Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-07 / 6. szám

Budapesten az állami és a felekezeti főgimnáziumokban mindenütt 72 korona az évi tandíj. Végül az egyháztanács az egyházkerület és a konvent útján felterjesztést intéz a közoktatásügyi kormányhoz, hogy a gimnáziumi tanárok részére folyósított fizetéspótlókok állami erővel az egyházi gimnáziumok tanárainak is megadassanak úgy az 1903., mint az 1904-dik évekre. Az orsz. ref. tanáregyesület és a nyugdíj-törvény módosítása. Az orsz. ref. tanáregyesület a mult évben Nagyenyeden tartott közgyűlésében, Karai Sándor előadásában foglalkozott a tanári nyugdíjtörvény módosítása kérdésével és elhatározta, hogy e tárgyban felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez. E felterjesztést most nyújtotta be az elnökség, és a szépen, higgadtan megírt memorandum pontokba foglalva adja a ref. tanáregyesület kérelmeit. Kéri első sorban, hogy az 1894. XVII. törvényczikk 3. §-a akként módosíttassék, hogy a fentartó testületi járulékok 5%-ról 3°/ 0

-ra, a tanulók díjai pedig a jogakadémiáknál 12 koronáról 6 koronára, a többi intézeteknél 6 koronáról 3 koronára szállíttassanak alá; az építkezési vagy beruházási államsegélyek után eddig követelt 3%-os kamat töröltessék, a tanárok pedig mentessenek fel a járulékokból reájok hárított 2% fizetése alól. Kéri másodszor, hogy azoknál az iskoláknál, a melyek államsegélyben nem részesülnek, a tanárok részére akkora lakáspénz állapíttassék meg, a mekkora az állami tisztviselők lakáspénzét meghatározó szabályzatban a tanintézet helyére és alkalmazottak fizetését magában foglaló fizetési osztályra nézve meg van állapítva. Kéri harmadszor a törvény olyan módosítását, hogy a tanári nyugdíjintézetbe a theol. akadémiai tanárok is felvehetők legyenek. Negyedszer kéri a törvényben annak kimondását, hogy a nyugdíjintézetbe felvett összes tanároknál a bármely hazai középiskolánál eltöltött szolgálati idő beszámíttassék. Ötödször kéri a református iskoláknál rendes minőségben alkalmazott ének- és zenetanároknak a nyugdíjintézetbe felvételét. Végül hatodszor annak a rendelkezésnek az eltörlését, hogy a tanári özvegyek csak három árva esetén kaphatnak neveltetési járulékot. A tanfelügyelők értekezlete, a melyet a kultuszminiszter az új tanfelügyelői utasítás megbeszélésére hívott össze, a mult hónap 27—29. napjain tartotta meg üléseit Budapesten. Az értekezletet Berzeviczy Albert kultuszminiszter hosszabb beszéddel nyitotta meg. Elmondta a tanácskozás alapjául szolgáló tervezet keletkezésének történetét. Azután így folytatta: Semmi kétségem sincs az iránt, hogy népoktatásunknak minden baját és szükségletét orvosolni egy utasítás keretében nem lehet; erre a fönnálló törvények módosítása is szükséges. Epen ezért mindjárt hivatalba lépésemkor elhatároztam, hogy a népiskolai törvényeknek részben való módosításával sürgősen foglalkozni fogok. Már el is készült egy előadói tervezet, a melylyel nemsokára a nyilvánosság is foglalkozni fog. Ez a törvényjavaslat ki fog terjeszkedni a tanfelügyeletnek intenzivebbé tételére és pedig a járási tanfelügyelet szervezésére is ; továbbá e javaslatban kifejezésre fog jutni a tanfelügyelők hatáskörének bizonyos mértékű nagyobbítása is. A törvényjavaslatnak föladata lesz a tankötelezettség sikeresebb végrehajtását biztosítani, az e mi oktatásnak alsó és felső tagozatát rendezni, szabályozni és különösen a gazdasági ismétlő oktatásnak törvényes alapot nyújtani. A javaslat ki fog terjeszkedni a nem állami tanítók javadalmazásának méltányosabb, az állami tanítókéhoz lehetőleg közel álló rendezésére is. A tanítóképesítés terén szándékom e törvény keretében az állami szempontokat a leghathatósabban érvényesíteni. És végül ennek a javaslatnak, vagy ha azzá fog válni, törvénynek lesz föladata a magyar nyelv népiskolai tanítását valahára föltétlenül eredményessé tenni. — A miniszter megnyitó beszéde után hozzáfogott az értekezlet az utasítás részenként való megvitatásához, s munkáját három ülésben be is végezte. A lefolyt viták az utasítás intenczióinak keretében folytak le s több olyan eszmét és gondolatot vetettek felszínre, a melyeket jó lesz, ha a miniszter figyelembe vesz. Volt azonban egy olyan felszólalás is, a melyet nem hagyhatunk felemlítés és helyreigazítás nélkül. Pogány István tanfelügyelő ugyanis azt panaszolta fel, hogy a felekezeti hatóságok az állami képzőkben végzett tanítókat felülvizsgálják, a mivel sértik az állam tekintélyét; a miért is kívánatos, hogy az állami oklevélnek feltétlenül érvény szereztessék. Pogány tanfelügyelő úr, úgy látszik, hogy nincs tisztában azzal a felülvizsgálattal, a mely alá a felekezeti hatóságok (értve ez alatt a prot. felekezeti hatóságokat, mert hiszen minden állami tanítóképző el van látva rendes róm. kath. hitoktatóval) az állami intézetekben végzett tanítókat alávetik, azon esetre, ha felekezeti iskolánál kívánnak alkalmaztatni. Ez a felülvizsgálat ugyanis kizárólag csak a hittani tárgyak tanítására és az egyházi éneklésre vonatkozik, s akkor sem mindig, hanem csak azon esetben, ha a képesítő-vizsgálaton nem volt jelen egyházi képviselő. S hogy a felekezeti hatóság tudni kívánja, hogy az alkalmaztatást nála kereső tanító minő ismeretekkel rendelkezik a hittani tárgyak és az egyházi ének tanítása körül, az talán mégsem rettenetes és az állam tekintélyét sértő, hanem egészen természetes dolog. EGYESÜLET. A mezőtúri Ref. Olvasó-Egylet, a debreczeni hittanszaki önképző társulat részvételével január 31-én, a főgimnázium dísztermében felolvasó-estélyt rendezett, a következő sorrenddel: 1. A gimnáziumi énekkar éneke. 2. Imádkozott és rövid beszédet mondott Kónya Gábor, a H. Ö. T. alelnöke. 3. Szavalt: Baróthy István theologus. 4. Rubinstein duett: énekelték Kolozsvári/ Mihály és Baróthy István theol., zongorán kisérte Kun-Szabó Gyula. 5. Szabad előadást tartott: Erdei Károly theol. 6. Szavalt: Czebe Irén k. a. 7. Beszédet és imát mondott: Gergely Antal ref. lelkész. 8. A gimn. énekkar éneke. — Az estély minden tekintetben igen szépen sikerült. A Bethlen Gábor-kör f. hó 1-én Budapesten, a református főgimnázium dísztermében, két korona belépő díjjal fényesen sikerült szeretetvendégséget tartott. Az este szellemi részét Walter Stella szép zongorajátéka, Kossy Teruska éneke, Győry Lujza szavalata, Mészáros Etelka (a kecskeméti lelkész leánya) zongorajátéka, Szőts Farkas előadása (A bibliavasárnap és a brit és külföldi biblia-társulat), Támedly Mihály költeménye, Sörös Béla bibliamagyarázata és Vargha Gyulánénak programmon kiviil mondott lelkes beszéde (melylyel a biblia szere-