Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-12 / 7. szám
Hitfelekezet Magyarországon keresztelve Horvát-Szlavonországokban keresztelve A birodalom élve szülöttei Hitfelekezet újszülött felnőtt nem volt keresztelve újszülött felnőtt nem volt keresztelve hitfelekezetek szerint Róm. katholikus Görög katholikus Görög keleti Ag. hitv. ev Ev. reform Unitárius 319069 70190 77981 41424 80635 2003 401 45 211 58 418 1 2585 1642 2523 877 2022 303 67563 573 25431 1369 405 6 1 - (4- 27) 394 4 334 10 389611 72409 106269 43680 83089 23U6 Összesen 591302 1134 9952 95341 1 7 (+ 27) 738 — (Folyt, köv.) Homola István. KÜLFÖLD Külföldi szemle. Németországon nagyon örvendetes jelenség, mely lassanként nálunk is tért hódit, a tudományos kérdéseknek) népszerűsítésére irányuló törekvés. Szükségét érzi ennek az egyház és annak theologiája is; ép azért az újabbi években gyors egymásutánban rendezik a különböző szakokból a szünidei tanfolyamokat. Ilyet tartottak belmissziói körök indítására a mult év október havában Berlinben, és pedig az apologétika köréből. A keresztyénségnek a modern tudomány támadásaival szemben megvédése itt a fődolog, olyan értelemben, mint a hogy p. o. Luthardt apologétikai előadásai ismertetik a „modern világnézeteket" a keresztyénség, az evangelium világánál. Ez apologétikai tanfolyamon az előadások sorozatát Ihmels lipcsei theol. tanár nyitotta meg, s „Az apologétika feladatáról és módszeréről" értekezett. Különbség van apologétika és az egyházi beszéd czélja között. Az egyik a keresztyénség tudományos, meggyőző, a másik gyakorlati építő jellegét és jelentőségét vitatja. A személyes tapasztalás erejében és hatalmában van az apologétika korlátja. Módszerét tekintve az apologétikának tudományosnak, személyesnek és tárgyilagosnak kell lennie. Majd Schvarz hallei tanár a modern materializmusról, mint világnézetről és történeti alapelvről értekezett. A materializmus régebbi ós modern alakjában, mint a keresztyénséget támadó világnézet lényege a dogmatizmus, a melyre döntő csapást mért Kant kriticzizmusa. De azért Kant előtti alakja tisztán mekhanikus s mai alakja biologiai jellegű. Legnagyobb tévedése a szemlélés s a lét módjának összezavarása. Világképe csupa szemlélésből áll, a melynek induktív törvényei épen nem egyetemes érvényűek, a miért is a materializmus következetes gondolkodói épen nem empirikus gondolkodók. Lényegét tekintve a materializmus raczionalizmus s mekhanikus jellegű törvényei az ész szubjektív érvényű törvényei. Támasza az evoluczionizmus. A materializmus történetét Lange írta meg. Relatív igazságai az abszolút keresztyénséggel össze nem egyeztethetők. Utána Kahler acheni tanár a munkások védelméről és biztosításáról és Stange greifsAvaldi tanár Hartman és Nietzsche világnézetéről értekezett. Ez a két divatos bölcselő a keresztyénség feloszlási proczesszusát hirdeti. Megkapó jellemzésekben ismertette az egyiknek keresztyénellenes pesszimismusát s a másiknak ideális anarkhizmusát. Mindkettőnek morálja beteges, a minden ízében erős és fejlődésképes keresztyénséggel szemben s korunk túltengő kultúréletének szomorú jele és bizonyítéka. Végül Gnötzmacher „A keresztyénségrŐl és a modern irodalomról", s „A keresztyén kijelentésről" és Mayer „A ker. ethikáról és korunk kulturéletéről" tartott tanulságos előadásaival fejezték be a berlini apologétikai előadások gazdag sorozatát. I)e Németország szomorúan érdekes jelenségekben is gazdagnak mondható. Ilyen p. o. a szocziáldemokráczia térfoglalása, a melynél csak az ultramontanizmus és a czentrumpárt hódítása mondható szomorúbb jelenségnek. Azt olvassuk, hogy a szocziáldemokráczia brémai nagygyűlésén azt jelentették, hogy a pártsajtó organumai 600 ezernél több példányban jelennek meg. Nevezetesen a „Vorwárts" 82 ezer, a „Hamburger Echó" 40 ezer, a „Lipcsei néplap" 36 ezer, a „Neue Welt" 28 ezer, és „Naptára" 160 ezer példányban. Közelebbről a „Vorwárts" könyvkereskedésének évi forgalma 317 ezer márka, a melyből 35 ezermárkátpártczélokrafordíthatott. Máig is vitatja, hogy „a vallás magánügye az embernek" és „Wider die Pfaffenwirtschaft" cz. füzetes vállalata nagy tért hódít a maga körében. Összes bevételei a szocziáldemokrácziának 648,895, kiadásai 362,719 márka. A sajtó támogatására 12,700, az általános jellegű agitáczióra 78 ezer és választási czélokra 54 ezer márkát fordíthatott. Továbbá segélyezésekre fordított 33,600, fogházakra és pörökre 15300, birodalmi gyűlési czélokra 45,300 és javadalmazásokra 24,400 márkát. Sajtójának jövedelme 3.950,000, s a hirdetéseké külön 2.253,000 márka. Még 320 ezer előfizetőre volna szüksége, hogy a szavazatok 1 /3 -a biztosítva legyen. „Egy millió előfizetőre van szükségünk s akkor a mi pozicziónk biztosítva van". De azért ne essünk kétségbe. Németország vallásos egyházi tekintetben is fölemelő tényeket mutat fel. A theol. és az egyházi irodalom a tudományosság koronája, a kultura egyik elsőrangú harczosa s a gyakorlati keresztyénség ápolása és fejlesztése terén is mintaképül
