Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-17 / 29. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szánt, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS, Kiadja: SZŐTS PAEKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : Laseiate ogni speranza! Dr. E. Nagy Olivér. — Iskolaügy: A tanárkörök három évi működésének lényegesebb mozzanatai. Benke István. — Tárcza: A bábakeresztelés és Halas Földvdry László. — Belföld: Születési statisztika 1902-ről. Romola István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat —Különfélék. — Pályázatok. — — Hirdetések. Laseiate ogni speranza! A miniszterelnöknek az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában a képviselőház költségvetési vitája alkalmából mondott beszéde az optimistákat is meggyőzhette arról, hogy a protestáns főiskolai tanárok fizetésrendezése állami segélyből egyálta­lában nem remélhető. Hogy miért épen a főiskolai tanárok azok, a kikre a kormányelnöki nyilatkozat a leginkább életbevágó, azt alantabb fogom kifej­teni. Már most konstatálni kívánom azonban, hogy ha az ág. hitv. evang. egyetemes egyház pozsonyi theologiai akadémiája által inaugurált mozgalmat mihamar és pedig szenvedélyesség nélkül, de a czélra szegzett bátor tekintettel dűlőre nem visszük, akkor jelenlegi anyagi helyzetünk javulását semmi­képen nem várhatjuk. Az 1848: XX. t.-cz. köztudomásúlag a bevett felekezeteknek úgy egyházi, mint iskolai szükség­leteit állami költségből fedezendőknek jelentette ki. Ennek daczára a Vélemény a felekezeti főiskolai tanárok fizetésének az államiakéval azonos szín­vonalra való fejlesztéséhez adatokat egyáltalában nem szolgáltatott, jóllehet kétségtelen, hogy ha a törvény szelleméhez ragaszkodunk, annak úgy az egyházi közigazgatás, valamint az iskolák fentartá­sához szükséges összegek állami budgetbe fogla­lására irányuló intencziója abszolúte nem lehet vitás. A Vélemény álláspontja szolgált aztán okul a protestáns főiskolai tanárok mozgalmának, mely azonban, úgy látszik, kátyúba jutott, mert hónapok óta nem hallottunk annak újabb fázisairól. Most aztán Tisza Istvánnak az egész minisz­térium felfogását megvilágosító nyilatkozata az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtását két részre osztotta. Az egyházi adóreformot, illetve az egyházi adóval súlyosan terhelt felekezetek e nemű segélyezését a leghatározottabban programmjába vette fel s annak valószínűleg már az 1905-iki költségvetésben nyoma is lesz. Minden egyéb részét azonban — bár elméleti helyességét és szükségét elismerte — az állam pénzügyeinek a javulásától tette függővé, sőt még azt is kijelentette, hogy ez csak akkor történhetik meg, ha ily kedvező viszonyok ez életben egyáltalában beállanak. Ez kétségtelenül annyit jelent, hogy a nevezett (tehát az egyházi adórefor­mon kivül eső) részletek valóra váltását belátható időn belül semmiképen nem várhatjuk, mert hisz az állammal szemben folyton folyvást fokozódó igények kielégítésével és a rövid időn belül foga­natosított állami és törvényhatósági, nemkülönben vasúti tisztviselői fizetésrendezésekkel szemben a mi ügyünk kedvező fordulatára nem számíthatunk. Az állam annyi oldalról kénytelen a felhangzó kérelmeket teljesíteni, hogy még határozott minisz­teri Ígéretek mellett is nehézségekbe ütközik azok­nak effektuálása. Hát mint vélekedjünk oly ügyről, melynek theoretikus igazságát elismerve is, annak praktikus megvalósítását a leghivatottabb kormány­férfi is csak a kétely szavaival kiséri! A protestánsok mégis mindenesetre hálával kell, hogy fogadják Tiszának ezt a nyilatkozatát is, mert hisz először is köztudomású, hogy ő volt az első miniszterelnök, a ki az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását programmul tűzte ki, másodszor meg az egyházi adóval az ország nem egy részében túlon-túl sujott hitsorsosaink helyzetének javulását várhatjuk az ő kijelentésétől. De a tanári fizetés­rendezésre ez aligha lesz kedvező hatással, a meny­nyiben az államsegély épen arra irányul, hogy az egyházi közteher kisebb legyen, hogy tehát az államsegély az adófizetők csekélyebb igénybevéte-Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvény­társaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom