Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

seriesébe lettek írva1, — másfelől a házasságkötések 3 szór kihirdetését illetőleg kiadattak, tanácskozás alá veendők. Nemkülönben a mi egész mperintendentiánlc­ban observálandó uniformitás végett a sakramentalis liturgiákra nézve határozat lenne hozandó? Ad 1-um. Hogy ezen új s eddig hallatlan aclrni­nisztráczionális móddal mit akar, és vájjon hasznos és szükséges lenne-e az ? e kérdésnél a szeniorok előbb megdöbbenve s kétségeskedve tétováztak és hallgattak; majd közülök többen a seculáris odagyülekezett urak­nak jelenléteket difficutálták. De miután nagyságos fő kurátor urunk deklarálta, hogy azon seculáris urak a végre jelentek meg, és fognak ezután is megjelenni, hogy tiszt, prédikátor uraimék és szenior uraim ék is nem promoveálhatnák önnön személyekben sem ő Felségénél avagy a felséges Cancellárián, Consiliumon, vármegyé­ben, Dioecesánusoknál az előforduló eklézsia terhes bajait, és ezen terhet a seculáris urak fognák véghezvinni; s előhozván ezen matériában a tiszántúl való superin­tendentának is dicséretes eonstitutióját, mely szerint ott a seculáris uraknak votum Consultivum in Causis Ecclesiasticis deferáltatik, s ekként ezen Dispositió okát és czélját megértvén : végre közösen abban állapodtak meg, hogy az egyházi rendből superintendentiális asses­sorok neveztessenek ki, még pedig kor és grádusra való tekintet nélkül, az ezen hivatalra érdemes prédikátorok közül. És pedig: a kecskeméti traktusban Szathmári Pál kecskeméti, — a. soltiban Gózon István pataji, — a cserhátiban Lukátsi István péczeli, — a tolnaiban Ötvös János őcsényi, — a vértesaljaiban Veszprémi János csákvári, — a somogyiban Kis Ferencz nagy-szokolyi, — Felső-Baranyában Dömjén József rétfalusi prédikátor hívandó meg az egyes előforduló dolgok feletti tanács­kozásra." A világiak közül: Primarius-assessorokul: Tts idősb Ráday Gedeon, Bárczay András és Bernáth József urak. Coadjutorokul: Tts Puky László, ifj. Ráday Gedeon, Vechelius János és Pázmándi Sámuel urak. Superintendentiális assessorokul: a kecskeméti trak­tusban nzts idősb Sárközi János és Nyári Lajos, — a soltiban nzts Rajkó István és Baky János, — cserháti­ban tkts Szemere Ferencz, — tolnaiban tkts Hajós György és Laki Gábor Czeczéről, — somogyiban tkts Sárközi Antal Kisasszonyról, — vértesaljaiban tkts Szűcs Pál, — mindkét Baranyában: Sárközi József Korpádról és Gombay András Kis-Korpádról. 1 Mária T. királynő 1772. elején rendeletet adott ki, mely­ben a földesurak kívánságára és XIV. Kelemen pápa engedelmével a szigorúan megtartandó ünnepek számától7-re szállította le, s a többieket — köztük nagypénteket s karácsony, húsvét, pünköst harmadik napját — munkanappá tette. 2 A szertartások s általában az istentisztelet uniformitására törekvés megvolt a többi egyházkerületekben is, s úgy látszik, hogy az ünnepek eltörléséből indult ki. Szalai Sámuel tiszáninneni püspök 1772 márcz. 30-án Virág Mihályhoz intézett leveleben ezt írja: „Mi ugyan az ünnepeknek egészben vagy csak némely rész­ben való megtartása vagy meg nem tartása felől peremptorie sem­mit sem végeztünk, tudván azt, hogy nationalis synodus nélkül véghez nem vihetnénk; de minthogy könnyen megeshetne az. hogy circa sensum et intellectum 6. Dispositionum Regiarum, Ecclesiaink és azokban levő egyházi szolgatársaink különböző értelembe esvén, az Eklézsiákban és isteni szolgálatban illetlen difformitások s netalán annál is nagyobbak megtörténhetnének: azért kívántunk inodo provisorio in tempore ily rendelést tenni, hogy eklézsiáink az uniformitásban egy értelemben legyenek stb." 3 A traktusokban már 1740 óta voltak assessorok, a mikor a nagykőrösi consessuson elrendeltetett, hogy minden senior mellé — a prédikátorok szabadfszavazatával — egy soriba és 2 assessor választassák, s e rendelet — a baranyaiak kivételével — minden traktusban még ugyanazon évben végre is hajtatott. Ad 2-dum. Superintendentiális nótáriusul a világiak közül nzts Sigray István úr constituáltatott. Ad 3-um. Az eklézsiákkülső-belső statusára nézve determináltatott: 1. Normául a túl a tiszai egyházkerület constitutiói vétetnek, de a melyek előbb átnézendők és a mi káno­nainkkal öszhangzásba hozandók. Kineveztetnek ezen dolog elvégzésére: elnökül Mocsi István szenior, s az egyháziak közül: Szathmári Pál, Losonczi István és Szélessy Pál, — világi részről: tkts Puky László, Sár­közi János, Nyári Lajos és Sigray István urak. 2. Minthogy egynémelyik egyházban nem eléggé akkurátosan történik az egyház vagyonáról és kiadá­sairól való számadás, annálfogva ezen administrátió investigilása és a szükséges dispositiók constituálása végett kineveztetnek Kecskemét, Kőrös, Czegléd és Halasra egyházi részről tiszt. Mocsi István szenior és Szathmári Pál, világi részről tekintetes Puky László és Sárközi János urak. A dunáninneni nagyobb egyházakba egyházi részről: tiszteletes Szilády János szenior és Gózon István, világiak közül tkts. ifjabb Ráday Gedeon, Rajkó István és Sigray István urak. 3. A nagykőrösi iskola segélyezésére és fentartása czéljából határoztatott, hogy a tiszteletes prédikátor urak a kecskeméti, solti és cserháti traktusokban annak ide­jében sajás prudentiájuk szerint gondoskodjanak búzáról. 4. A vallás dolgában kiadott kegyelmes királyi rendeletek collectiójával, míg azok a világi urak által mindenfelől összekerestethetnek, tiszteletes Gózon István úr bizatik meg. 5. Az eltörölt vagy megtartandó ünnepekre nézve, a kegyelmes kir. dispositió effektuáltatásának elég lát­szik tétetni, ha azon ünnepi, de már a munkanapok közé sorolt napokon, t, i. nagypénteken, s karácsony, húsvét és pünkösd harmadik napjain a köznapokon szo­kásos harangozással élnek, és a szolgai munkák meg­tiltása nélkül a szokott kegyes módon cselekesznek. Ezért az ezen ügyben tudakozódó ráczkevei egyháznak, mely a közelébb mult évben nagypénteken beszüntette a harangozást, azon kérdésére, hogy a jövőben minő eljárás ajánltatik neki? az a felelet, hogy a köznapo­kon szokott harangozás tartassék meg. 6. Nagypénteken a passiói decantatió — azokon a helyeken, a hol még szokásban van — elhagyandó, s helyébe a Krisztus szenvedése történetének az evan­geliomból olvasása homiletikai magyarázattal összekap­csolva rendeltetik. Földváry László. KÖNYVISMERTETÉS. Dr. Luther Márton müvei. Kiadta a Luther-Társaság, sajtó alá rendezte dr. Masznyik Endre, theol. akadémiai- igazgató-tanár. I. kötet, 461 lap, ára 6 korona. Pozsony, 1904. Wigand könyv­nyomdája. Nagyszabású mozgalom indult meg a hazai luthe­ránus egyházban. Már most készülnek a reformáczió 1917-ben következő négyszázados emlékünnepének meg­ülésére. A mozgalmat a Luther-Társaság indította meg Luther műveinek magyar nyelvre fordíttatásával és kiadá­sával. A 12 kötetre tervezett vállalatból most jelent meg az 1-ső kötet, mely az egyházreformáló iratok közlését kezdi meg. Luther műveiből eddig jóformán csak az jelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom