Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-24 / 30. szám

m ón tán, jezsuita revivel azonban nem Krisztus tudományának erejével, türelmével és szeretetével dolgozik, hanem a jezsuitizmus türelmetlenségével, szere tétlenségével, s a békesség helyett vissza­vonást, ádáz harczokat támaszt egyházi, politikai és társadalmi életünkben egyaránt. Tiszta mag helyett konkolyt hint, s a növekedő dudvák mind láthatóbban éreztetik mérgező hatásukat. Ideje tehát, hogy a konkoly hintésnek vége vettessék és a jezsuita papizmus, oktalan pretenzióival, keresztyéntelen türelmetlenségével odvaiba visszaveressék, még mielőtt vihart támaszthatna szélvetésével. Fráncziaországban már feltámasztotta ezt a vihart, a mely szánalomraméltóan ostromolja a nemzet életfáját; a vihar előszele érezhető már hazánkban is, abban a szeretetlen és áldatlan harczban, a mely a papizmus és a többi ker. egyházak közt folyik, s abban a politikai szédel­gésben, a melyet az ú. n. néppárt folytat, hogy az időnek előrehaladott óramutatóját visszafor­díthassa. II. Vilmos császárnak is elég dolga van vele a hatalmas czentrum-pártban; de úgy látszik, megelégelte már a dolgot, es a mikor ez a sötét hatalom a liarczot ki akarja vinni a parlament zárt falai közül az egyházi es a társadalmi élet terére is: bátran elébe áll és nemcsak császári hatalmának parancsoló, hanem keresztyén ural­kodói méltóságának és magasztos hivatásának feddő szavaival is, odvaiba űzi vissza. A hatalmas c saszar es a keresztyén uralkodó feddő és parancsoló szavai megérdemlik, hogy lapunk hasábjain is feljegyeztessenek. „Ön kihall­gatást kért, püspök úr — mondá a császár. — Óhaj­tottam önnel beszélni, azért rendeltem ide. Mielőtt elmennék Strassburgból, meg kell mondanom, bogy elégedetlen, nagyon elégedetlen vagyok Önnel. Nekem azt mondták, hugy Ön okos és békeszerető ember, s most olyasmit követett el, a mit a leg­fanatikusabb ember se tenne meg. Ön megátkozta a temetőt, egy darab német földet, a melyre nekem ügyelnem kell. Jegyezze meg, püspök úr, hogy a német császár sohasem fogja eltűrni, hoqy a türel­metlenség átka csak egy talpalatnyi német földet megszentségtelenítsen! Az Ön hivatása az, hogy áldjon : ha a pap átkozódik, megrabolj a allasat a méltóságtól és előjogaitól. Tudja meg, s ne felejtse el, hogy ilyen dologban nem ismerek tréfát. Én és az én házam a protestáns egyházhoz tartozunk s alattvalóim kétharmadrésze is. Sokat járok katholikus vidéken is, s ha egyszer Isten úgy akarná, hogy ilyen helyen haljak meg, s vala­mely okból nem vihetnék holttestemet őseim sír­boltjába és itt temetnének el, Ön talán istenkáromló átokkal sújtaná azokat a barázdákat, a melyek alatt testem pihen, mivel talán az egyháza szabályai ezt írják előf ? Az Ön átka felnyitotta a szememet, püspök úr. Én kész voltam, s ma is kész vagyok jó barátságban élni a katholikus egyházzal. A meny­nyire lehetett, igyekeztem katolikus híveim ldván­ságait teljesíteni, gyakran protestáns alattvalóim gáncsai és zúgolódása ellenére, mert azt akartam, hogy mind a két keresztyén egyház békességben éljen, közös erővel dolgozzon a haza javára és becsülje egymást. Óvakodjék attól püspök úr, hogy engem e törekvéseim meghiúsításával arról győzzön meg, hogy a katholikus egyház nem békességet akar, hanem meghódolást. Ha arról kellene meggyőződnöm, hogy a két egyház kibékítésére való törekvésem, a katholikus türelmetlenségen szenved hajótörést, akkor meglehet, hogy más szél kezdene fújni Németország­ban. Ön épen olyan jól tudja, mint én, hogy milyen erős lett újabban a protestáns áramlat. Ne felejt­kezzék el erről, s azt se felejtse, hogy az ön csaszarja is protestáns!" Majd pedig, a püspök ama mentegetőzésére, hogy az átkot visszavonta, így folytatta a császár: „Ez az ön szerencséje; — különben nem is fogadtam volna. Ne igyekezzék menteni magát, mivel eljárására úgy sincsen semmi mentség. Csak azt az egyet jegyezze meg még: Ön német püspök, még pedig az anyaországban, a hol a német császár egyúttal fejedelme is önnek. Szolgálj a az Istent legjobb képessége szerint, de ne felejtse el, hogy a császárt s az országot is szolgálja, s hogy a császári kéz nemcsak kegyes tud lenni, de erős is, mint a< vas. Azt hiszem, megértettük egymást, püspök űr, Isten áldja meg!" Erős, de megérdemelt leczkéztetés, a minek, hisszük, meglesz a foganatja abban, hogy Német­országon beljebb fogja vonni vitorláit az ultra­montán-j ezsuita papizmus. Róma és satellesei egy kudarczczal ismét gazdagabbak. Hiába: az idők kerekét nem lehet visszafordítani, még Rómának sem. Ideig-óráig való sikert talán érhet el, különösen ott, a hol, mint nálunk is, az uralkodó család hagyományos vallásossága és Róma iránt való tisztelete védi a római egyházat még fattyú kinövéseiben is; de a diadalt azért mégsem az ultramontán jezsuita papizmus fogja aratni, hanem a Krisztusnak szelíd és szeretettel teljes tudománya. Róma újabb és újabb veresége azonban ne tegyen bennünket elbizakodottakká. Ne becsüljük semmire ellenfelünk erejét, bár sok sebtől vérzik is. Szervezete roppant szívós, ravaszsága bámu­ü le a matívar fpÍdfl7í]9QíÍííÍ dÁn Áe PC7líA7ÖVíír Tej szövetkezeti berendezések kézi erö- ós gőz- Tűnynínf határtalan mennyi-LtlöU magjai lujga/iuaoagl gGJJ- üö CoZiAUAgJlU hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és IGaiajai ségben veszünk. £> FilCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. (3:3(3^(3(3(3^3 Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve. "2SÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom