Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-07 / 6. szám

leányának társaságában egészen megifjodott. S az utóbbi néhány év alatt is, a míg betegeskedett, hű neje ós értelmes leánykái körében erős és vidám lélekkel hordozta betegsége fájdalmait. A mult évi nagy operáczió után régi betegsége jó ideig szünetelt és Kovács visszanyerte erős szervezete régi erejét. Karácsony előtt azonban felújult a régi baja, mely ágyhoz szegezte és e hó 4-ón koporsóba zárta meggyötört testét. Erős szervezete bámulatos szívóssággal sokáig küzdött, erős lelke nyugodtan állott szembe a halállal. Negyedikén éjjel csöndesen elaludt. így folyt le ós ekként végződött Kovács A. közhasznú élete. Nagy elméjével és tevékenységével nem állnak arányban az elért sikerek. Elete voltakép félsikerű élet. Azok közé az emberek közé tartozott, a kik kevesebb sikert érnek el, mint a mennyit tehetségük, tudásuk és jellemök révén megérdemelnének. De felsikerű életének működési szálai sűrűen beleszövődtek az utolsó negyven óv egyházi s itt-ott politikai történetbe is. Bölcs elméjének fénysugarai sokak előtt ragyogtak életében ós sokáig világítanak halála után. Mi, a budapesti alma mater többi dajkái ós dajkáltjai, a magyar protestantizmus mai nemzedéke hálát adhatunk a gondviselésnek, hogy Kovács Albertet a mienknek mondhatjuk. Áldásban emlegeti nevedet, elköltözött munkatárs, ez a Lap is, a melynek egy ideig segédszerkesztője, munkatársa és mindvégig hű barátja voltál. Áldást kér emlékedre e sorok írója is, kinek egykor pártfogója, majcl tanára és szerető kartársa valál. Bölcs elméd fénysugarából, érczjellemed energiájából, puritán egyszerűségedből vajha minél többen merítenének híven szolgált egyházad és nemzeted életben maradt fiai! Molliter ossa cubent, sitqu'eis terra levis ! Sz. F. Mi van a bibliával? II. Feltéve, hogy valaki csupán irodalmi szempontból venné vizsgálat alá a bibliát, kérdés, hogy mit fog abban találni ? Látni fogja, hogy a biblia tulajdonképen nem egy könyv, hanem könyvek gyűjteménye, a mély 65 különböző iratot foglal magában. Aztán észreveszi, hogy ezek az írások különböző időkben keletkeztek, hogy Amos Kr. előtt mintegy 800 évvel, míg János Kr. után 100 esztendővel írta a maga könyvét. Tapasztalni fogja, hogy a szentiratok szerzői jellem és képzettség tekintetében nagyon különböztek egymástól, s hogy ezek előadási formája is nagyon elüt egymástól. Vannak benne költői művek és prózai darabok. Vannak benne istentiszteletre szánt énekek, mint a zsoltárok, és vannak benne világias dalok, mint Dávidnak a Saul és Jonathán halálára írt éneke, vagy a babiloni király halálára írt gúnydal; vannak benne tanköltemények, mint a Jób könyve és a Példabeszédek könyve, többféle alakban. Ép ily változatosak a prózai iratok is. A próféták néha úgy csattognak, mint a jég és zivatar; a történeti könyvek szép egyenletességgel beszélik el az eseményeket, a Pál levelei minden ízükben az apostol sajátos energiáját és mélységes felfogását tükrözik vissza, és a János leveleiben úgy tetszik, mintha a szeretet és békesség lelkének csendes fuvallata suhanna keresztül. Az irodalomtörténész tehát oly könyvnek fogja találni a bibliát, a mi tulajdonképen nem könyv, hanem oly könyvek gyűjteménye, a melyek szereztetésük idejét, szerzőiket, nyel vezetőket, előadási módjukat illetőleg lehetőleg különböznek egymástól. Ha a biblia tartalmát tüzetesebben vizsgálja, a szembetűnően szép helyek egész tömegével találkozik. Lehet azonban, hogy elsőben olyan részekre is bukkan, főleg a Mózes törvényeiben, a miket unalmasoknak talál. Ilyen azonban kevés van. A bibliában vannak olyan énekek, a mik a költészet legszebb remekeit képezik. Olvassuk el csak a honvágygyal és gyűlölettel teljes 137-ik zsoltárt. A nép egész nyomorúsága néhány szóban vonul el előttünk, a mely népnek semmi egyebe nem maradt a nagy szenvedésnél, meg a mérhetlen gyűlöletnél. Vagy olvassuk el a 104. zsoltárt, a mely csodálatos színekkel festi le a világot: „te megöntözöd a hegyeket felülről, gyümölcscsel gazdagítod a földet, melyet teremtettél; termesztesz szénát a barmoknak és búzát az embereknek hasznokra; az embernek szivét megvidámítod borral, megelégíted kenyérrel és orczáját megfényesíted olajjal". Vagy olvassuk el az Ézsaiás könyvének 14-ik részét, hogy miként lélegzik fel a világ Babilónia zsarnoki fejedelmének halálakor, a ki szünetlenül dühösen paskolta a népeket és tajtékzó haraggal uralkodik a pogányok felett; mikor ez a király az alvilágba jut, még ott is félnek tőle, míg aztán végül észreveszik, hogy rettenetes hatalmának vége van s felkiáltanak: „Mi módon estél alá az égről, te Luczifer, hajnalnak fia? Ez-e ama férfiú, a földnek háborgatója, ki az országokat megrontja vala?" A kinek van érzéke a nyelvi szépségek iránt, az szinte emelkedni érzi szivét az ilyen helyek olvasásakor és megérti, hogy miért van annyi bibliai vonatkozás és fordulat úgy a vallási, mint a világi dalokban és énekekben. És itt a próza sem marad hátra. Bizonyítékul felhozhatjuk a királyok első könyve 18-ik részét, mely Istennek karmelhegyi ítéletét tartalmazza; vagy felhozhatjuk az Ézsaiás könyve 44. részé-Elsö magyar tejgazdasági gép- és eszközgyár hafXa^g^ gépe^L Teavajat ^ben veszünk. FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. BV Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.