Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

mentálni; csak annyi magyarázatot adnak, a mennyi a megértéshez szükséges, mert nem czél az egész, íilologiát eltanítani, különben sem lehet a középiskola feladata s nem is kivánatos, hogy a középiskolai tanuló minden részletkérdésről annyit tudjon, mint a Pauly-Wikowa utolsó kiadása. A nagy írók teljes és igaz megértésének az iskolája úgyis az élet. Az iskola megelégedhetik, ha ezeket megszeretteti annyira, hogy később is újból és újból, soha nem halványodó szeretettel atyáik, nagyatyáik módjára elő-előveszik, újra és újra olvassák. Ennél gaz­dagabb ajándékot nem adhat az iskola tanítványainak. Az emelkedett hangú előadáshoz többek részéről tanulságos eszmecsere fűződött, melyet ha leszűrünk, azt kérdezhetjük, hogy: ha ez a latin tanításmód oly sikeresen bevált a leánygimnáziumban: miért ne lehes­sen alkalmazni a fiúgimnáziumokban is? Eltekintve az egységes középiskola kérdésétől; mily régen hangoztatják egyes pedagogusok, hogy a mai korszellem az ókori klasszikus nyelvek megkezdését az V-ik osztályba utalják. Azt a négy esztendei, csaknem hiábavaló fáradságot és drága időt mily hasznosan lehetne értékesíteni már csak a fennebbi 3-ik pont alatt érintett szempontból is! 6. A reáliskolai latin nyelvi tanítás kérdését az udvarhelyi körben (1903 márcz.) dr. Lukinieh Imre fő­reálisk. tanár szellőztette. De az előbb ismertetett leány­gimnáziumi latin tanítás fényes sikerével szemben mily leverő, ellentétes kép tárul fel ez előadásból I A latin nyelvi tanításra kiadott szabályzat csaknem ugyanazt követeli, mint a gimnáziumban, de nem ad módot a tanárnak, hogy e czélt elérhesse. A tanulóra nézve az órák látogatása nem szigorúan kötelező. A latinból adott érdemjegynek semmi súlya sincs; a tanulót pl. a latinból kapott elégtelen jegy nem ösztönzi pótlásra, ha esetleg más tantárgyból sem kapott kielégítő osztályzatot. A reáliskolai latin tanárok rendkívüliek, helyettes tanári fizetéssel, a mi az esetleg évenkénti tanárváltozással módszerváltozásokat eredményez. Felolvasó szerint nagyon kivánatos a változtatás a következőkre nézve: a beirat­kozott tanulóra kötelező legyen az órák látogatása; he­lyet kell adni az osztálykönyvben, a mi a tanítás ellen­őrzését is megkönnyíti; az osztálykönyvbe beírt hiányzók az osztályfőnöknél igazolják magukat; a latinból kapott elégtelennek olyan jelentősége legyen, mint más rendes tárgynak. Azt, hogy a reáliskoláknak meglegyen a latin­ból való érettségiztetés joga, nem tartja égető szük­ségnek, mert ennek megvalósítása lényeges tantervi vál­toztatásokat vonna maga után. A kör eme kívánalmakhoz hozzájárult. 7. A yöröy irodalom tanítása a gimnáziumban cz. a. Ineze Béni ref. főgimn. tanár tartott felolvasást a lcolozs­vári körben (1903 nov.). Szerinte szükséges a görög irodalom tanításának hasznát hangoztatni azon áramlattal szemben, a mely a görögöt a gimnáziumból kiküszöbölni akarja Az új tanterv csak külsőleg kielégítő. Homeroson kivül több jeles görög író műveit olvastatná, hogy a tanulók a görög nép életébe mélyebben beletekinthes­senek.1 5 Hibáztatja, hogy míg a VIII. oszt. tanulók a görög nyelvtant sem ismerik kellőképen, a VI. osztályban már dialektikát, kivételeket kell tanítani. A tanulók a szükséges szókincscsel nem rendelkeznek, holott a porosz iskolákban már a VI. osztályban szótár nélkül fordítanak görögről németre. Nagy kiterjedésű irodalmi anyag taní­tásánál helyeselné a bevezető, alkalmas műfordítások bemutatását. A reáliskolákat, régiségeket alkalmasabbnak * Ezen kívánság ellenében lásd a jelen czikk 3. pontja alatti fejtegetést. tartja az olvasmányokkal kapcsolatosan tárgyalni. Az egyes írók műveit mélyebben kívánja ismertetni. (Ezt az egyetemen kell megcselekedni: a középiskola feladatát nem kell szem elől téveszteni.) Több hozzászólás után az előadó által tett javaslatokat a kör a következő for­mában fogadta el: Mivel a mai görög tanításnak czélja nincs a tantervben megszabott időhöz mérve és így eredményei nem kielégítők, intenzivebbé kell tenni az egész görög tanítást, különösen a kijelölt írók műveinek tanulmányozása tekintetében. Sepsiszentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. főgimn tanár. TÁRCZA. A bábakeresztelés és Halas. Volt tehát okuk az intimátumnak eredetiben fel­mutatását kérni; de midőn megértették, hogy az nincs a deputátusok kezei között, kivánságuktól elállva, kinyi­latkoztatták, hogy a királyasszony ezen kegyelmes disz­pozicziójára nézve írásban fognak felelni. A feleletet még azon napon írásba foglalták s a városi tanács kül­döttei, Tary István főbíró és Szabó Gergely esküdt a deputátusoknak kezükbe is adták. A replikának tar­talma ez: „A felséges kir. Helytartótanácsnak in Copia közlött s a végre kiadott intimátumát, hogy Mgs váczi püspök gr. Eszterházi jó kegyelmes Urunk ő Exczellencziájának reprezentácziójához képest, itt levő quártélyházunkban a halasi pápista keresztyén lakosság számára az isten­tisztelet felséges koronás apostoli kegyelmes királyasszo­nyunk ő Felsége további kegyelmes rendeléseig végbe­vitessék, alázatos homágiális devotióval vettük s örökös veneráczióval tiszteljük. Igaz dolog, hogy említett quártélyházban ennek­előtte nálunk volt Mgs Obrister s most generál marchio de Vili quártélyozásának idejében, majd Mgs váczi püspök gr. Eszterházi ő Exczellencziája pedig közelebb mult esztendőben vizitácziónak alkalmatosságával, nem­különben ennek parancsolatjából szomszédunkban levő tiszt, majsai plebánus uram isteni szolgálatot tettek s tétettek minden impedimentum nélkül. Mivel pedig bizonyosan tudjuk, hogy a nevezett majsai plebánus úr praetitulált Mgs váczi püspök jó kegyelmes urunkat ő Exczellencziáját úgy informálta, hogy Halason circiter 300 pápista lelkek volnának, kik lelki vigasztalás nélkül szűkölködnek; azonban pedig mind vizitáczió alkalmatosságával, mind említett t. majsai plebánus uram által véghezvitt isteni szolgálatnak idején nyilván kitetszett és ma is világosan kitetszik, hogy Halason pápista lakosok nincsenek többen kettőnél: ugyanazért, bár nem tudjuk, hogy a Mgs püspök minémű reprezentácziót méltóztatott tenni a felséges udvarnál, teljes reménységgel viseltetünk, hogy felséges fölkent koronás főnk és kegyelmes asszonyunk minket is alázatos jobbágyit kegyelmesen meghallgatni s régi szabadságunk ususában kiváltképen minket kunokat, kik ő felsége hívsége mellett életünket, vérünket, mindenünket feláldozni készek vagyunk, s feljebbvaló revolucziókban is, a midőn Budától fogva Tömösvárig a föld elpusztult, egyedül a mi szegény városunk állott fenn s tartotta fenn a felséges koronás királyhoz és vitézlő hadi Rendihez viselt igaz hűségét, tovább is kegyelmesen manuteneálni méltóztatik. Közelebb pedig, a midőn alázatos instáncziánk által ő Felsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom