Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-17 / 29. szám
lének a természetszerű junktimja legyen. Csekélyebb lesz az adó s az így beálló jövedelmi kevesblet lesz állami pénzből fedezve. Ez pedig a végső eredményben az egyházak jövedelmeit nem emeli, csak a terheit könnyíti, a miből következőleg1 az egyházak a jelenleginél többet nem is adhatnak majd iskoláikra, csupán csak nem épen a saját pénzükből adják majd azt. A tanári fizetésrendezések ily módon kikapcsolódtak a segélyezési akczióból. Ha nem lesz több jövedelem, mint a mennyi most van, nem is lehet nagyobb az iskolai budget. Kérdés azonban, hogy vájjon ez a tény az egyházak iskoláinak minden fokozatára egyaránt ki fog-e hatni, mert épen ez a kérdés bökkenője? Sajnos, e tárgyban épen a felekezeti főiskolák azok, a melyek a legsivárabb jövő előtt állanak. Az elemi iskolák és a tanítóképzők reménnyel tekinthetnek az államsegély elé, mert hisz a Berzeviczy-féle népoktatási törvényjavaslat erre kedvező kilátást, sőt bizonyos feltételek fenforgása esetén biztosítékot is nyujt. A felekezeti középiskolák viszont az 1883: XXX. t.-cz. keretében nyerhetnek oly segélyt, a mely tanerőiknek az államiakéval egyforma dotáczióját lehetővé teszi, sőt a közoktatásügyi minisztériumban e tárgyban a tavasszal megtartott ankét a közeli megvalósulás reményével kecsegtet. De a főiskolák, tehát a jogakadémiák és a theologiák teljesen kimaradtak a rendezésből. Ezekre vonatkozólag ez idő szerint tételes törvény nem teszi lehetővé a segélyadást, az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának ismertetett módozata szintén nem nyújt reá valószínűséget, tehát sajnos valószínűség, hogy előbb-utóbb kellő anyagi színvonalon fog állani minden protestáns elemi és középiskola, a főiskolák azonban tűrő lemondással mondhatják el a nagy olasz költő szavait: lascíate ogni speranza! Ily körülmények közt kötelességük a protestáns főiskolai tanároknak, hogy mozgalmukat ébren tartsák. Jöjjenek össze mielőbb tanácskozásra, vitassák meg a teendő lépéseket, világosítsák fel az illetékes tényezőket épen a főiskolák beálló szomorú háttérbe szorításáról, tárják fel a helyzet visszásságát, mely bizonyára nem szándékosan, de az ügy részleteinek nem elég kimerítő ismerete következtében állott elő s akkor lehetetlen, hogy módot ne találjanak irányadó helyen a protestáns főiskolai tanárok kérelmének a teljesítésére is. Mert az ki van zárva, hogy épen a főiskolák legyenek az üldözöttek, a meg nem hallgatottak, holott óhajaik ép oly törvényesek, helyzetük ép oly mostoha, mint a felekezeti elemi és középiskoláké. Dr. E. Nagy Olivér, egyetemi magántanár, eperjesi jogtanár. ISKOLAÜGY. A tanárkörök három évi működésének lényegesebb mozzanatai.* (1901 szeptembertől 1904 júliusig) A mit e Lap 1899. évf. 9. sz.-ban többek között mondottunk, azzal kezdjük meg jelen czikksorozatunk fejezetét is, t. i. hogy: hazánk mai áldatlan közviszonyai s széthúzódozó társadalmi életünk ziláltságai közepette jól esik, ha azt látjuk, hogy a nemzeti kulturát szolgáló egyik legfőbb tényező, az Országos Középiskolai Tanáregyesület, testületi működését s a közre irányuló tevékenységét az elvileg egyetértő munkásság gyakorlatára fekteti, s hova-tovább szélesebb és szélesebb körökben munkálja és kelti föl a közösség, az együvétartozás és a vállvetett dolgozás érzetét. Ez az Egyesület az ezelőtt két évtizeddel létrehozott és ezelőtt egy évtizeddel újból szervezett tanárköreivel nagy mértékben tud hatni a tagok közérdeklődésére s a köztevékenység fölkeltésére, s így a közélet és kultura továbbfejlesztésére is szélesebb medret tud ásni. Ezen széles körben mozgó és szélesebb rétegre kiható testületi tevékenység főleg azóta érezteti áldásos tevékenységét, a mióta a középiskolai új tanterv életbelépett s illetőleg, a mióta a többi iskolafajok új tantervei is vagy már életbeléptek, vagy az életbelépés küszöbén állnak. Mert valamint az egyes tantervek előkészítésében az egyes tanárkörök élénk részt vettek és nagy munkásságot fejtettek ki: a gyakorlati kipróbálás és a gyakorlati keresztülvitel nehéz munkája is a tanárokra várakozik, „ők lévén — a mint Wlassics Gyula volt kultuszminiszter mondá — hivatva életet lehelni a tantervekbe, erőt s tartalmat adni rendelkezéseiknek, és a tantervekben uralkodó elveket az iskola mindennapi munkáj ában megvalósítani". Eme szép, nemes és háládatosságra igényt tartó, végnélküli feladat megoldására irányultak az egyes tanárkörök működései a lefolyt három év alatt is. Érdemes lesz hát, hogy e Lap czéljához és terjedelméhez képest egy, lehetőleg rövid rendszeres áttekintést tegyünk és a fonalat ott vegyük fel, a hol ezelőtt 3 évvel elhagytuk, hogy így — habár nagyobb időköz után — állandó összeköttetésben maradjunk a jelenünket foglalkoztató tanügyi kérdésekkel és azok megoldási módozataival. A széles mezőről az anyagot, a Tanáregyesületi Közlöny után, a könnyebb áttekinthetőség végett három főpont alá foglaljuk: AJ Nevelés- és egészségügyi, B) Tanítás (módszer) és szervezet körébe eső és C) Társadalmi és * Ezen czikksorozat mintegy folytatását képezi ezen Lap 1899. évf. 9—20. és 1901. évf. 22-41."sz. a. czikksorozatoknak. B. I. Ulcn moriuar tűirfílQcáfii íiön Óc flC7l/A7ífVíÍr Tejszövetkezeti berendezések kézi erö- és göz- Tnavajat határtalan mennyi-IjtloU IMgJdl ICjgaAUaőagl 5CJJ" Cö Cd/iRUAgJfaj hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és lOAMJíU s ég ben veszünk. c> FÜCHS és SCHUCHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. IV Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.
