Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-26 / 13. szám
E törvénypont felvétele mellett lehetővé válna, hogy a közalap a nagyobb ekklézsiákon is segítsen. Kiss József is pártolta az indítványt. Mindketten hivatkoztak a dunántúli kerület óhajára is, mire br. Bánífy elnök azt a kijelentést tette, hogy a zsinati képviselőknek utasítása nincs. Erősen kikelt Czike javaslata ellen Darányi Ignácz. Szerinte a közalap biztosságát ásná az alá. A czélt semmisítené meg, mellyel a közalapot alkották, hogy minden esélyek felettit teremtsenek. Gr. Dégenfeld József, Hegedűs Sándor, dr. Bartók György, Kenessey Béla, Domby Lajos, Széli Kálmán, Sándor József mind Czike indítványa ellen szóltak, mellette csak Barthalos István. A zsinat Czike indítványát elvetette. A 298. §-nál Dányi Gábor sokalta a lVaVo minimumot ; dr. Baksa Lajos azt indítványozta, hogy a közalap ezután is személyi adó legyen, 10 fillér minimummal. Gr. Dégenfeld indítványára a 298—303. §-okat a beadott indítványokkal együtt visszaküldték az adóügyi bizottsághoz. A 304. §-t elfogadván, a 305. §-t szintén az adóügyi bizottsághoz tették vissza. A 306. §-t változatlanul, a 307. §-t stiláris módosításokkal fogadták el. Márczius 20-án, hétfőn, Antal Gábor és br. Bánífy Dezső elnöklete alatt a mérnök- és építész-egyesület újvilág-utczai helyiségében folytatta tanácskozását a zsinat. A jegyzőkönyv hitelesítése és az elnöki bejelentések után áttértek a törvénykezésről szóló javaslat általános tárgyalására. Dr. Nagy Dezső előadó kimerítően ismertette a javaslatot. Főtörekvés az elkészítésnél az volt, hogy a régi, sok helyt következetlen törvényt egységes rendszerbe öntsék. Figyelmeztette a zsinat tagjait, hogy a törvényterv úgy, a hogy van, szerves egész, s kérte őket, hogy nagy vigyázattal járjanak el a tárgyalásnál, nehogy a rendszer megbontassék. Újítás benne a kettős elnökség kérdésének megoldása. Ezután a hivatalában idősebb elnök dönt, a másik úgy szavaz, mint a biróság bármelyik tagja. A fegyelmi eljárást eddig csak az egyházi tisztviselőkre terjesztették ki; ezután az egyes egyháztagokkal szemben is lehet úgy eljárni, ha egyházuk érdeke ellen cselekesznek, hithűségi kötelességeiket nem teljesítik. Büntetésük választói és választhatói joguk bizonyos időre felfüggesztése. A főbüntetéseken kiviíl a törvény mellékbüntetéseket is alkalmaz. Ezek is az alkotmányi jogok megvonásából állanak. A közvád kérdése élesebben ki van domborítva, mint a régi törvényben. Az ügyrend készítését a konventre bízza. Az általános vita folyamán Váró Ferencz dicsérettel és örömmel üdvözölte a javaslatot, mint a mely maradandóságra tarthat számot, s ép ezért azt javasolja, hogy azt elválasztva a törvénykönyv többi részétől, külön számozással lássák el. Dombi Lajos, Kiss Albert, Mezey Albert; Molnár Béla szintén méltánylással szóltak a javaslatról, de Váró indítványát nem tartották helyesnek. A zsinat a törvénykezési javaslatot általánosságban elfogadta, Váró indítványát pedig elvetette. A részletes tárgyalásban a bevezető 309—311. §-okat változatlanul elfogadták. Az egyházközségi bíróságról szóló 312—318. §-ok közíil is csak a 315. §. változott, Fejes István és Búza János inkább stiláris módosításai által. Az egyházmegyei bíróságról a 319—324. §-ok szólnak. Ezek közül a 323. §-nál elfogadták gr. Dégenfeld József stiláris módosítását; Garzó Gyula indítványát, mely az egyházmegye által fentartott középiskolák tanárait is ide vonja és dr. Baksa Lajos pótlását, mely az egybetartozó ügyek együtt tárgyalásáról gondoskodik. A többi szakasz az eredeti szövegben válik törvénnyé. Az egyházkerületi bíróságot a 325—329. §-ok határozzák meg. Ezek közül a 328-ikat új szövegezés végett visszaküldték a törvénykezési bizottsághoz; a többi szakasz változatlanul maradt. A konventi bíróságról szóló 330—337. §-ok közül a 334-iket visszatették a törvénykezési bizottsághoz; a többit az eredeti szövegben elfogadták. Szintén változatlanul elfogadták a bírósági tagok esküjéről szóló 339. §-t is. Márczius 21-én, kedden, Antal Gábor és br. Bánffy Dezső, majd egy ideig gr. Dégenfeld József elnököltek. Jegyzőkönyvhitelesítés után folytatják a törvénykezésről szóló javaslat részletes tárgyalását. A közigazgatási bírósági esetekről szóló 340. §. 12. pontját pontonként változatlanul elfogadták. A 341. §-t, mely a fegyelmi eseteket határozza meg, két pótlással fogadták el. Mindkettőt Fekete Márton indítványozta. Az egyik új pont a 2. és 3. pontok közé jön. Ez ide oszt be minden olyan mulasztást, a melyből az egyházra kár származik, vagy haszon marad el. A másik új pontot a 3-dik és 4-dik közé vették fel. Ez a régi törvénynek az az intézkedése, mely az egyházi hatóságok kigúnyolásának megtorlásáról intézkedik. A 342. §. a fegyelmi büntetéseket sorolja fel. Nagy Dezső indítványára intézkedtek, hogy az intésről szóló részt külön szakaszként vegyék fel. Mórocza Kálmán javaslatára az intésre való jogot az egyházalkotmányi rész kellő helyén is megjelölik. Vitáztak még a pénzbüntetés felemelésén, az egyházmegyei és kerületi elnökség intőjogának pénzbüntetéssel növelésén, de az erre vonatkozó javaslatokat mind elvetették. A 343. §-t, mely fő- és mellékbüntetéseket különböztet meg, változatlanul elfogadták, Lénárt József indítványával szemben, mely a mellékbüntetést törölni kívánta. A márcz. 22-én, szerdán, tartott ülésben tovább folytatták a törvénykezési javaslat tárgyalását. A 344. §. a fegyelmi büntetések mellé lelkészek, tanárok, tanítók számára a magasabb állásba választhatás jogát is felfüggeszti mellékbüntetésül 1, 2, 3 vagy 4 évre. Hosszas vita indult meg e felett. Lénárt József mérsékelni kívánta; csak a fegyelmi büntetés 3-ik és 4-ik fokán alkalmazná. Padrah Sándor legfeljebb 1, illetve 2 évre terjedő joghatállyal ruházná fel. Bartha Lajos hivatkozott a paphiányra; ha ezt elfogadják, fél, hogy csak növekszik az. Az egész pontot törülni kérte.
