Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

akár Aranyét, az egymásnak megfelelő ütemek egymásnak csakugyan meg is felelnek: 2: 3 [| 2: 3; illetve 3: 2 || 3: 2. E tekintetben tehát mindkettő egyformán jó, mert van benne logika, s ha Aranyét jobbnak tartja valaki, csupán azért teheti, hogy a magyar verselés a több szótagból álló ütemeket szereti előre vetni s utána a kevesebb szótagszámút. Ezzel szemben felhozhatnám, hogy a mi hiba így esetleg található az én beosztásomban, azt az én érzésem a hangsúlyos szavak jobb elhelyezkedésében kárpótolva látja. De ha ezt fel sem is hozom, akkor is mindenki megítélheti, hogy a „dallamozó" bizottság beosztása azért helytelen, mert logikátlan, mert szeszélyes: 3: 2 f| 4: 1. Ki tudja megmagyarázni, s ki várja ezt a négy szótagból álló ütemet a többi közt? Felelet: senki! Tehát nem is jó ! Seprődi János. ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) XI. BJ Tanítás (módszer) és szervezet körébe esö kérdések. 25. A gyakorlati tanárképzés érdekében a) a kolozsvári körben (1903. febr.) dr. Schneller István egyet, tanár által tett javaslatai folytán a kör részéről a közoktatásügyi miniszterhez intézett fölterjesztést, indokaival együtt, Lapunk 1903. évf. 15. száma egész terjedelemben közölte. Annak e helyen való részletezése fölöslegessé válik, annál inkább, mivel ugyanezen tárgyban dr. Imre Sándor kolozsvári ref. főgimn. tanártól, szintén e Lap tavalyi évf. 29—31. számaiban, egy terjedelmes értekezés jelent meg. Épen azért a többi körök idevonatkozó ténykedéseit csakis inkább a végmegállapodásokra szorítjuk. b) A kassai körben (1903. máj.) dr. Stuhlmann Patrik fejtegette a kérdést. Részletes adatok nyomán feltárta, hogy miféle stádiumban van a tanárképzés az összes kulturállamokban. A kolozsváriak indítványa a fejlődésnek igen figyelemre méltó momentuma, melynél azonban különösen azt kifogásolja, hogy a jelölteket 10-esével, 12-esével akarnák elhelyezni a képzésre kiválasztott középiskolákban. Ez az állapot, ha előnyére válnék is a szemináriumi okulásnak, hátráltatná az alaposabb gyakorlást s rengeteg munkát róna a különben is nagyon igénybe vett igazgatókra. A mély és átható tanulmány alapján előadott értekezése végén a következő indítványt terjesztette a kör elé: A kassai kör a kolozsváriak fölterjesztését lelkes örömmel üdvözli s kívánja, hogy az ott emlegetett óhajtások, egyik-másik részlet megvitatása s esetleges czélszerübb megváltoztatása után, minél hamarább valósággá váljanak. A kör többek hozzászólása után az indítványt egyhangúlag elfogadta. e) A debreczeni körben (1903. decz.) dr. Horvay Róbert tartott a fenti czímen felolvasást, illetve kritikailag ismertette és méltatta, a történeti előzmények s a jelen viszonyok alapján a kolozsvári kör álláspontját. Kívánságai, melyeket többek hozzászólása után a kör is magáévá tett, ekkópen hangzanak: 1. Egyetemi, tanulmányainak befejezése és a szakvizsgálat letétele után a tanárjelölt önálló tanítással még nem bízható meg, hanem köteles valamely nyilvános középiskolánál egy próbaévet eltölteni, kijelölt szaktanár vezetése alatt. 2. A próbaév a budapesti gyakorló-főgimn. tanártestületének 1891-iki javaslatában és a kolozsvári tanári körnek 1903-iki fölterjesztésében kifejtett elvek alapján minél előbb szervezendő és életbeléptetendő. C) Társadalmi és vegyes kérdések. 1. A társadalom és az iskola. A máramaros-szigeti körben (1903. márcz.) dr. Fap Tibor jogakad. igazgató tartott előadást, hogy mi az oka az iskola és társadalom közt tagadhatatlanul fennálló ellentétnek, és hogy miképen lehetne azt megszüntetni. Előadó, bár maga is tanár, a közönség szempontjából vizsgálta a kérdést és azt fejtegette, hogy mi a kifogása a társadalomnak az iskola ellen, s mikép kellene a tanítási és nevelési rendszert úgy átalakítani, hogy a társadalom kénytelen legyen elismerni és megbecsülni az iskola munkáját. Erre nézve egészen praktikusan fogta fel a tárgyat ós a gyakorlati élet hasznossági elveinek az iskolában való nagyobb térfoglalásával akarja a kérdést megoldani. A megindult élénk vitában Boga Imre felső leányisk. tanár szerint az iskola a gyakorlatiasság követelményeinek eleget tesz, mert bőségesen neveli a szakembereket. Inkább az a baj, hogy egész embert nem tud nevelni.. Több morális tartalom s kevesebb száraz ismerethalmaz kellene. Mi az az általános műveltség, melyet a tanterv a középiskola czéljául kitűz? — nem mondja meg világosan. Dr. Kun Béla jogakad. tanár szerint a társadalom és az iskola egyenetlenségében az előbbi a hibás. A tanítási rendszer jó, ha jók a tanárok. A jó tanár a leginpraktikusabb tárgyat is meg tudja kedveltetni. Minden tudománynak van filozófiája, s ha kevesebb ismereti adattömeget tanítanának filozofikusan, a mai tanterv mellett is lehetne egész embereket nevelni. A humánus irányú középiskola haladását gátolja az oda nem való tanulók holt terhe, mert a szülők minden áron tudományos és hivatali pályákra akarják képeztetni gyermekeiket.* Szakiskoláink üresek, gimnáziumaink zsúfoltak. Különösen káros a jogi pályákra való özönlés. Helyes a közokt. kormánynak amaz újabb rendelete, mely a gimnáziumba nem való elemek kiszorítását czélozza. Jakóbinyi Péter főgimn. tanár Bogával ért egyet. Az iskola feladata, hogy tisztességes gondolkozású, jellemes embereket adjon a társadalomnak. Hasznossági elveken építeni fel az iskolát annyi volna, mint elvezetni azt a forrást, melyből épen a nemzet gerincze, vezető értelmisége mélyebb és tartalmasabb műveltséget szívhat magába. Csupán szakférfiakat nevelne és nem igazi embereket. A középiskola czéljának ideálisnak kell maradni s ennek megfelelően alakítani a társadalmat. Dr. Oergelg György jogakad. tanár a filozófiának pedagógiai értékét emeli ki. A társadalom-bölcseletet és a morál-filozófiát jobban kellene tanítani. Meg kellene ismertetni az ifjúsággal a társadalmi élet szervezetét és az egyes pályákat. Nem kellene minden tantárgyat egyformán erőltetni; a mire a tanulónak kedve van, azt tanulja mélyrehatóbban, mint most. Alkalmat kell adni a szakbeli előképzettség megszerzésére a középiskolákban is. A társadalmi tudományokból a két felső osztyályig semmit sem tanítanak, akkor is csak hézagosan. Jogi helyzetekbe pl. minden polgár kerül s a végzett gimnazista e téren tel* Ügyde a szülőket is az iskolák nevelték és nevelik ! Az iskoláknak kellene irányítani a szülők és a társadalom hibás felfogását. Miért veszi be a középiskola és miért tanítja „a tanulók holt terhét" ? Isk. törvények, rendszabályok, végeredményileg az iskolák közreműködésével készülnek ! B. I.