Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-12 / 7. szám

liol e rákfene pusztítólag fellépett. Mi, lelkészek, tanítók, egyházak vezetői, gondozói, kiket őrállók gyanánt hívott el az Úr a gyülekezetekbe, nem nézhetjük tétlenül e pusztításokat; nem nézhetjük hazánk, egyházunk pusztulását. A felelősség minket terhel gyülekezetünk erkölcsi és anyagi romlásáért. Tennünk kell valamit, ha azt nem akarjuk, hogy elsorvadjunk, tönkre menjünk. Lelkünk nemesebb ösztönétől indíttatva, felelősségünk tudatában, látva a tiszta magyar faj pusztulását, a barsi ev. ref. egyházmegye lelkészi értekezlete elhatározta, hogy e bajon segítendő, vándor-felolvasásokat tart minden olyan egyházközségben, hol ez a betegség pusztítja egyházunk testét. A felolvasásokat kinyomatja és időnként a nép kezei közé juttatja, ingyen! Külföldön e módszer teljesen bevált az alkoholellenes mozgalmak körében. Hollandia példája mutatja, hogy minő perczenttel csökkent az alkoholélvezők száma. Erősen hiszem, hogy az Úr sikerrel koronázza a mi fáradozásunkat is. Hiszem, hogy a mi erkölcsi tanításaink nem lesznek hiábavalók. A bűnös fertőből kell a népet először kiemelni, vallásossá tenni, azután emlékeztetni kell őket az Isten bűnt-biintető igazságosságára, a haza, egyház szeretetre. Én nem hiszem, hogy fel ne ébredjen a nép; nem hiszem, hogy ne szakítson bűnös szokásával, látván a pusztulást, a romlást, a kárhozatot, melybe magát, az egyházát és hazáját juttatta. Lenni kell valami eredménynek ! És ha nem lenne semmi sem: úgyis teljesíteni kell kötelességünket; tétlenül nem nézhetjük tovább a pusztítást, ha azt nem akarjuk, hogy vádoljon lelkiismeretünk. Karolja fel tehát e nemes vállalkozás ügyét minden egyházát és hazáját szerető egyén és jöjjön segítségére a barsi egyházmegyének. Nem kérünk mi egyebeket, csakhogy e kis füzeteinket, melyeket a lelkészi értekezlet kiad, osszák széjjel a hivők között. Teljesen ingyen adjuk azokat. Csak azt kérjük, szíveskedjék minden lelkész avagy tanító úr alantírottat egy levelező-lapon értesíteni, hány példányt küldjön a füzetekből. És még egyre kérem az igen tisztelt lelkésztárs, tanító urakat és általában mindazokat, kik helyeslik mozgalmunkat: szíveskedjenek e tárgyban írott munkáikat beküldeni hozzám, hogy azokat kinyomtatva, értékesíthessük. Léva, 1905. évi január hó 28 napján. Hitrokoni szeretettel Birtha József ref. lelkész. Egyházi alapítvány. Filó Lajos, a nagykőrösi ref. gyülekezet első lelkésze 2000 koronás alapítványt tett, a melynek kamatait a nagykőrösi ref. egyház közszükségeire rendelte fordítani. A gyülekezet presbitériuma küldöttségileg fejezte ki köszönetét lelkipásztora nagy lelkű alapítványáért. Vajha a pásztor szép példáját követné a nyáj is s hasonló nemes cselekedetekkel bizonyítaná meg egyháza és iskolái iránt való szeretetét! Az egyházi és a polgári anyakönyvek összehasonlítása tárgyában az erdélyi reform, egyházkerület igazgató-tanácsa a következő rendeletet bocsátotta ki a kerület lelkipásztoraihoz és espereseihez: 1. Utasíttatnak az összes lelkipásztorok, hogy a kisebb egyházközségekben minden hónapban, a nagyobbakban pedig minden héten egyszer a polgári anyakönyvi hivatal adataival hasonlítsák össze saját anyakönyvi adataikat és a hiányokat egészítsék ki. 2. Az újév legelső presbiteri gyűlésén minden lelkész tegye meg anyakönyvi jelentését és azt vétesse jegyzőkönyvbe. 3. Az esperesi vizsgálatok alkalmával e jelentések adatai jegyeztessenek be az esperesi vizsgálati jegyzőkönyvbe és ekként terjesztessenek fel a püspöki hivatalhoz, hogy így a vizitácziói jegyzőkönyvben is nyoma legyen az egyházi és polgári anyakönyvek között fennálló különbségeknek, illetve, hogy a meg nem keresztelt gyermekek száma és az egyházi áldást igénybe nem vett házasságkötések mennyisége ez úton is nyilvántartva legyenek. — Hasonló rendelkezésre szükség volna a többi kerületekben is, mert sajnálattal tapasztaljuk, hogy az egyházi és a polgári anyakönyvezés adatai nem vágnak össze s egyházi statisztikánk a legtöbb esetben megbízhatatlan s egészen más képét mutatja fel állapotainknak, mint a hivatalos statisztika. Orgona-átvétel. Nagyida (Abauj-Tornamegye) község részére Országh Sándor rákospalotai orgonagyáros czégnél megrendelt új orgona felállíttatván, az átvétel megtörtént. A mű a legújabb csőrendszer szerint készült, kiváló könnyű és pontos működésű, hangja igen kellemes, erőteljes és a változatok összeállítása igazi szakértelemre vall. A szakértő-bizottság teljes megelégedése mellett örömmel üdvözölte az ország legrégibb és hírneves czégét ezen legújabb mű készítése alkalmával. ISKOLA. Tanári próbaelőadás és szókfoglalás. B. Pap István, a budapesti ref. theol. akadémia egyházjogi ós gyakorlati theologiai tanszékének új tanára, f. hó 3-án tartotta meg a theol. választmány, a tanári testület és az akadémiai ifjúság színe előtt próbaelőadását. Az előadás, a melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk, mind tartalmával, mind előadásával a mellett tett bizonyságot, hogy B. Pap Istvánban, mind a tudományos készültség, mind az evangeliumi hitbuzgóság tekintetében jeles erőt nyert a budapesti ref. theol. akadémia. Az új professzort a fenntartó testület nevében Baksay Sándor püspök üdvözölte meleg szavakkal s kérte reá ós működésére Istennek áldását. Próbaelőadásával B. Pap István megnyerte teljes tanári képesítését és a f. hó 8-án megnyílt második félévben, mint az akadémia rendes tanára, megkezdte előadásait. Az új professzor fogadja a mi legszívélyesebb üdvözletünket is. Segítse a kegyelemnek Istene, hogy tudásával, hitbuzgóságával olyan pásztorokat nevelhessen, a kik felvirágoztathatják anyaszentegyházunkat! Iskolalátogatás. A dunántúli evang. egyházkerület kőszegi leánynevelőintézetét, a gyengélkedő Gyurátz Ferencz helyett, mint annak megbízottja s az intézet felügyelője: Szalag Ferencz, a veszprémi egyházmegye esperese látogatta meg a mult hónap 24. és 25-ik napjain. A püspököt helyettesítő felügyelő meghallgatta az előadásokat, megvizsgálta az intézet rendjét és háztartását s megfigyelései eredményét hivatalos felsőbbsége elé fogja terjeszteni. Új gimnázium-épület a fővárosban. A kultuszminiszter új gimnáziumot akar építeni a fővárosban, a VI. kerületi Munkácsy-utczában. Áz iskola építésére pályázatot hirdet. A pályázatban kizárólag magyar honos építészek vehetnek részt. A pályaterveket jeligés levéllel 1905. április 15-ig a kultuszminisztérium segédhivatali főigazgatójánál (V. Hold-utcza 16.) kell beadni. A terveket az Országos Képzőművészeti Tanács építőművészeti szakosztálya, kiegészítve a mérnök-egyesület két, a magyar építőművészek szövetségének egy és a minisztériumnak négy tagjával, bírálja el. A legjobb pályatervek közül egy kap 3000 korona, kettő 1500—1500 korona s kettő 1000-1000 korona díjat. A nem díjazott tervek bármelyikét a bírálóbizottság ajánlatára a kincstár 600 koronáért megveheti.