Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-18 / 51. szám
Ezek ekképen elvégeztetvén: Főtisztelendő Elnök úr igaz lelkiismeretükre kérdezó a Traktusok Seniorait, liogy az inspectiójuk alatt levő prédikátorok szorgalmasan végzik-e papi functióikat s annak rendje-módja szerint járnak-e el tiszteikben? A predikálást, katechizálást, könyörgéseket és más rájok néző dolgokat lelkiismeretesen teljesítik-e? Avagy akadnak köztük renyhék ós hanyagok? Az isten igéjének hirdetése és hallgatása haszonnal történik-e ? Az iskolák miképen administráltatnak ?' Az egyházak mi módon gondoztatnak? Az egyházak javai jól számban tartatnak-e ? stb. — Az Atyák mindezekről jó bizonyságot tettek. Ezek után az egyházak és egyháziak ügyeinek tárgyalására és elintézésére került a sor. Es pedig: 1. A palotai egyház prédikátora Giczei János hallgatóival magát jól nem comportálja, minélfogva ezek Laczkovics Imréhez, Tts Ns Pestvármegye ord. Vice-Ispánjához, mint főméltóságú gróf galanthai Fekete György Vice-Cancellárius plenipotentiáriusához folyamodtak, esedezvén, hogy magát a Főtiszt. Superintendens úrnál közbevetné, s a tisztelendő gyülekezetet kérné, miképen azon maroknyi nyájat más lelki tanílóval vigasztalni méltóztatnának. Praetitulált Vice-Ispán úr meg is kereste illedelmes levelével főtiszt. Superintendens urunkat, s előre jelentvén, hogy az uraságnak czélja is az, hogy a prédikátor onnan eltétessék, kéri annak eltávoztatását, hogy extremitásra a dolog ne menjen. Mindezeknél fogva a prédikátor hivatalából elmozdíttatik, míg megjavulásának bizonyos jeleit nem adja. Helyébe Takács Ádám, előbb alsó-nyéki prédikátor rendeltetik. 2. Losonczi Pap Sámuel pócsmegyeri prédikátor, ki Seniorát palam-publice gyalázta, ezen canonicus bűnéért a mult évben hivatalától felfüggesztetett. Könyörgésére s miserábilis állapotára való tekintetből az ítélet akként lett az 1772. év jún. 17-én Solthon tartott Consessuson enyhítve, hogy megjavulás reményében még egy évig megtűretik a lelkészi hivatalban. Most annálfogva az eklézsiából távozni rendeltetik s helyébe a fóthi egyházból Bátorkeszi Ferencz állíttatik. 3. Az alsó-nyéki egyházba Losonczi Pap Sámuel ordináltatott oly módon, hogy a sákramentomokat a morágyi németajkú reformátusoknak is administrálja; a ki azonban ily móddal azon ordinátiót nem fogadta el és magát a Ven. Superintendens és Curátor urak által feloldatni kéri. Annálfogva helyette Csokonai László alkalmaztatik. 4. Regéczi István szeremlei prédikátor az ő sokszoros szemérmetlen magaviselete és tettei miatt — melyek a vizsgálat által beigazoltattak — hivatalától elmozdíttatik s helyébe Vecsei István assign ál tátik. 5. Berta Sándor zámolyi prédikátor ügye excutiáltatván, tovább helyben maradása tanácsosnak és bátorságosnak nem látszik s annálfogva a fóthi egyházba ordináltatik. A zámolyi egyházba pedig Gózon István praeficiatur. 6. Ámbár Balogh János monostori prédikátor a partialis Ven. Consessustól a fóthi egyházba költözhetést megnyerte, mindazáltal fontos okokra nézve a helyben megmaradás parancsoltatik. 7. Mgs Beleznay Mihály főkapitány úrnak udvari prédikátorul Kálmán János ajánltatik. Közli Földváry László. O KÖN YVISMERTETÉS. Keresztyén Hit- és erkölcstan. A gimnáziumi VII. osztály számára a konventi uj tanterv szerint készítette Lic. Rácz Kálmán, pápai főgimnáziumi tanár. Pápa, 19Ü4. Kiss Tivadar nyomása. 115 lap, ára kötve 1 K 50 f. A keresztyén valláserkölcsi életnek mind a korábban észlelt hanyatlása, mind a legutóbb tapasztalható emelkedése szerves összefüggésben áll a családi, iskolai, egyesületi és irodalmi vallás-erkölcsi neveléssel. Mióta a római egyház hazánkban is nagyobb gondot fordít az iskolai és kivált a leányiskolái vallásos nevelésre; mióta az egyesületek, kivált a Mária- kongregácziók ós r. katholikus nagygyűlések által, továbbá az irodalom, főleg a vallásos népiratkák és vallásos lapok útján való vallásos nevelő munkához valóban nagyszabásúlag hozzálátott: azóta a római katholiczizmus hazánkban fent és alant, egyházban és társadalomban nagy lendületet vett, elannyira, hogy szóvivőik nem ok nélkül beszélnek katholikus visszahatásról és nem ok nélkül álmodoznak Magyarország rekatholizálásáról. Ugyanez az evoluezió észlelhető a külföldi, főleg a németországi és ausztriai protestánsok körében, a hol meg a Los von Rom mozgalmában s a protestánsokhoz való nagyszámú áttérésekben elvitathatlan protestáns lendület és sikeres propaganda eredményei mutatkoznak; ide sorolhatók a nagy virágzásban levő külső missziók hódításai, a melyek szintén a protestáns terjeszkedés és erősödés kétségtelen bizonyságai. Kicsiben ugyanez a jelenség tapasztalható a hazai evangéliomi egyházakban is. Ha körülnézünk magunk körül, láthatunk egyeseket, iskolákat, gyülekezeteket, a melyekben kielégítő, sőt virágzásnak indult a keresztyén élet, s ha okát kutatjuk, könnyű reájönnünk, hogy ott gondos keresztyén nevelés járja a kicsinyeknél a családban, a serdülőknél az iskolában s a felnőtteknél a templomban, az egyesületekben és az irodalomban. Viszont ha látjuk a hitben ingatag, sőt közönyös, az erkölcsben meglazult, sőt elsorvadt mindkét nemű ifjakat és felnőtteket, a gondosabb vizsgálat egész bizonyosan rávezet arra, hogy e szomorú tény oka első sorban az elhanyagolt vagy téves irányú vallás-erkölcsi nevelés az iskolában és az életben. Közegyházunk vezetőit is bizonyára ez a kettős tapasztalat indította arra, hogy a vallásos nevelést legújabban az egész vonalon, de különösen az iskolában erélyesebben fölkarolják. íme, az utolsó évtized alatt számos protestáns nőnevelő-intézet keletkezett; ime a gimnáziumokban országszerte vallástanári tanszékek szerveztettek ; íme 1901-ben a református konvent a vallás tantervét a középiskolában korszerűen reformálta ; s íme az üdvös reformnak legelső gyümölcseként azt az örvendetes tényt üdvözölhetjük, hogy a vallási kézikönyveket országszerte részint gyökeres revizió alá veszik, részint újakkal helyettesítik az iskolákban.
