Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-21 / 34. szám
Régi felhívásunk lényegéhez mi ma is rendületlenül ragaszkodunk De a mennyiben mi már abban kifejeztük azon véleményünket, hogy az egyházmegyék általános többségének a kedvező megnyilatkozástól tesszük függővé a további lépéseket: szívesen leérjük a Nt. Esperes urat, illetve értekezleti Elnököt, hogy indítványunkat szeptember hó 25-ig tárgyaltatni s a határozatot jegyzőkönyvi pontban velünk közölni méltóztassék, annyival inkább, mivel a töredékes lelkészi értekezletet mi sem czólravezetőnek, sem a hazai prot. papság méltóságához illőnek nem tartjuk s abban mi kezdeményezők még részt sem vennénk. Ha az egyházmegyék többségének kedvező nyilatkozata kezeink között lesz, akkor mi igyekezni fogunk az országos értekezlet elnökségére tekintélyes egyént megnyerni s ennek közreműködésével a felkérendő egyetemes intéző bizottság pedig gondoskodni fog a további teendők megtételéről s a változatos programm megállapításáról. A hazai protestáns papság nagy szellemi tőkét képviselt eddig is. Ha megmozdul s nemzeti voltára, a múltban teljesített szolgálataira hivatkozva, jogos kérését ha felemeli, mi hisszük, hogy bezárt ajtókra és süket fülekre nem talál, mert Urunk Jézus Krisztus mondja: „Kérjetek és megadatik; zörgessetek és megnyittatik ti néktek." Ha pedig egyházmegyéink többsége esetleg nem volna barátja az országos értekezlet-tartás eszméjének, hanem az egyházi hivatalos hatóságok útján óhajtja kitűzött czélunkat megvalósítani s jogos kérelmünket a Konvent útján a magas kormányhoz felterjeszteni, mi ebbe is szívesen belenyugszunk, azonban ez esetben is kérjük becses határozataikat nt. Vadászy Pál felsőborsodi ref. esperes úrhoz (Sajószentpéter, Borsodmegye) hivatalosan megküldeni s a magasztos ügynek mielőbbi megvalósítása érdekében minden lehetőt elkövetni. Az ügy továbbvitelével a tavaszi egyházmegyei lelkészi értekezlet bizottsági tagjai (Csontó Károly, Elek József, Szuhay Benedek) bízatnak meg. Kelt Edelényben, az 1904 auguszt. 4-én tartott egyetemes lelkészértekezleti közgyűlésünk határozatából a bizottság nevében: Szuhay Benedek, ért. jegyző. KÜLFÖLD. Legyen világosság! — Válasz dr. Kacziány Gézának. — Dr. Kacziány Géza e Lapok május 22-iki számában tiszta kópét akarva bemutatni az amerikai magyar reformátusságnak, egy czikket tesz közzé, melyre aztán a szerkesztőség megjegyzi, hogy helyt enged a czikknek, főleg azért, hogy a nagy közönségnek alkalma nyíljék „presbiteriánus szemüvegen'' át is beletekinteni az amerikai magyar reformátusság kérdésébe. Mindenekelőtt azt kell a leghatározottabban kijelentenem, nemcsak a magam, de mindnyájunk nevében, hogy az a szemüveg, a melyet dr. Kacziány Géza nyújt, „nem presbiteriánus" szemüveg, legalább mi, a kik itt Amerikában a „Presbyterian Church" fenhatósága alatt működünk, azt annak el nem fogadjuk, sőt tiltakozunk ellene, hogy azt valaki ilyennek fogadja és ismerje el. Nem fogadhatjuk el ilyennek, illetve ennek azért, mert mi a Jézusi szeretetnek és tiszta igazságnak vagyunk mindannyian rendíthetlen hívei, minket az Úr Jézus Krisztus szerelmétől, az igazság kimondása ós megvédelmezésétől nem szakaszt el sem magasság, sem mélység, sem élet, sem halál. A dr. Kacziány Géza által írt czikknek pedig egyetlenegy sora sem tesz bizonyságot a Jézusi szeretetről, több helye pedig a tiszta igazság határozott elferdítése. Hogy viszály volt Amerikában a két árnyalatú magyar papság között, az igaz; de csak addig, míg dr. Kacziány Géza működött itten mint presbiteri ref. lelkész. Sem azelőtt, sem azóta nincs. Megvan köztünk most is a békesség, szeretet; követjük mindannyian a mi hitünk fejedelmének parancsolatját: „Szeressétek egymást, mert erről ismernek meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek." Ha olykor-olykor ellentétes nézetek merülnek fel közöttünk, összegyűlünk lelkészi értekezletre, mint a hogy összegyűltünk Yohnstownban, Clevelandban és Pittsburgban — az ellentéteket kiegyenlítjük; meghallgatva egymást győz a jobb. Testvérek, közös munkatársak vagyunk mindanynyian a Úrnak szőlőjében, szeretettel támogatva egymást anyaszentegyházunk felvirágoztatásának nagy ós itt bizonybizony igen terhes, sok fáradságot megkívánó munkájában. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a „Reformed Church" fenhatósága alatt működő lelkészek nem teszik meg kötelességöket. Munkálkodnak ők is, ki kisebb, ki nagyobb eredménnyel, a szerint, ki hány tálentomot nyert az Úrtól Világos bizonysága ennek a Clevelandban és Pittsburgban épült igazán fényes és sok ezer dollárokba került két templom, melyeknek felszentelése a közelmúltban történt meg — hogy én is úgy fejezzem ki magamat — a presbiteriánus ref. lelkészek közreműködésével. Világos bizonysága, hogy Toledóban, Homesteadban, Loraainban, Woodbridge-on új templomok épülnek és avattatnak fel nemsokára Isten segítségével. Hogy a Reform. Church fenhatósága alatt működő elkészek hány egyházhívőt számlálnak összesen, azt biztosan nem tudom megmondani, de hogy a dr. Kacziány Géza által feltüntetett 2246-nál sokkal többet, azt határozottan állítom; s ha a feltüntettet adat a „year book"-ból van véve, akkor ottan egy nagy tévedés van. Ezzel ellentétben ismét az igazságnak tartozom annak kinyilvánításával, hogy bizony mi, a kik a Presbyterian Church fenhatósága alatt működünk, habár minden erőnkkel és Istentől adott tehetségünkkel igyekszünk is működni, ma még nem bírunk felmutatni 1300—1400 hívőnél többet. Hogy lapjukban a Reform. Church fenhatósága alatt működő lelkészek dr. Kacziány Gézáról és működéséről nem a leghízelgőbben szólottak, azt elismerem, de itt legyen szabad egy magyar példabeszédre hivatkoznom: „a milyen a mosdó, olyan a törülköző"' Ma már ez se így van, ma már e Lapnak munkatársai Bassó Béla, Dömény Zoltán, igénytelen személyem és alkalomadtán azok vagyunk mindannyian. A mi a dr. Kacziány Géza által végzett egyházalapításokat illeti, ki a helyzetet és végzett munkát ismeri, ez állítás felett csak mosolyogni tud, miért is ezt nem czáfolom, legyen az ő hite szerint. A mi a fizetést illeti, hogy a Reform. Church fenhatósága alatt működő lelkészek hogyan kapják azt, azt nem tudom. De mi 1000 dollárt kapunk havonta utólagosan fizetve. így kapta azt dr. Kacziány Géza is. Ezáltal tisztességes megélhetésünk biztosítva van, panaszra ajkunkat fel nem nyitjuk; de hogy rövid idő alatt valamelyikünk igazi úr lett volna -— az igazi úr alatt a pénz bőségét értem, mivel úgy hiszem, dr. Kacziány