöki bejelentések után áttértek az adóügyi javaslat tárgyalásának folytatására, kezdvén azt a csütörtöki határozat szerint a 284. §-nál. A 284-ik §-t Török István stiláris módosításával fogadták el. A 285. §-t Padrah Sándor, Török István, Révész Kálmán, Garzó Gyula, Czike Lajos, Széli Kálmán, Ádám Kálmán, H. Kiss Kálmán, Nóvák Lajos, Dombi Lajos hozzászólása után Garzó új szövegezésében és Padrah módosításával fogadták el, a mely utóbbi a rendkívüli adók alapjául az építkezési szükségleteken kivül az egyéb rendkívüli intézkedéseket is elismeri. A 286., 287., 288. ós 289. §-okat némi stiláris módosításokkal fogadták el. A 289. §. után Fejes István a díjlevelekre vonatkozólag a régi törvény szellemében új szakaszt óhajt beilleszteni. Javaslatát az egyházalkotmányi bizottsághoz utasították. A 290. §-nak csak stílusában' ^tettek változtatást. Élénk vita indult meg a^291. §. felett. Antal Gábor püspök fegyelmi büntetés terhe alatt akarta eltiltani a lelkészeknek és tanítóknak a naturalék közvetlen beszedését ; a zsinat azonban a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A 292. §-nál a felett vitatkoztak, hogy mennyiben köteles a lelkész a számadás készítésben segédkezni. Végre Antal Gábor véleményében állapodtak meg, a mely szerint, a hol szakértő pénztárnok nincs, a lelkész a segítséget nem tagadhatja meg. Az utolsó 293. §-nál nem fogadták el Padrah Sándor javaslatát, a mely szerint az adók évnegyedenként volnának szedendők; sem Kiss Ferenczét, a mely a hátralékok után késedelmi kamatot kívánt fizettetni. De hozzájárultak Kiss József módosításához, a mely az évi egyházi adó befizetésére végső határidőül november vége helyett október végét tűzi ki. Az egyházi adózási rész letárgyalása után szünetet tartott a zsinat; szünet után pedig megkezdte a közalapi rész tárgyalását. Kenessey Béla röviden ismertette a javaslatot. A közalap fejlődéséről beszámolt annak tíz éves története (1892—1902), melyet nyomtatásban szétosztottak. Számbeli eredmények mutatják itt a haladást. A törvényterv jórészt repródukcziója az első zsinat által megállapított törvénynek. A változások csak a közalap állandósítását czéloznák. Ilyenek lennének, hogy minimumul az egyenes állami adó lV2 %-át jelölnék meg és hogy a járulékokat 5—5 évenként revideálnák. A zsinat a közalapi javaslatot általánosságban elfogadta és áttért annak részletes tárgyalására. A 294. §-t változatlanul hagyták meg. A 295. §-ból gróf Degenfeld József javaslatára kihagyták a lelkésztanítókra vonatkozó részt ; de Sulyok István ajánlatára betoldottak egy új kikezdést, a mely a hitoktatók segélyezését is lehetővé teszi. Szombaton, 18-án, folytatták a közalapi törvényjavaslatrészletes tárgyalását. Előbb azonban az elnökség javaslatára a hajdúböszörményi egyháznak adóügyi feliratát az adóügyi, a barsi egyházmegye lelkészi értekezletének a reformáczió emlékének megünneplésére vonatkozó kérvényét a kérvényi bizottsághoz utasították. A 296. §-nál, mely a közalap jövedelmének felosztásáról szól, Kiss Albert úgy kivánt határozni, hogy a vegyes szükségletekre fordítandó 50%-ból 25%-°t adjanak a lelkészi nyugdíjintézetnek. Sulyok István pénteken elfogadott indítványát kérte felvenni az 50%-ból részesítendők közé. Antal Gábor csak 20%-°t óhajt tőkésíteni, a megmaradt 5°/0 -ot pedig az 50%-hoz csatolná. A szakaszt Antal Gábor és Sulyok István módosításaival fogadták el. A 297. §. ellen nem volt kifogás. De e pontnál Czike Lajos pótlásul vagy új szakaszként betoldást javasolt, a mely megengedné, hogy a közalapból ugyanazon kamat mellett, a mellyel a földhitelintézet a közalap tőkéit gyümölcsözteti, rövid lejáratú, vagy törlesztéses kölcsönt adhassanak állandó beruházásokra, vagy maradandó alkotásokra, de sohasem folyó szükségletekre.
