Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

jesen járatlan. A meglevő tárgyak anyagát kevesbítve a tantervet kellene kiegészíteni. Dr. Lányi János jogakad. tanár szerint míg az ipari és kereskedelmi pálya vonzóvá nem lesz (tegyük ide a katonai pályát is!) addig nem lehet csodálni, ha a szülők hivatalnokoknak akarják nevelni gyermekeiket. Dobay Sándor elnök szerint a főbaj a kvalifikaczionális törvényben és abban van, hogy az egyéves önkéntesi jog is az érettségi vizsgához van kötve. Addig is, míg itt változások nem követ keznek be, erélyesen kell eljárni a dr. Kun B. által említett miniszteri rendelet végrehajtásában. 2. A debreczeni körben az előbbi pont alatti tárgyalást megelőzőleg (1902. máj.) dr. Vietorisz József nyíregyházai ág. főgimnáziumi tanár tartott lendületes felolvasást „A középiskolai tanárok és a müveit társadalom" czimen. Előadó szerint a tanárnak első sorban és főként az iskolában kell megtalálnia szellemi munkássága terét, és egyetlen tanár sem kárhoztatható, ha nem vállalkozik az iskolán kivüli tevékenységre. Azonban dicséret és elismerés illeti a tanárt, ha részt vesz a társadalom munkájában is; ha a tudományt műveli, népszerűsíti; ha a közművelődési intézmények szolgálatába szegődik. Ezzel az iskola javát is előmozdítja. Azonban ne követelje vagy kérje a társadalom kézzelfogható elismerését vagy kitüntetését; még kevésbbé panaszkodjék az elismerés elmaradása miatt, mert a követelődzés ós panaszkodás árt a tanár és munkája díszének. A tanárság és a társadalom összeforrasztására, az iskola és a nagvközönség közötti kapcsolat erősítésére nagyfontosságúnak tartja a Szabad Liczeumok intézményét, mely mindenütt felállítandó volna, a hol teljes középiskola működik. Ily értelemben határozati javaslatot nyújt be, melyet a kör elfogadott s hozzájárult a „Szabad Egyetem" ügyében az 1901. évi közgyűlésen előterjesztett határozati javaslathoz; de azon feltétellel, hogy a középiskolai tanárság csak illetékes felszólításra ajánlja fel közreműködését. 3. A Szabad Liczeum ügye. Szabad Liczeumot — népszerű felolvasások és népszerű előadások tartására — egyik-másik tanárkör a következő eredménnyel munkált : a) A pozsonyi kör (1901. okt.) többek hozzászólása után arra a megállapodásra jutott, hogy bevárja az ismeretterjesztő előadások ügyében megindult országos mozgalmaknak alakulásait, s ezekhez mérten fogja ezen intézményt új alapon megteremteni. Addig szabad liczeumi előadásokat nem rendez. b) A budapesti körben (1902. márcz.) dr. Beke Manó ismertette a Szabad Liczeumokkal azonos czél szolgálatára alakult Népszerű Főiskolai Tanfolyamot, melynek szervezete szerint a tanító-erők leginkább egyetemi tanárokból állnak ; de reméli, hogy azok közé fölveszik a középiskolai tanárokat is, a kik eddig anyagi elismerés nélkül dolgoztak a nemes czél szolgálatában. Ez a reménység valóvá lett : c) A pápai körben, a melynek kebelében alakult Szabad Liczeum elnökét, dr. Kapossy Luczián főgimn. tanárt, a közoktatási miniszter 79.253/1902. sz. rendeletével a pápai Népszerű Főiskolai Tanfolyam elnökévé kinevezte. Ezzel a pápai N. F. T. megalakulása befejezetté vált. Örömmel vette a kör tudomásul (1902. decz.), hogy a Szabad Liczeum előadására 10 felolvasó jelentkezett. d) A debreczeni körben (1903. jun.) Dóczi Imre elnök jelentette, hogy a Szab. Licz. intézménye, melynek szükségét a kör már több ízben fejtegette és hangoztatta, Debreczenben is megalakult. Fentartja négy testület: a Csokonai-kör, a tanári kör, az orvos-gyógyszerészegyesület és a Gönczy-tanítóegyesület. A fentartó bizottságba három tagját küldte ki: Karai Sándort, Nagy Vilmost és Pogány Kornélt. e) Legbuzgóbb és legsikeresebb munkásságot fejt ki a Szabad Liczeummal a temesvár-kerületi kör, mely anyagi tekintetben is jelentős eredményeket tud felmutatni, az által, hogy az előadások után szedett bevételekből való többleteket jótékony czélokra fordította és fordítja. Ilyformán a Vidéki Hírlapírók Orsz. Szövetségének 100 koronát, a budapesti „Ferencz József Tanítók Házának" 3000 koronát (még pedig az Eötvös-alap rendkívüli tagjainak alapja javára\ az Ország. Tanáregyesület segélyzŐ alapjánál eddig meglevő alapítványát újabb 100 kor.-val 1600 koronára emelte föl. Előadásainak, illetve felolvasásainak rendezésére szervező bizottsága van, melynek elnöke Bergmann Ágost, titkára dr. Herczeg Árpád, tagjai Marsits Rozina igazgató úrnő, dr. Benedek Albert (meghalt), Káldor Ágost, Haupt Mihály, Mészáros Jenő, dr. Ozorai Lajos, dr. Steiner Simon és Vargha György tanárok. — Valóban, e kör példája követésre méltó ! Sepsiszentgyörgy. Benke István, (Vége köv.) ev. ref. főgimn. tanár. TÁRCZA. Az egyház szocziális feladatai, (A M. P. I. T. újvidéki közgyűlésén tartott felolvasás.) Nem először állok magyar protestáns testvéreim előtt, hogy őket azokra a nagy feladatokra figyelmeztessem, melyeket a haladó idők szültek. Különböző alkalmakkor, egyházi értekezleteken és egyébkor, megkísértettem kifejteni azt, hogy nézetem szerint miért fontos a protestáns egyházak munkájának modernizálása ós mily úton lenne elérhető. Az eredmény — kell-e ezt említenem — jóformán semmi. Az évek múlnak és habár senki sem tagadja, hogy a veszedelem nő, a mind inkább sűrűsödő ellenséggel szemben még a kapukat sem tudtuk kellően megvédelmezni. Úgy látszik, hogy a magyar protestantizmus megadja magát ^ sorsának ós bele nyugszik abba a pogány kijelentésbe, hogy a vallás lejárta magátv

s illő, hogy helyet adjon népszerűbb, a kor igényeinek inkább megfelelő ideáloknak. A kik abban a nézetben voltak, hogy az ár ellen úszni veszedelmes és a magyar protestantizmus annyira elvénült, annyira elveszté életerejét, hogy megifjulni immár nem képes : sajnos, fölös számmal és igen könynyen kaphattak érveket ennek az állításnak igazolására. Nemcsak a reversalisok bizonyíték ebben az irányban; nem csupán az, hogy híveink az életben nem igen hajlandók egyházi czélokra áldozni, a halál után pedig ezt közülük szintén nagyon kevesen teszik meg. Ezeknél még inkább jellemzi a helyzetet, a mire reá akarok mutatni. A türelmesség ürügye alatt divattá és pedig nagyon kedves divattá vált lemondani a vallásunk követelte kötelességekről, ha azok a legkevésbbé is bele ütköznének más felekezetek követelményeibe. Nem az immár a czél, hogy Kálvin vagy Luther tanításainak hű követői legyünk, hanem hogy másoknak fájdalmat ne okozzunk, kellemetlen érzést bennük ne keltsünk. Lemondás, ellágyulás, szürke opportunizmus mindenfelé. Erély, buzgó, odaadó munka jóformán sehol. A világi érdekekért föláldozott meggyőződések. Materiális irányukkal pirulás és tartalék nélkül dicsekvők százai és ezrei. Az igaz vallásos érzés