Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-24 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-ntcza 4. szám, a hová a liéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : A császári leczke. Szentmártoni. — Híres egyházi szónokok. III. Molnár János. — Iskolaügy: A tanárkörök három évi működésének lényegesebb mozzanatai. II. Benke István. — Tárcza: A bábakeresztelés ós Halas. Földvdry László. — Könyvismertetés : Egyetemes főgondnok és főkonzisztórium a magyarországi református egyházban. Földvdry László. — Külföld: Angol egyházi szemle. B. Pap István — Irodalom. — Egyház. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. A császári leezke. Hogy II. Vilmos, a németek császárja, ember a talpán s nem ijed meg a maga árnyékától: régóta ismeretes dolog. Legújabban a strassburgi püspöknek adott hatalmas leczkéztetése pedig azt is megmutatja, hogy a császár nemcsak a maga árnyékától nem ijed meg, hanem attól a hatalomtól sem, a mely bár erősen megrokkant külső erejében, de szívósan ragaszkodik pretenzióihoz és az egész föld kerekségére kiterjedő finom diplo mácziával a külső erőt is próbálná visszaszedem. A papizmus, az ultramontán klerikálizmus az a hatalom, a mely a középkortól kezdve egészen a legújabb időkig épen a német császársággal, legerősebb riválisával, vívta élet-lialálharczát. IV. Henriket Canossába kényszerítette, Bismarckot beleszorította a kulturharcz megszüntetésébe; most azonban II. Vilmosban olyan emberére akadt, a ki nyiltan szemébe meri mondani, hogy ha nem békességet akar, hanem meghódolást, akkor meg lehet, hogy Németországon más szél kezd fújni, mint fujt eddigelé. A strassburgi püspök esete megérdemli, hogy egy kissé bővebben foglalkozzunk vele; mert a míg egyfelől a püspök úr átkozódása betekintést enged az ultramontán papizmus szellemébe és rendszerébe, másfelől a német császártól nyert megleczkéztetés azt is megmutatja, hogy miként kell elbánni ezzel a megrokkant, de roppantul pretenziózus hatalommal. Az eset, a mely a császári megleczkéztetést szükségessé tette, az volt, hogy Benderset strassburgi püspök egyházi átok alá vetett egy római katholikus temetőt, mivel protestáns embert temettek el bele. A püspök keresztyénietlen eljárása nagy felháborodást keltett egész Németországon, sőt megmozgatta még a német diplomácziát is. A nemzeti felháborodás és a diplomácziai fellépés meghozta eredményét; Benderset püspök úr, Rómából nyert figyelmeztetés következtében, feloldotta a temetőt az átok alól. II. Vilmos császár azonban ezzel nem látta még elintézettnek a dolgot. Nem, mert a strassburgi püspök eljárásában a papizmusnak az a vakmerő és keresztyénietlen természete ütötte ki magát, a mely nem nyerte meg méltó jutalmát abban, hogy kénytelen volt odújába visszavonulni, hanem arra is méltó, hogy nyilvánosan, országvilág előtt lepirongattassék és pretenzióival a limine visszautasíttassék. Erre szolgált reá valóban Benderset püspök és benne, mint megszemélyesítőjében, az ultramontán klerikálizmus, a mely hatalmaskodni akar még ott is, a hol a római kath. egyház hívei kisebbségben vannak; meghódolást akar követelni még a legnagyobb világi hatalom részéről is, és egyháza egyedül üdvözítő voltának képzelt fenségében lenéz, megvet, eretneknek ítél mindenkit, a ki lelkét igájába hajtani nem akarja. Ez a pretenziós és keresztyéntelen hatalom az újabb időben újra vakmerően szövögeti hálóját világszerte, s gazdagságával, jezsuitáival és a jezsuitizmus szülte temérdek lélekhalászó intézményével életre igyekszik galvanizálni a róm. kath. egyház megcsontosodott nagy testét, — s valljuk meg nem is siker nélkül. Ha ennek a törekvésnek csak az volna a czélja, hogy a r. kath. egyház elernyedt testét új életre keltse, a hit- és erkölcsi élet mélyítése által: nemcsak nem szólnánk ellene, sőt tisztelettel tekintenénk reá, mert hiszen mi protestánsok is erre igyekszünk a saját egyházunkban. Az ultra-Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.