Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-07 / 6. szám

tetére és parancsai szerinti életre buzdított) alkották. A magas színvonalú előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatta a melléktermeket is zsúfolásig megtöltött előkelő közönség. A kitűnő rendezésért elismerés illeti a kör vezetőit. GYÁSZROVAT. Gulyás Lajos, a kisújszállási ev. ref. egyház lelkésze, a hevesnagykunsági egyházmegye tanácsbirája, a kisújszállási főgimnázium igazgatótanácsának elnöke, életének 61-dik, Kisújszálláson töltött lelkipásztorkodásának 18-dik évében, több mint kétheti súlyos szenvedés után f. hó 3-án elhunyt és 5-én a gyülekezet, a főgimnázium s a vidék élénk részvétével eltemettetett. Krisztusi lélekben, keresztyén tudományban és papi ékesszólásban egyaránt kiváló férfiú volt, kinek halála nagy ürt hagyott a kisújszállási gyülekezetben és az egyházmegye lelkészi karában. Áldás emlékére! Kovács Albert budapesti theologiai tanár haláláról a család és a theol. akadémia külön-külön gyászjelentést adott ki. Temetését, február 6-án d. u. három órára határozta a családdal egyetértőleg a tanári kar. Haláláról táviratilag értesítették a jelenleg Bécsben időző főgondnokot, Darányi Ignáczot és Baksay Sándor dunamelléki püspököt. Betegsége az utolsó néhány nap rendkívül sok szenvedéssel járt; de 4-én délelőtt elvesztette eszméletét és a késő éjjeli órákban csöndesen elaludt. Hű neje, most már gyászoló özvegye, példás gyöngédséggel, nagy odaadással ápolta hőn szeretett férjét, kit hosszú betegségében sokan látogattak, s állapotáról többen tudakozódtak, köztük Darányi Ignácz főgondnok és Apponyi A. gróf is. Kovács Albertnek özvegyén, Körösi Gizella asszonyon kivül három kis leánykája maradt; testvérei közül K. Bálint újvidéki orvos, K. János budai paedagogiumi tanár és két nővére vannak még életben Erdélyben. KÜLÖNFÉLÉK. * A főváros kegyurasága. A főváros jogügyi osztálya kimutatást szerkesztett arról, hogy 1902-ben mibe került a fővárosnak a kegyúri jog. A r. kath. templomok föntartása s a személyzeti költség, vagyis a rendes kiadás 353,747 korona volt, a rendkívüli kiadás pedig 415,587 korona. Ebből a Szent István-bazilikára költöttek 302,314 koronát, az erzsébetvárosi templomra ötvenezer és a karmeliták templomára harminczezer koronát. Az ügyosztály újra rámutat arra, hogy a templomalapok dolga teljesen rendezetlen ; rendezésükre pedig nagy szükség van, mert a nyolczvan évvel ezelőtt volt kanonika vizitáczión megállapított stóla-illetékek a mai viszonyoknak nem felelnek meg. A többi egyházak 1902-ben a következő szubvencziót kapták a várostól: az ágostai evangélikusok 44,905 koronát, a reformátusok 45;

000 koronát, a görög-keletiek 3505, az unitáriusok 1000, a zsidók 54,205 koronát. — A ki nem restelli a fáradságot, hogy ezeket az aránysegélyeket összevesse Budapest felekezeti arányszámaival, meg fog győződni a felől, hogy az osztó igazság milyen ékeden érvényesül itt is, mint mindenütt másutt, a hol a szegény római katholikus és a gazdag protestáns egyházaknak a közvagyonból való támogatásáról van szó. * A konklávé új szabályzata. A nemrég megtörtént pápaválasztás alkalmával, a mint tudjuk, Ausztria vetó-jogával élt Most azonban a bíbornokok kollégiuma az új pápa által, daczára, hogy az a vetó-jog gyakorlásának köszönheti méltóságát, úgy látszik, ki akarja záratni a lehetőségét e jog további gyakorlásának. Az hírlik ugyanis Rómából, hogy a pápa által a legközelebbi titkos konzisztóriumon új konklávé-szabályzatot akarnak kihirdettetni, a mely minden régebbi szabályzatot érvénytelenné tesz. Az új rend föntartaná azt az eddigi rendelkezést, hogy a konklávét Rómában, a Vatikánban kell megtartani, kivéve, ha egészen különleges politikai viszonyok ezt lehetetlenné teszik. A konklávé az interregnum alatt a pápa szuverén jogait gyakorolná. Mivel minden bíboros trónörökös gyanánt tekintendő, egyiküknek sem szabad valami idegen megbízást elvállalniok, vagy egy ilyen idegen meghagyásnak engedelmeskedniük. A konklávé összeülése előtt minden bíborosnak meg kell esküdnie arra, hogy kötelessége teljesítésében semmiféle külső befolyásnak nem enged. Az a bíboros, a ki az esküt megszegi, különösen pedig az, a ki a konklávé szuverénitását nem tartja tiszteletben, egyházi átok alá esik, a mely alól csak az új pápa oldozhatja föl. Azonkívül kizárják őt a konklávéból s a választás befejeztéig a Camerlengo foglya marad Ez az új intézkedés a vetó-jog megszüntetését jelentené; azt hisszük azonban, hogy ehhez az új szabályzathoz hozzászólanának azok az uralkodók is, a kik a vetó-joggal rendelkeznek. * Haeretici . . . societas perfidiae. Kik lehetnének ezek mások, mint mi, átkozott protestánsok? S ki lehetne más, a ki bennünket ezzel az ékes czímmel illet, mint Róma? Ezzel a czímmel legközelebb az a pápai dekretum illet bennünket, a mely f. é. január 6-án vértanukká avatta a Kassán, 1618-ban kivégzett Körösi Márk kanonokot és Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuitákat. Ám legyen, ítéljük el az erőszakosságot és a kegyetlenséget; de, Horacziussal szólva: hanc veniam damus petimusque vicissim, s akkor mi protestánsok sokkal nagyobb joggal adhatnánk Róma egyházának ezt a czímet: Romano catholici .... societas intolerantiae et inhumanitatis! * Üdvös megtérés az orvosi tudományban. Igen érdekes és a szenvedőknek rég kívánatos megtérést észlelünk egy régi orvosi elmélethez egy fővárosi orvos gyógymódjában, a mely feltűnően kedvező sikerei révén a társadalom legjobb és legműveltebb köreiben gyorsan polgárjogot nyert és rohamosan terjed. Ezen gyógymód a vérgyógyítás (Hemopatia), a mely kizárólagosan a vér gyógykezelésével gyógyítja a neurastheniát ós egyéb idegbajokat, az asthmát, gyomor, szív és vese betegségeit, a köszvényt, még pedig sokkal tartósabban és biztosabban, mint bármily más újabb gyógymód vagy gyógyfürdő. E gyógymód megalapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, a ki az évezredeken át uralkodó humorálpathologia elveihez visszatérve, csakis a test nedveinek kóros elváltozásaiban keresi a betegségek keletkezését és ezeknek gyógykezelésében a beteg szervek gyógyulását. Elért bámulatos eredményei tudományos hitelvét legfényesebben igazolják, mert néha a legválságosabb betegeket rövid idő alatt tartósan rendbehozta. Dr. Kovácsnak Budapesten, V., Váczi-körút 18. sz., I. em., egy e czélra 12*