Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
tudatlannal annak életét és küzdelmeit, a ki mindjárt fejedelemsége kezdetén első kötelességének ismeri gondoskodni arról, hogy „legyen hol a keresztyéni gyülekezettel együtt igazán mi Istenünket tisztelnünk clicsérnünku . Bocskay müve, a bécsi békekötés, magyar protestáns egyházainkra "nézve az első államalkotó szerződés, — így nevezik közjogi nyelven — a mely államjogilag, tehát csak a korona és a nemzet együttes akaratával, törvény utján megváltoztatható módon biztosítja a protestánsok vallásszabadságát. Első erős fundamentuma a szabad vallásgyakorlatnak, a melyet az abszolutizmus és a jezsuitizmus egyesült ereje hazánkban több mint egy félszázadig hiába igyekezett megingatni. A bécsi békével nyílik meg az egyházi életnek addig elfojtott áradata. Ez ellen, mint alapbiztosíték ellen irányulnak a későbbi támadások, ezen törik meg elvégre is az ellenség makacs akna-munkáj a, a mikor a felvilágosult korszellem elnémítja a sötét középkor még sötétebb lovagjait. Ez a békekötés Bocskay politikai bölcseségének és erélyének eredménye. A magyar protestantizmus a XVII. század elején már erős fejlődésnek induló fa volt, a melynek gyökerei ezerszeres csavarodással ágaztak el a fogékony lelkek termő humusában. Es a mikor a magyar király kormánya es a főpapság a XVI-ik szazad végén nagy mohósággal igyekezett a déli és keleti Németországban nagy méretekben megindult ellenreformácziót nálunk is diadalra juttatni, akkor följajdult a nemzet óriási többsége, mert észrevették, hogy a magyar protestantizmus életfájának gyökereire irányított csapás a nemzeti érzés összes húrjait is elmetszi. Ebben a forrongó időben jutott az előbb 1 abancz Bocskay eszébe a mentő gondolat: Magyarország számára magyar nemzeti politikát kell teremteni. És miután a hit és lelkiismereti szabadság a legszorosabb összefüggésben áll a politikai szabadsággal, Bocskay a maga nemzetmentő politikai rendszerének megépítésében fősúlyt helyezett a lelkiismereti szabadság elvére. Abban a korban, a melyben -— mint egyik kiváló történetírónk mondja — Spanyolország máglyáin az eretnekek ezrei égtek el, melyben Németalföldön a protestantizmus az oltárok százait rombolta szét, —- midőn Francziaországban a szent Bertalan-éj orgyilkosai a hugenottákat irtották, mikor Angolországban a pápaság meg az új hit hívei egymást felváltva kerültek börtönbe és vérpadra; -— mikor a délvidéki osztrák tartományokban a nép legjavát űzték ki szülőföldjéről protestáns hite miatt, midőn Németországban a protestantizmus kebelében is megkezdődik az áldatlan testvérharcz: ebben a nehéz időkben Bocskay Istváné és a mellé sorakozó magyar nemzeté a dicsőség, hogy magyar egyházpolitikájukkal, az indogermán kultura talaján megnemesedett turáni faj türelmes világszemléletével Európa népeit a keresztyéni szeretet és kölcsönös türelem magasztos tanaira oktatták. De ne írjunk e helyen történetet. Ennyiből is látjuk, hogy a história lelke a nagy emberek története. És a történet lelke itt van körülöttünk, irányítva egyházi munkánkban, bátorítva és erősítve küzdelmeinkben. Bocskay müvén nem diadalmaskodott az idő. Sohasem láttam az igazságot elhagyatni, mondhatjuk rá az írásnak szavaival. És erős a hitünk, hogy sohasem is fogjuk elhagyatva látni. Ezzel biztat bennünket egyházi multunknak sok dicsőséges küzdelme, a melyeknek eredménye törekvéseink igazságát sankczionálja. Ezért hangsúlyozzuk, hogy az igaznak emlékezetét áldanunk, terjesztenünk kell. Szabadságunk megvan, de küzdelmeink még nem értek véget. A régi ellen, ha nem is a mult nyilt támadásaival, de annál veszedelmesebb módon igyekszik erőink megtörésére. Magyar Sionunk őrei, ne engedjétek magatokat a hamis ellenségnek gonosz álnoksági által megcsalattatni! A régi hittel, ős apáink istenfélelmével és bízó reménységével álljatok résen az egyház falain. És míg kezetek fárad a gyönyörűséges iga terhében, vizsgálódó lelketekkel lássátok meg a magyar protestáns egyház dicsőséges múltját, a lélekemelő eseményeket, a legszentebb eszmék bajnokait és a midőn az idő egyenletes forgása elhozza reánk az ő emlékezetüknek idejét, ne késlekedjetek hívni bennünket, ezt mondván: jertek, fonjunk koszorút az ő homlokaikra, mert bizony megérdemlik! . . . Molnár János. Híres egyházi szónokok. Nem világ szerint való nagyságokról emlékezem. Egy-két igazi prédikátor arczképét óhajtom közölni, a kiket a köznapi élet szürkeségéből, a tudomány komoly csarnokából, vagy a nagyobb méltóság fényköréből is nemesen emel ki a keresztyén hitnek ereje és a Carlyle hősei közé állít meggyőződésüknek és cselekedeteiknek tiszta^ harmóniája. A kik az ifjúság álmával, majd a férfikor tetterejének minden megfeszítésével keresték az életeszményt, az egyedüli nagyot, kezdő- és végokot, a teremtő, megtartó, igazgató és megszentelő hatalmat: a magasságos Istent. Es megtalálva Őt, hirdették és cselekedték az embernek fődolgát. Nem eget-vívó nagy-Első magyar tejgazdasági gép- és eszközgyár Teavajat FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. B4T Árjegyzék és költségvetés irigyen és bérmentve.