Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-30 / 44. szám
A társulati vándorgyűlések ilyenszerű reformálásával, hiszem, hogy jelentékenyen fokozható a M. P. I. Társaság hatása az egyházi életre s akkor aztán lassanként majd megszűnik a panasz, a mit Erőss Lajos akként fejez ki a Gergely észrevételeihez fűzött szerkesztői megjegyzésében: „A M. P. I. T. vándorgyűléseinek eddig nagyon kevés hatása volt az életre", a mely ítéletben, kétségkívül, van egy kis igazság. Ám azért ne feledjük, hogy a vándorgyűlésekkereténekekként tervezett reformja sem fogj a megteremni a mindnyájunk által óhajtott gyümölcsöket, ha teljes erőnkből, igaz lélekkel rajta nem leszünk, hogy társulatunk másfél évtizedes két főbaja minél gyökeresebben orvosoltassék. E két baj : a tagok számának csekélysége és a meglevő tagok nagy részének hanyag kötelességteljesítése. Mert a inig a társulati tagok száma csak másfélezer s ezek közül is csak felerésze fizet pontosan, addig a M. P. I. T. mint gyenge gerinczű és kis körre ható szervezet nagy dolgokra se nem vállalkozhatik, se nem képes. De ha az egyházi sajtó s a hivatalos egyházi testületek igazi buzgósággal felkarolják a társulat ügyét; ha a társulati tagok erélyesen részt vesznek a Társaság taggyűjtő, kiadvány terjesztő és egyháztársadalmi munkásságában : akkor a most még kicsiny mustármag terebélyes fává növekedik, a melynek árnyékában ezrek és tízezrek találhatnak üdülést, erősödést, emelkedést. Sz. F. ISKOLAÜGY. Az új népoktatási törvényjavaslat. A képviselőház október 20-diki ülésén nyújtotta be Berzeviczy Albert kultuszminiszter az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. törvényezikkelyek módosításáról szóló népiskolai törvényjavaslatot, a mely az ez évi május hónapi nagy ankét és a június hónapi tanítói ankét után a következő lényegesebb rendelkezéseket tartalmazza: A tankötelezettségre vonatkozólag az egyévi továbbiskolázás szükségét az iskolai igazgató (osztálytanító) véleményes javaslatára az iskolai helyi hatóság állapítja meg. A magántanulók évenként kötelesek vizsgálatot tenni. A zugiskolákról szóló szakaszban kimondatott, hogy zugiskolának tekintendő az olyan vallásiskola is, a mely nem az illető hitközség felügyelete alatt áll; a mely nem bír e czélra berendezett és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő külön helyiséggel; továbbá, a melyben a vallás oktatásán kivül, a melyre a nyilvános elemi népiskola tanítási idején kivül naponkint legföljebb 2 óra fordítható, világi tantárgyak is taníttatnak. A külön vallás-iskolába 8 éven alul lévő gyermekek egyáltalán nem járhatnak. A tanítási nyelvre vonatkozó szakaszban kimondatik, hogy az állami iskolákban minden köteles tantárgy, tehát a hittan is, az iskola helyiségeiben nyilvánosan tanítandó és hogy a hit- és erkölcstan tanításánál a magyar tanítási nyelv mellett az illető egyházi főhatóság kívánatára tannyelvül a gyermek anyanyelve is használható. A nem állami elemi népiskolák mindennapi tanfolyamának tanítási nyelvét az iskolafentartók állapítják meg ; ha azonban a nem magyar tannyelvű elemi népiskolában a beiratkozott növendékek összes létszámának legalább húsz százaléka magyar anyanyelvű, vagy ha az összes növendékek között legalább húsz magyar anyanyelvű van, a magyar nyelv is mint tannyelv használandó. Az összes elemi népiskolák, ismétlő-tanfolyamában a tanítás nyelve kizárólag magyar. Az egyházi főhatóság az általa megállapított tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előzetesen bemutatni köteles. Ugyancsak beköveteli az egyházi iskolákban használt tankönyveket és taneszközöket és ezeket abból a szempontból is megbiráltatja, vájjon nem tartalmaznak-e olyanokat, a melyek a gyermekben a magyar haza, vagy a nemzet más tagjai iránt gyűlölködést szítanak. Az állami ellenőrzés kiterjed az iskolai, vagy ifjúsági könyvtárban lévő művekre is. Az állam érdekkörébe ütköző fegyelmi vétségek megtorlása a közigazgatási bizottságok hatáskörébe tartozik ; de nincs kizárva, hogy a felekezeti tanítóknak az állam érdekkörét sértő fegyelmi eseteiben is az illetékes egyházi főhatóság saját szabályai szerint járjon el és hozzon fegyelmi Ítéletet; módot nyújt azonban arra, hogy minden olyan esetben, a midőn a hitfelekezeti főhatóság a fegyelmi eljárás megindítását és befejezését halogatná, vagy az eljárást az állam érdekeinek figyelmen kivül hagyásával foganatosítaná, — a közigazgatási bizottság jogosítva legyen minden ilyen esetben eljárni. Abban az esetben, a midőn a magyar nyelv tanításában tapasztalt eredménytelenségnek nem a tanító szándékos mulasztása, hanem képességének fogyatékos volta az oka és a tanító nem tagja az országos tanítói nyugdíjintézetnek (tehát ennek terhére nem nyugdíjazható), az iskolafönntartó köteles a tanító mellé a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő készültséggel biró tanítójelöltet alkalmazni. Államellenes irány követése miatt a nyugdíjazott tanítókkal szemben is alkalmazandó a fegyelmi eljárás. Ezek fegyelmi ítéletében az állástól való elmozdítás helyett a nyugdíj elvonása mondandó ki. Ha bármilyen jellegű népiskolánál alkalmazott tanítónő, vagy bármilyen jellegű kisdedóvodánál alkalmazott kisdedóvónő más helyre férjhez megy, állásáról lemondottnak tekinthető. Az egyházak által föntartott és nem magyar tannyelvű kópzőintézetekben a magyar nyelv és irodalom, Magyarország története, földrajza és alkotmánytana, 87*