Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

következtében, akarata ellenére mégis elzárkózik, mivel a tanácskozó terem érdeklődőket már nem fogadhat be, a karzaton pedig, a három balkonon (mert hiszen a karzat többi részéről se látni, se hallani nem lehet) összesen 9, mond kilencz ember fér csak el. Ez nincs jól semmikppen sem. A helyiséget nemcsak abból a szempontból kellett volna választani, hogy a zsinat tagjai bele férjenek, hanem abból is, hogy a zsinatban helyet nem nyert lelkészek, világiak s általában egyházunk nagyközönsége is hallgatója lehessen a tárgyalásoknak. Gondolni kellett volna arra. hogy ne csak a zsinat tagjai tanácskozhassanak, hanem, hogy e tanácskozások a nagy­közönségre nézve is tanító, nevelő, lelkesítő hatással lehessenek. A czélszerűtlen helyiség következtében azon­ban mindez lehetetlen. De ezen még lehetne változtatni. Ám tartsa meg zsinatunk az első cziklusba eső üléseit a mostani helyiségben; a jövő cziklusokra azonban keres­sen alkalmasabb helyet. Lehetetlen, hogy ilyet ne találna Budapesten. A második napi ülésen, az előző napi ülés jegyző­könyvének felolvasása és hitelesítése s dr. Balthazár Dezsőnek a jegyzőkönyv vezetésére történt felkérése után a verifikáló bizottság jelentését olvasta fel dr. Sebess Dénes. E jelentés alapján konstatálván, hogy a zsinat határozatképes, az elnökség és a tisztikar megválasztása ejtetett meg, a következőképen : elnökök: Kun Bertalan és báró Bánffy Dezső, alelnökök Antal Gábor és gróf Deyenfeld József; lelkészi jegyzők: Badáesi György, Sass Béla, Kálmán Gyula, világi jegyzők: Dóczi Imre, Váró Ferencz és dr. Segesdy Ferencz; gazda: Dókus Ernő. A választások megejtése és ennek alapján a zsinat hivatalos megalakulásának kijelentése után báró Bánffy Dezső világi elnök mondott köszönetet az elnökség és a tisztikar nevében s ezzel kapcsolatban hosszabb beszé­det tartott a zsinat feladatairól. Beszédét Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Kun Bertalan lelkészi elnöknek rövid köszönete után az evang. testvóregyház küldöttségének és dr.Mathews úrnak, a presbiteri világszövetség titkárának üdvözlő beszédeit hallgatta meg a zsinat. Az evang. egyház küldöttségét Laszkáry Gyula felügyelő és Zelenka Pál tiszakerületi püspök vezette. Tagjai voltak: Csipkay Károly, Beniczky Árpád, Wagner Géza, Haendel Vilmos, Kund Sámuel és Terray Gyula. Laszkáry Gyula felügyelő, üdvözlő beszédében azt a reménységét fejezte ki, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is együtt fogja munkálni a két magyar prot. egyház a hazának, a haladásnak és a valláserkölcsi alapon épült szabadságnak eszméit. A meleghangú üdvözletre báró Bánffy Dezső adta meg a feleletet, formás, lelkes beszédben, a melyben bizto­sította a testvéregyházat, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is, a hol a hitért, hazáért, haladásért, szabad­ságért gondolkodni és tenni kell, tudjuk, hogy találkozni fogunk ós együtt, egy czélt szolgálunk. Dr. Mathews úrnak angol nyelven elmondott üdvöz­letét, valamint báró Bánffynak arra adott válaszát gróf Degenfeld József tolmácsolta. Mathews úr kifejezte, hogy a presbiteri világszövetség meleg rokonszenvet érez a magyar ref. egyház iránt, mert ismeri és méltá­nyolja ennek azt a nagy szolgálatát, a melyet az evan­géliumi keresztyénségnek Kelet-Európában való kép­viseletében és védelmezésében megbizonyított. Nagy érdeklődéssel kiséri tehát a szövetség a magyar ref. egyház törekvéseit, a melyek Magyarország vallásos megújulását czélozzák. Adja isten, hogy valóság legyen az egyéni, a családi és a társadalmi élet megújítása, hogy minden nép, mint közmondást használhassa e ki­fejezéseket : igaz, mint egy magyar, — igazságos, mint egy magyar, — tiszta, mint egy magyar! A másnapi ülés napirendjének megállapítása után Koncz Imre vértesaljai esperes indítványozta, hogy a királynak ama bizalmát, a melyből kifolyólag a jelen zsinatra sem tartotta szükségesnek királyi biztos kikül­dését, hódoló tisztelettel köszönje meg a zsinat ő Felsége színe előtt. A zsinat az indítványt lelkesedéssel elfogadta és elnökségét bízta meg e köszönet tolmácsolása mód­jának és alkalmának megállapításával. Végül még azt mondották ki, hogy a zsinat ülései naponként délelőtt 10 órától délutáni 1 óráiág fognak tartatni. A 12-én, szombaton tartott zsinati ülésen, a mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, az elnökség a zsinati tagok között történt változásokat jelentette be. Jelesen: Kiss Áronnak, a gyengélkedő tiszántúli püs­pöknek helyét Dávidházy János legidősebb esperes fog­lalja el; e helyett Szele György, a beteg Ritoók Zsig­mond helyett K. Nagy Sándor. Pokoly József helyett pedig Nagy József póttagokat hívják be. Az igazoló­bizottságnál bemutatták utólag Lészay Ferencz, br. Vay Elemér, Gencsy Albert, Luby Géza rendes zsinati kép­viselők megbízóleveleiket. Napirend szerint következett a zsinat által a teg­napi napon kiküldeni határozott hét bizottság tagjainak megválasztása. A szavazás megkezdése előtt azonban Darányi Ignácz azt indítványozta, hogy a bizottsági ülé­seken a zsinati képviselők, azok is, a kik nem tagjai az illető bizottságnak, ne csak megjelenhessenek, hanem szólhassanak és indítványokat is terjeszthessenek elő; továbbá, hogy az egyházalkotmányi és egyházi adózási bizottságok tagjainak száma 12-ről 20-ra emeltessék fel és e két bizottság megválasztása a hétfői ülésre halasz­tassék. Az indítvány élénk, hosszas vitát keltett, a mely­ben gr. Dégenfeld József, dr. Bartók György, dr. Bal­thazár Dezső, Fejes István. Koncz Imre, Bzike Lajos, dr. Sebess Dénes, Bernáth Elemér és Kiss József vettek részt. Miután a vita bebizonyította, hogy a bizottságba nem tartozó zsinati tagok a bizottság tárgyalásain csak mint hallgatók vehetnek részt, de tanácskozási és indít­ványozási joggal a törvény értelmében nem bírhatnak, Darányi Ignácz javaslatának első részét visszavonta és csak a második két részt kérte elfogadni. A zsinat ezeket nagy többséggel el is fogadta és a kiegészítendő egyház­alkotmányi és adózási bizottság megválasztását a hétfői ülésre halasztotta. Ily módon a választás csak öt bizottságra rendel­tetett el s a szavazás idejére az ülés felfüggesztetett. Jó egy óra múlva az ülés újra megnyittatván, kihirdet­ték a szavazás eredményét, mely szerint a lelkészválasztás­ügyi bizottság tagjai lettek: Baksay Sándor, Sass Béla, dr. Segesdy Ferencz, Meczner Béla. György Endre, Dávidházy János, Bartha Lajos, Meczner József, Kálmán Gyula, Sándor János, Sütő Kálmán, Barakonyi Kristóf; a kérvényi bizottságé: gróf Teleki József, Cseh Ervin, Fekete Márton, Fráter Barnabás, Győry Lajos, Mórocza Kálmán. Nagy Károly, dr. Sebess Dénes, Szikszay Zol­tán, Hajós József, Sándor József, Sárközy Aurél; a naplóbiráló bizottságé: Kiss Albert, Bencsik István, Czinke István, Dánvi Gábor, Garzó Gyula, Ragályi Béla. Ravasz János, Sulyok István, Kovács S. Endre, dr. Sár­kány Lajos, Zeyk Dániel. Vadászi Pál; az iskolaügyi bizottságé: Fejes István, lladácsi György, Szilassy Ála­dár, Kiss József. Váró Ferencz, Dóczi Imre, Görömbei Péter, II. Kiss Kálmán, Nóvák Lajos, Vida Károly, Né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom