Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

talanságot idéznek föl, a hitet gyengítik. Nézziik csak a protestáns Angliát s a protestáns Német­országot, a vallásosságot itt a többek között a régi jó intézmények időszerű fejlesztésének, nem gyakori változtatásoknak, felforgatásoknak leliet tulajdonítani. Mily magas fokon áll itt a hitbuz­góság és növekedik folytonosan, midőn nálunk — fájdalom — évről-évre ez csökkenőben van. Vannak tervek, melyek elméletileg szépen kigondolva, hangzatos szavakkal támogatva, csá­bítólag hatnak a kedélyekre, tömegeket ragadnak el magukkal, de az ahhoz kötött remények nem valósulnak meg, káros következéseik nem építenek, — rombolnak. A hit: ne nyúlj hozzám, avatatlan kézzel érinteni bűn! Éljünk úgy, hogy midőn elhunyt kedveseinkkel találkozunk, nyugodt lélekkel elmondhassuk: míg éltünk, tehetségünkhöz képest építettük az Úrnak házát. Es most, midőn egyházmegyémtől, tisztelve szeretett kedves lelkészeimtől, — mint édes apa gyermekeitől — itt e földön örökre elválok s az öröklétben való találkozás reményében végbucsnt mondok: legyenek meggyőződve, hogy a míg élek, vagyok és maradok a Nagytiszteletű Egyház­megyei Közgyűlésnek Abony, 1904 augusztus 14-én igaz híve: Antos János. ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) VI. BJ Tanítás (módszer) és szervezet körébe esö kérdések. 8. A német nyelvtanítás módszerei a gimnáziumban czímmel Sándor Venczel tartott előadást a szatmármegyei körben (1903. febr.), ezen két pontra szorítkozva: Mi a czélja a német nyelv tanításnak a gimnáziumban? E czélt mily módszerrel érjük el ? Az Utasításban megjelölt czél megvalósítása lehetetlen, egyfelől a zsúfoltság, másfelől a kevés óraszám miatt. Annyit elérhetünk, hogy megértet­jük a tanulóval az újabb irodalom műveit, s hogy némi gyakorlottságot szerezhet a nyelvnek szóbeli és írásbeli használatában; de hogy beszélni is megtanítsuk — mint azt a direkt módszer hívei kívánják — lehetetlen dolog. De a gimnázium czéljához képest ez nem is szükséges. Mert a gimnázium czélja az általános műveltséget meg­adni és a felsőbb iskolákra előkészíteni. Már pedig sokan beszélnek németül, de azért nincs meg az általános műveltségük; mert más dolog valamely nyelvet beszólni és más dolog azon a nyelven olvasni is tudni. Hozzánk a nyugati kultura nem élőszóval származik, hanem a betű, a könyvek által. Tehát a német szöveg megértése legyen előttünk a főczél. De meg az új tanterv a nem­zeti oldalt hangsúlyozza. Ebből a szempontból pedig nemzeti kultúránknak kárára van, ha a gimnáziumi ifjúságot első sorban németül beszélni akarjuk megtanítani. A gimnázium második czélja is kizárja ezt a törekvést, mert a magasabb tudományos képzéshez a német beszéd nem szükséges. A ki volt valaha egyetemen, tudja, hogy német szakmunkák nélkül nem élhetett meg, de megélt a német beszéd nélkül. Előadásának 2-ik része a direkt módszer szerint való tanítás lehetetlenségét mutatja ki. Ezen módszer szerint az anyát kell utánoznunk, a miként az kis gyer­mekét tanítja. Csakhogy az anyának mindig egy gyer­meket kell tanítania, kinek agyveleje tabula rasa; nekünk pedig tömeget kell tanítani, a mely a nyelvtani ismeretek bizonyos fokát már elérte. A direkt módszer ki akarja zárni az anyanyelvet, a mi lélektani alapon lehetetlen, valamint lehetetlen az is, hogy a szemléltetéshez minden tanárnak egész múzeuma legyen. A direkt módszer szerint a tanuló kezébe könyvet és tollat az első esztendőben ne adjunk. De a kevés óraszám mellett ellene szól az a körülmény is, hogy ilyen módon hogyan szoktassuk a tanulót házi munkásságra ? A direkt módszer szerint klasszikusokat se olvastassunk, mert a klasszikusok nyelve csak ronthatja a tanulók nyelvérzékét. Ellenkezőleg, ha a tanulókkal a klasszikusokat megértetjük, akkor ők könnyen fognak olvasni nem klasszikusokat is. Ezek után nem marad más hátra, mint a német nyelvet a régi módszer szerint tanítani, mely nem zárja ki a beszélte­tést, sőt egyes olvasmányok átdolgozása után azt még­is követeli. Csakhogy módszerünk legyen mindig synthe­tico-induktiv az egyes nyelvtani sajátságok megállapí­tásában, s a grammatika ne czél legyen, hanem eszlcöz a szöveg megértéséhez. Többek hozzászólása után a kör a következő elvek­ben állapodott meg: 1. A gimnáziumi német nyelvtaní­tásban a főczél oly grammatikai határozottságot adni a tanulónak, hogy az klasszikusokat, tudományos műveket, szépirodalmi lapokat olvashasson. 3. A szóban és írásban való gyakorlottságra nézve törekedjünk annyira, a meny­nyire lehetséges. 9. Az anyol nyelv középiskolai tanításáról Bede László főgimn. tanár értekezett a máramarosszigeti kör­ben (1902. nov.). Terjedelmesen ismertette az Alexander Bernáttól fölvetett eszme fontosságát az angol nyelvnek a középiskolákban tanítására vonatkozólag. A kör teljes mértékben méltányolva azt az életrevaló szerepet, a melyet az angol nyelvnek műveltségünk fejlesztésében el kellene foglalnia, az előadó által benyújtott indítványt magáévá tette, nevezetesen: a) Az egyetemen az angol szellem kincseinek ismertetése végett rendes tanszék állíttassák fel; b) évenként legalább két fiatal embert, a kik itthon tanulmányaikat elvégezték, küldjenek Angliába az angol szellem alapos megismerése végett; c) a reáliskolákban az angol a francziával cseretárgygyá tétessék; a főgim­náziumokban pedig mint rendkívüli tárgyat tanítsák; d) kívánatos, hogy a tanárok angol körök létesítésén buz­gólkodjanak. 10. A történelem tanításának új terve czímmel Német József, nagybányai tanár tartott felolvasást a szatmár-U]QA mQriTrQr fpiöíiydílQííói ÓPT1 PC #3C71/A7tívsr) Tejszövetkezeti berendezések kézi erő- és göz- Tnannínt határtalan mennyi-LilöU magjai ICJgaZiUaöagl gojr Cö CÖMUAgjaj hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és I CaYfljai s égben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. ÜKT Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve, ms

Next

/
Oldalképek
Tartalom