Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

kegyelmesen informáltatni méltóztatik közöttünk levő pápista katholikusoknak kevés számáról, két vagy három személyéről, s következendőképen szükségtelen voltáról annak, hogy ezen városnak ex ratione boni publici nagy költséggel épült quártélvháza, pro fundo — a mint vélekedünk — ecclesiastico okkupáltassék, s jövendőben a helyett más quártélyház építtessék, s ezáltal is szegény kontribuens népünk enerváltassék, minékünk ezenReligiosa matériához kegyelmesen dispenzálni ő Felsége méltóztatik. Arra való nézve, hogy ezen különös solemnis alkalmatosságban ő Felségére magunkat alázatosan provokáljuk s a Tts Ns deputácziónak kívánságát nem teljesíthetjük: mély alázatossággal követjük s kérjük ezen együgyű és csekély alázatos replikánkat akczeptálni méltóztassék. Halas 1762 ápr. 22. Halas városának birái, tanácsa és az egész kommunitás.* A deputáczió ezen replikában halasztásra való kívánságot obszerválván, erre való nézve kinyilatkoztatta, hogy mivel ő császári királyi Felsége kegyelmes rezolucziója direkte rendelkezik, annálfogva késedelemre és halasztásra való idő semmiképen nem engedhető. S ezenfelül mivel a kegyelmes kir. parancsolat fölötti replikájuk homályosnak, kitérőnek, sőt indirekte elutasítónak látszék előtte: annálfogva az írásbeli nyilatkozatnak világossá tételét kívánta s arra nézve, hogy a róm. kath. vallásnak az illető quártélyházban gyakorlását meg akarják-e engedni? egyenes és határozott nyilatkozatot sürgetett. Mely kívánatra Tary István ord. biró az egész szenátus nevében azt felelte és világosan kinyilatkoztatá, hogy az írásban adott replikának értelme és tartalma azon alapszik és abban áll, hogy a róm. kath. istentiszteletnek a quártélyházban tartását addig, míg ő Felségénél alázatos fölterjesztést nem tesznek, egyáltalában nem akarják megengedni, nehogy egyházi fundusul foglaltassék el. Ok nem ellenzői a pápista vallásnak, hanem csak az a votumok, hogy a lei a maga hite szerint akarja gyakorolni az istentiszteletet, az építsen magának templomot, és a ki papot akar, az maga fizesse azt. A deputáczió beterjeszté küldetésében eljárásáról s a halasiak aperte kinyilatkoztatott szándékáról a maga reláczióját; a halasiak pedig a főkapitány kívánságához képest április 28-ára elküldték követeiket holmi ajándékocskákkal Gyöngyösre, de hiába történt mind fáradságuk, mind költekezésük, mert nem hallottak semmi új vádat, hanem csak azt, a mit a püspök már ismételve és fenyegetve szemükre hányt, és a kapitány ijégető szavait, hogy engedjenek a kir. kegyelmes rendeletnek, nehogy mind maguknak, mind a kerületnek bajt szerezzenek. Az ijesztgetésnek most sem lett semmi hatása. Sem a küldöttek a főkapitány előtt, sem odahaza a város birái és tanácsa egyáltalában nem voltak hajlandók engedni; s midőn a dolog már odajutott, hogy allegáczió, kontradikezió, oppoziczió és protestáczió számára tovább semmi hely nem volt: az ő Felségéhez való felfolyamodást határozták el, s valóban a következő hó elején be is nyújtották Bécsbe küldött embereik által a királynénál a következő instáncziát: Felséges császár és király! Értesülésünk szerint a váczi püspök ő Exczellencziája fölterjesztett jelentésében két vádat támasztott ellenünk; jelesen 1-ször mintha mi a róm. kath. istentiszteletnek a quártélyházban szükség esetén való megtartását tiltanék, s 2-szor mintha városunkban annyian * Dunamelléki egyházkerület levéltára. II köteg. volnának pápista keresztyének, hogy azok számos volta a róm. kath. plébánia felállítását múlhatatlanul követelné. A mi az I-ső vádat illeti, ha generál de Vili idejében nálunk tartózkodó lelkekre tekintünk, s ha Ő Exczellencziája is a nálunk végzett püspöki vizitácziójára visszaemlékezni méltóztatik: maga ő Exczellencziája menteni fog bennünket, hogy mi azon dologban, melyben általa vádoltatunk, a legkisebb ellentállást sem tettünk, s nem is fogunk tenni, ha a szükség úgy hozza magával ós a róm. kathoükusok java koronkint úgy kívánja. S a mi a pápisták számát illeti: hogy a parochia felállítására minő számot gondol ő Exczellencziája, azt ugyan mi sem meghatározni nem tudjuk, sem kutatni nem tartjuk mi dolgunknak. Hanem annak a két lakosnak számára, a ki maga sem kiván saját vallásán levő lelkipásztort, és ha kiván, másként gondoskodhat magáról, közös és nagy költséggel emelt épületet átengedni, s úgy szinte közösből vagy magánostol drága áron szerzett fundúson a plebánus számára szükségtelenül s lelki kár fenforgása nélkül kívánt apparátust instituálni ő Felsége akaratának előleges deklarálása és a mi teljes kihallgatásunk nélkül tanácsos dolognak alig gondolunk. És ismét nem is makacsságból, vagy a róm. kath. vallás gyarapodásának gátolni, vagy megfordítva, a mi vallásunk hasznát előmozdítani akaró buzgalomból, s annyival inkább Felséged rendeletének megvetéséből történt az, hogy ő Exczellencziájának —• úgy a fentebbi évben végzett vizitácziója alkalmával élőszóval kifejezett, mint a Váczra magához idézett deputátusainknak írásban átadott — kívánságai teljesítésére magunkat sem ajánlottuk ; a deputátusoktól pedig, kik a Helytartótanács által többször említett püspök eő Exczellencziájának a jelen dologban kiadott intimátum kópiájával a nádori főkapitánytól hozzánk küldettek — respiriumot kértünk. Továbbá ugyanazon nádori főkapitánynál írásilag kértük a püspök úr kívánságai annyiszor sürgetett végrehajtásának felfüggesztését, a míg okainkat Felséged elé terjesztjük, és ezen nehéz dologban Felségednek értelmét és czélzatát megértjük, s azt most is tartozó tisztelettel kérjük. Mert akár magát a püspök ő Exczellencziája írásba tett s itt mellékelt propoziczióját, akár a püspöki kívánságok végrehajtása megkisórfcésének módját, akár a nálunk tartózkodó róm. kathoükusok számát gondolóra vesszük: Az 1-sŐbŐl kitetszik, hogy az istentiszteletnek a quártélyházban tarthatási szabadságát, mely általunk az előforduló szükség eseteiben soha meg nem tagadtatott s jövőben sem tagadtatik meg, tovább akarja terjeszteni. A 2-ik esetben: minket ellentállás vagy Felséged rendeleteinek nem engedelmeskedés bűnével azért, hogy a végrehajtást könnyen és együgyűen meg nem engedtük, s jelesen hogy a deputátusoktól az ellenszegülés legkisebb jele nélkül csak respiriumot kértünk, vádolni nem lehet. Annyival kevésbbé 3-szor semmi szüksége nem forog fenn csak két nálunk lakozó róm. katholikus számára a quártélyház átengedésének és a püspök szerinti nagy apparátus assignatiójának. Mert világos a püspök czélzata, hogy nálunk nemcsak kápolnát és parochiát van szándéka erigálni, hanem a fentartás és majsai plebánus díjazásának terhét is a mi vállainkra akarja hárítani, a melyeket a püspök egyszerű kívánatára magunkra vállalni sem magának a dolognak természete, sem az ország törvényei nem tűrnek. Mivel templomokat és kápolnákat építeni és azokat dotálni ő Felségének előleges tudta és akarata