Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

nélkül nem szabad. Az 1647., 1681,, 1687. és 1715-ik évi országos törvények pedig határozottan mondják, liogy a róm. katholikusok az evangélikusok papjainak, s viszont az evangélikusok a róm. kath. plebánusokat nem tartoznak fizetni. Végre az általunk készpénzen közös erővel megváltott és az egész lakosságra aránylagosan kivetett summának megíelelőleg kiosztott fundusból bárkit is ajándékozgatni a köztünk megállapított szisztéma felforgatása nélkül nem lehet. Hasonló a quártélyház dolga is, melyet a behozott szisztéma felforgatásának veszedelme nélkül istentisztelet tartásra egyesek kedvéért már csak azért sem lehet átengedni, mivel attól lehet tartani, hogy ha róm. kath. rítus szerint felszenteltetik és szent végre átadatik, s ezen alkalommal az odagyülekező népnek szabad lesz abban szent beszédeket hallgatni: ezáltal jelenlegi azon czéljától, hogy katonatisztek quártélyául szolgáljon, könnyen elvonathatik; vagy ha ez nem következnék is be, mindazáltal bekövetkeznének több más oly inkonveniencziák az elhelyezendő tiszteket illetőleg, a melyeket mindnyáját előrelátni nem, de megjövendölni biztosan lehet. És midőn mindezeket lelkünkben forgatjuk, nem lehet ellentállásnak mondani azt, hogy ő Exczellencziája kívánságába bele nem megyünk és a nádori főkapitány által hozzánk küldött deputácziótól az előnkbe adottakra nézve respiriumot kivántunk. S midőn a Felséges Helytartótanács által a váczi püspök ő Exczellencziájához küldött intimátumban határozott említés tétetik nádori főkapitányunkhoz is intézett hasonló értelmű utasításról, ez az utasítás pedig sem eredetiben, sem kópiában nem közöltetett velünk : akkor az előttünk föl nem mutatottat általunk megvetettnek állítani, hogy miként lehet? nem értjük. Sőt inkább azon véleményben vagyunk s Felséged igazságossága ós kegyelmességénél fogva azon reményt tápláljuk magunkban, hogy kipróbált hűségű és szeplőtlen engedelmességi! alattvalói, a kik informálása végett engedetlenség bűne nélkül appellálni kívánnak, Fölséged nem szokta megtagadni a trónja eleibe való járulást; s e bizalomnál fogva, és Istent hívjuk bizonyságul, hogy távolról sem a pápista vallás gyarapodását hátráltatni akarásból, hanem csakis magának a tényállásnak úgy, a mint van, előadni, s egyszersmind annak, vájjon Felséged egyenes akarata legyen-e az, hogy a váczi püspök ő Exczellencziája egészen szükségtelen s nem is a dolgok valódi állása szerint előadott kívánságának alávessük magunkat, megtudni kívánásából kértünk mi respiriumot és borulunk most Felséged trónusához. Térden állva esedezünk, hogy Felséged, mielőtt vagy a quártélyház átengedésére, vagy pedig fundus kihasítására szorítani méltóztatik minket: méltóztassék annak, a mit püspök ő Exczellencziája zaklatva követel, mulhatlan szükségességét illetőleg egy körülményes vizsgálatot rendelni el. Mi ugyan nem tudjuk, miféle okokkal czifrázta fel Felségedhez terjesztett jelentését: de a felséges Helytartótanácsnak ő hozzá küldött leiratából következtethetjük, hogy Felségednek a nálunk és a szomszéd pusztákon lakozó róm. katholikusoknak valamelyes nagy számáról szólott. Mi azonban tartozott hűséggel valljuk Felséged előtt, hogy nálunk kettőnél több róm. kath. lakos nincs. A puszták pedig, melyeken számosabban tartózkodhatnak, plebánusok által ellátott helyekhez közelebb fekszenek és mindnyájan könnyebben gondoztathatnak, mint ő Excellencziájaprojektálta. Nem is szükséges, hogy Felségednek isteni hű népe, mely az ausztriai ház iránt való hűségét eleitől fogva és most is a jelen háborús időkben különféleképen és hasznosan megbizonyította, újabb terhekkel terheltessék, a maga szisztémájának változtatásával szomoríttassék, csendessége s virágzó békessége megzavartassék. Vagyunk Felségednek örökös hűségű alattvalói, halasi helv. hitv. lakosok. Halas, 1762 május 8.* A instancziát benyújtott s arra kegyelmes választ kérő és váró küldötteknek a kanczellár élő szóval csak ennyit válaszolt: „A mit a Communitás kér, arra nézve jóval ezelőtt történt már intézkedés. Való igaz, a Kanczellária a Helytartótanácshoz leírt, hogy küldjön rendeletet a palatinális főkapitányhoz annak megvizsgáltatása végett, vájjon vannak-e pápisták Halason oly számmal, hogy szükséges számukra istentisztelet helyül funclust hasítani ki. A végrehajtás eddig az ideig elhanyagoltatott vagy félretétetett, mert semmi tudomás róla; de meg kell történnie, várják el békével". (Folyt, köv.) Földvári/ László, váczhartyáni ref. lelkész. BELFÖLD. Szives kérelem a hazai mindkét protestáns egyházmegyékhez és lelkészi karhoz! Midőn a felsőborsodi ev. ref. egyházmegyének lelkészi értekezlete s maga az egyházmegye is minden magyarországi ev. ref. és ág. evang. egyházmegyéhez megküldött „Felhívás"-át kibocsátotta, azon nemes czél lebegett lelki szemei előtt, hogy az általános fizetésrendezés idején a protestáns papság fizetésének — az állás fontosságához legalább megközelítőleg méltó rendezését felvesse s az iránt minden illetékes tényező közreműködését, felköltve kitűzött czélját minél biztosabban elérhesse. Úgy látszik, a megindított mozgalom általános érdeklődést keltett. Indítványunkat a legtöbb helyen, sajtóban és közgyűlésekben nagy lelkesedéssel fogadták, kibontott lobogónk alá az egyházmegyék már is szép számmal sorakoztak. A hozzánk beérkezett hivatalos nyilatkozatok arról szólnak, hogy a tulajdonképeni czél elérése iránti törekvés, miszerint: legyen alapfizetése 2400 korona s 6 ízben 200—200 korona ötödéves korpótlék minden magyar protestáns lelkésznek — már is általános. Csak az a baj, hogy a hivatalos jegyzőkönyvi határozatot eddig 14 egyházmegye küldötte meg, nóvszerint: bihari, debreczeni, erdővidéki, békésbánáti, beregi, orbai, alsószabolcsi, nagykárolyi, érmelléki, görgényi, nagyszalontai, nagyenyedi, felsőborsodi ref., és a pestmegyei ág. evang. egyházmegye; pedig részint az egyházi lapok, részint a „Magyar Szó" útján, úgy tudjuk, hogy 26 egyházmegye döntött már ebben a fontos kérdésben úgy, hogy a felsőborsodi indítványt üdvözlik, elfogadják, sőt részben képviselőiket is megválasztották; de mivel több egyházmegye jegyzőkönyvi határozatot nem küldött, így csak 14 egyházmegye határozata van előttünk. A nagyszalontai ós nagyenyedi egyházmegye kivételével a többi egyházmegye helyesli az országos értekezlet összehívását, sőt sokan arra sarkalnak, hogy legyen az az összejövetel minél előbb s nemcsak a lelkészek, hanem lehetőleg minél több világi képviselő részvétele mellett. * Dunamelléki egyházkerület levéltára. H köteg.