Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
csikósok, gulyások, juhászok s több ilyenek is számbavétetvén, az összes népesség 3520.1 Ezen jelentés fölterjesztetvén, a Helytartótanács 1770 augusztus 23-án tudata a jászkunkerületi helyettes főkapitánnyal, hogy a halasiak kérelmére ő Felsége beleegyezik, hogy nevezettek oratóriumának kibővítése és megnagyobbítása a nép számának megfelelőleg, a Magistrátus által kimutatandó arányban és oly anyagból, mint előbb volt, megtörténhessék; de csak azután, ha kimutatják, miféle fundusból építenek, mennyibe kerül akőműves-és ácsmunka s az építési anyag? a városiak mennyivel járulnak az építés költségeihez ? Ezen intimátum az 1770 szeptember 20. s folytatólag 27-ig Laczházán tartott ker. gyűlés alkalmával publikáltatván, a közgyűlés által Dózsa Pál és Pethes András újra kiküldettek az uj templom kimérése végett, a halasiak pedig utasíttattak az építési alapnak kimutatására. A nevezettek november 25-én hajtották végre az okulátát, és pedig beterjesztett jelentésük szerint a következőleg : 1-ször. Hosszúság 18°, szélesség 7° 2', vastagság 3V20 ; és így a templom hosszúságát épen annyira mértük ki, mint a milyen a pápisták temploma, ennék szélességéből 4 lábat elvevén. 2-szor. Magassága a toronynak 12° 6', s az arányosság kedvéért kő és fa structuráját 7 öllel neveltük, minélfogva a kőanyagból való rész 2° 3'-al magosodott. A következő napon pedig Halas város főbírája, tanácsa s Gáspár János ord nótárius állítá ki jelentését, a mely szerint: „A város temploma és parochiája conservátiójára soha semminemű adósságot föl nem szedett; hanem az itt való épületek conservatiói és melioratiói következőképen gyűlt költségekből tellett ki: 1. Vagyon ezen eklézsiának kevés deputátuma, mely interesre elocáltatván régtől fogva, egészen 6000 ftra exurgált. 2. Ezen capitálisnak fundamentoma volt eleitől fogva az ünnepnapokon és vasárnapokon való alamizsnálkodás. 3. Haldokló lakosaink pénzt, marhát s egyebeket szoktak testamentaliter hagyni. 4. Mikor Isten gabonában vagy szőllőben áldásit mutogatja, mind gabona, mind borból szoktak a lakosok bőven adakozni. Az egyház gondviselője kötelessége szerint méh eket tartván és deszkát szerezni tartozván, az is szép hasznot hajt az egyháznak. 6. Felséges Asszonyunk engedelmét értvén lakosaink, szép ajánlásokat kívántak tenni s abból is tetemes segedelmet remélhetünk".2 A kivánt akták deczember 18-án O Felségéhez felterjesztetvén, a következő évben a Helytartótanács egy rövid leiratot intézett a főkapitányhoz, melyben tudomására juttatja: „Minthogy a halasiaknak czélbavett templombővítése és toronynagyobbítására nézve a decz. 18-án folterjesztett aktákból kitetszik, hogy nevezett communitás az adózó nép terheltetése nélkül elegendő 1 1814-ben a lelkek száma már 8500-ra ment, kik közül hI4 formán református, V4 formán róm. kath. s kevés számmal lutherek, óhitűek és zsidók is. Az 1891. népszámlálás szerint pedig volt Halasnak 17,138 lakosa, melyből református 892G, pápista 7537, zsidó 537. A lakosság száma tehát megkétszereződött, de nem az őslakók javára. 2 Dunamelléki egyházkerület levéltára H köteg. alappal rendelkezik: annálfogva Ö Felsége kegyelmesen beleegyezni méltóztatik, hogy az oratóriumnak kibővítése, a templom és torony falainak a Magistratus kijelölése szerinti arányos fölemelése megengedtessék. Nehogy azonban nevezett communitás túllépje a kimért nagyságot; erre kötelességszerűen és éberen felügyelni s a resolutio szerint intézkedni szoros kötelességének tartsa".1 Megnyervén az építésre az engedélyt, a halasi gyülekezet semmit sem késve hozzáfogott a munkához, s azt minden ereje és tehetségével folytatván és bevégezvén, a templomot az 1772-ik év november 29-én, azaz advent első vasárnapján, nagy ünnepélyességgel fölszentelte. A mi ekképen történt: I. Jelen voltak: Ifj. Gózon István, zámolyi prédikátor. Ez vitte a parocliiáról a bibliát a prédikáló székbe. Id. Gózon István, pataji prédikátor. Ez vitte az úrvacsorához való kenyeret ezüst tányéron. Szélessy Pál, nagykőrösi prédikátor, vitte az egyik poharat. Tormási János, kecskeméti prédikátor, vitte a másik poharat. Vitéz József, csanádi prédikátor, vitte a keresztelő edényt. iL A templomba bemenetelkor és azután ilyen rend tartatott: 1-ször. A templom kerítésének kapujában a T. T. atyák a nemzetes tanáccsal, communitással és az oskolával szép renddel megállván, énekelni kezdé a tiszt, káplán s egyszersmind oskola rektora: Komády Mihály a CXXII-ik zsolt, 1—2 versét. 2-szor. Ezt elmondván, mentükben a portikusnál megállapodnak és ott térdhajtással, az arra terített szőnyegen a Loci Minister mondott egy imádságot. 3-szor. Ezt elvégezvén, a bemenetel közben énekli a kántor a XCVI-ik soltárnak 5. és 6 verseit. Míg az énekeltetik 4-szer. megállván a templom ajtajában, kezdi énekelni a scholabeli chorus az Introitust, a 269-ik dicséretet: „El bemegyünk nagy örömmel" stb. 5-szőr. A kántor adjutorium helyett mondotta a CXXXII-ik soltárnak 5-ik versét. Éneklette azután a LXXXIV-ik soltárt. Pauzának mondotta a XLII-ik soltár 3-ik versét. 6-szor. Az actor: Kármán András helybeli prédikátor ezalatt felment a prédikáló székbe s mondott egy rövid imádságot Invocatióul; azután mondott egy rövid compellatiót generale exordiumul. Ezt elmondván: 7 szer. Az oskolabeli chorus mondott harmonice egy éneket, a mely arra készíttetett. 8-szor. Ezután az actor könyörgött, prédikált, s hálaadó ós megszentelő imádsággal és papi áldással befejezte tanítását. 9-szer. A kántor éneklette a CXXII-ik soltár utolsó versét. 10-szer. Azalatt ment a káplán az Úr asztalához és ott rövid imádságot praemissálván, predikállott röviden és concludált benedictióval, postponenda nélkül. 11-szer. A kántor éneklette a XLIII-dik soltár 4-ik versét. 12-szer. Az éneklés alatt ment tiszt. Vitéz József csanádi prédikátor a keresztelő oszlophoz és a keresztelés után keresztelt. 1 Dunamelléki egyházkerület levéltára. H köteg.
