Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
a mi bizonyára hamarosan véget vet az amerikai magyarság között a hazai vezetőség iránt eddig tanúsított bizalmatlanságnak is. Vegyék tudomásul amerikai lelkésztársaink és hitfeleink, hogy a hazai református egyház nemcsak készséggel öleli keblére Amerikába szakadt véreit, hanem megvan benne a kellő szeretet, bölcseség és anyagi erő is arra, hogy az önkényt hozzá csatlakozó egyházakat külön magyar egyházmegyeként szervezze és megtartsa. E végből a dunamelléki egyházkerületi elnökség megbízásából egy kiváló hazai egyházi férfiú, valószínűleg még e hó folyamán, Amerikába küldetik, hogy ott az egyházi szervezkedés munkáját előmozdítsa; az ingadozókat megerősítse, a kételkedőket meggyőzze s a csatlakozókat teljesen és véglegesen a hazai egyházhoz kapcsolja. Ezért arra kérjük amerikai hitfeleinket, első sorban a lelkészeket és a világi elöljárókat, hogy fogadják hittestvéri bizalommal és békés egyetértéssel egyházkerületi elnökségünknek a szervezkedés előmozdítását czélzó intézkedését és fogadják bizalommal az elnökségi kiküldöttet. Magok között pedig legyenek testvéri egyetértésben és keresztyén békességben; egymás gyengeségeit türelemmel elnézvén, a multak tévedéseit engesztelékeny lélekkel kölcsönösen megbocsátván. Ez a keresztyén türelem, megbocsátás és szeretet a folyamatba tett egyházi szervezkedésnél uj korszakot fog nyitni messze idegenbe szakadt hitfeleink egyházi életében. Quod faxit Deus! Szöts Farkas. ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) VIII. B) Tanítás (módszer) ós szervezet körébe eső kérdések. 17. Módszeres képzés. Barcsa János, ref. tanítóképzőint. tanár, a debreczeni körben (1903. jan.) a középisk. módszerről s főképen a tanárok módszerbeli kiképzéséről értekezett. Nincs sem tárgyak, sem iskolák szerint megállapodott módszer ; sőt ahány tanár, annyi a módszer. E módszertelenségnek legfőbb oka, hogy a tanárok nem részesülnek kellő pedagógiai kiképzésben. Tanárképzőintézet, próbaév csak a papíron van, de valóságban nincsen. A tanárjelölteknek x / 1 0 -e ha megismerkedik a gyakorló-gimnáziummal ; az egyetemen pedig csak elvétve hallanak módszeres kezelésről. Olyan művek sincsenek, melyekből a kezdő tanár tájékozást szerezhetne a középiskolai tanítás gyakorlatáról. Innen van, hogy a fiatal tanárok évekig elkisérleteznek, maguknak és a tanulóknak legnagyobb kárára. Javasolja, hogy senki önálló munka végzésével meg ne bizassék, inig szaktárgyainak módszeres kezelésében gyakorlati jártasságot nem szerez; továbbá, hogy a módszerek közötti különbségek megszűnjenek, készüljenek oly rendszeres pedagógiai munkák, melyek a kezdőknek útbaigazítással szolgáljanak az elméleti és gyakorlati methodika legfőbb kérdéseiben A keletkezett bő eszmecseréből megemlítjük: Kardos Albert sajnálja, hogy az Eötvös-kollegiumban épen olyan vezető tanár nincs alkalmazva, ki a szaktárgyak tanításával is megismertetné a kollégium ifjait. Dr. Nagy Zsigmond nem hangoztathatja eléggé, hogy minden módszernél többet ér az egyéni arravalóság. A régibb tanárok azért hatottak mélyebben tanítványaikra mert többnyire hivatásból léptek e pályára. Dóczi Imre elnök a módszer kérdésével való foglalkozást nagyon szükségesnek tartja, mert tömérdek módszertelenséggel küzködik az iskola. A néhány év előtti tanárhiány olyan fiatal embereket állított az ifjúság vezetésére, a kik nemcsak pedagógiailag képzetlenek voltak, hanem lelkileg is majdnem éretlenek arra, hogy megfelelő módszert sajátíthassanak el. — Előadó véleményét pártolja s maga is hangsúlyozza, hogy a tanárjelöltek már az egyetemen ismerkedjenek meg a módszertani kérdésekkel, azonkívül próbaévüket töltsék tanítási gyakorlatban. E végből föltétlenül szükséges több gyakorló-iskola felállítása, nemcsak az egyetemi városokban, hanem más központokon is. A tanáregyes igazgatósága pedig hívja fel a minisztérium figyelmét a szükséges methodikai művekre s a szaktárgyak módszeres feldolgozását fejtegető vezérfonalakra. A kör az elnök módosításával fogadta el az előadó javaslatait, elismerést és köszönetet nyilvánítván a tanulságos értekezésért. 18 Az elemi és középiskola viszonya, a) A pápai körben (1902. márcz.) Makay István bemutatja Mencsey Károly csáktornyai tanítónak, a Muraközi Tanítókör elnökének, ezen körben előadott és elfogadott reformtervezetét az elemi és középiskolákra vonatkozólag, melynek lényeges a foglalata következő : Elemi iskolába csak a betöltött 7-ik életév után menjen a tanuló és 6 elemi osztályt végezzen. A középiskolába ezután lépjen és itt is 6 osztályt végezzen. A polgári iskolák vagy megszüntetendők, vagy középiskolákká alakítandók. E tervezetnek előnyét a mai rendszer mellett 7 részben mutatja be a tervező. Kár, hogy a kör e reformtervezettel bővebben nem foglalkozott. b) A szatmárvármegyei körben az elemi és középiskolák viszonyáról Bagossy Bertalan értekezett gyakorlatias alapossággal. Nem helyesli dr. Nagy Zsigmond debreczeni tanárnak azon eszméjét, hogy a középiskola I—II. osztálya eltöröltessék és ezek helyett az el. isk. V—VI. osztályát végezzék a növendékek. A középisk. két alsó és az elemi két felső osztály egymással nem azonosak. Míg az előbbi az általános műveltség alapjait rakosgatja le lassan és czéltudatos óvatossággal, az utóbbi az elemi műveltség kisded épiitetét tetőzi be nagy sebtiben; éppen azért hazai és világtörténelmet, köz- és magánjogot (alkotmánytant), természettant és gazdaságtant is vesz föl tantervébe, mig ezek a középisk. két alsó osztályában hiányzanak. Nem valósítható meg a dr. N. Zs. terve azért sem, mert akkor minden faluban U In A marílTQTi tűlíÍQ7Híloá(ÍÍ (lón Ö0 nOíi/MOI/ár Tejszövetkezeti berendezések kézi erö- és gőz- Tnnynjnf határtalan mennyifoíbU llldgjdi LcJgaZfUdbCgl gcjj- Cb UMUZgjelJ hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és 1 CaVflJaL s égben veszünk. e, FDCHS és ?CHLICHTER, Budapest, VI Jász-ulcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. ö^ösö^j^íjSí* mer Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve, mgi
