Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-26 / 26. szám

a jövőnek ideálja az leend, hogy „az egyes ember életerős személyes hite személyes theologiát is teremt". Őt követte Tröltsch heidelbergi theol. tanár, a ki „a vallásnak és a természettudománynak egymáshoz való viszonyáról" tartott nagyérdekű előadást. A zsidóból reformátussá lett Ladenburg boroszlói tanár támadásaira utalva azt vitatta, hogy a naturalista-atheista világfelfogás korunk természettudósainál ma már nem található s a világ psychikai magyarázatának engedett helyet. Ily felfogás mellett aztán elég tere nyílik az istenhitnek és a vallásnak. Mi több, még az ultramontánok is mozgolódtak Meinel Krisztus előadásaival szemben Bonaventura páter személyében, ki a protestánsok által is sűrűn látogatott előadást tartott „a keresztyénség lényegéről". Ebben Harnack felfogását bírálta a pozitív keresztyénség szellemében az evangéliumról, s azt hangoztatta, hogy a Krisztus istenségének vallásában a pozitív irányú prot. theologusok a katholikusokkal találkoznak. Időközileg maga Meinel is több előadást tartott apologetikai irányban az istenhit történetéről, bírálatáról ós pozitív megállapításáról. Az előadások sorozatát bezárta Sell bonni theol. tanár „a protestantizmus feladatairól a XX. században". Abban azt hangoztatta, hogy vallanunk kell a hiterős keresztyénséget a modern világban s bizonyságot kell tennünk az Istennel való személyes életünkről. Ma 3 főalakja van a keresztyénségnek, ú. m. az ultramontánizmus, a bibliai keresztyénség s a szabad keresztyénség. Utóbbié a jövő, mely a fejlődés törvényeivel s a modern életalakulásokkal összeegyeztethető (Kopernikus, Kant). E keresztyénség a XIX. század nagy szellemeivel és Jézus felfogásával egyezoleg hirdeti a szellem uralmát a természet, a faji ellentétekkel szemben a humanizmus s a tömeg uralmával szemben a személyes lélek uralmát. Ez a szabad protestantizmus nem iskola, gyülekezet vagy theologia, hanem személyes életuralom a hívőkben. Az igazság érzékén, a szabad kutatáson s a lelkiismeret hatalmán nyugvó szabad protestántizmusé a jövő. Örvendetes dolog a keresztyénség lényegére és védelmére vonatkozó ez az apologetikai mozgolódás, míg mi itt Magyarországon a létünket és életünket illető napikérdésekkel vagyunk túlságosan elhalmozva. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Filozófia ós Antropozófia. írta dr. Fitos Vilmos. Különlenyomat a'M. Tud. Akad. „Athenaeum" czímű folyóiratából. Budapest. 1904. Nyom. Hornyánszky V.-nál. Ara ? — Rövid 19 oldalon mély tudás, rendszerező agy munkája, egy ifjú filozófus tehetség első megnyilatkozása. A munka csak vázlatos perspektívája egy készülő nagyobb munkának, melynek czélja : egy egységes, minden szellemi iránytól független bölcseleti rendszernek megalkotása és az emberi szellem jelenségeinek ezen alapon való magyarázata a czélból, hogy a szellemi tudományok bizonytalan állapotukból kiemeltessenek s a természettudományokhoz hasonló szilárd alapra állíttassanak. Antropozófia alatt 'érti az emberi szellem jelenségeinek rendszeres" magyarázatát. Érdeklődéssel várjuk a jelzett nagyobb munkát, az egységes, minden szellemi iránytól független bölcseleti rendszert. ** Gazdasági élet és vallás. írta Bernát István. A magyar gazda-szövetség kiadványa Kilián Frigyes bizománya. Ára 50 fillér. — Egyházi életünkben is oly jól ismert írónak ily czímű tanulmánya jutott kezünkbe, a melyre már azért is felhívjuk olvasóink figyelmét, mert a szerző f. é. márczius hó 21-én egyházkerületünk közgyűlésével kapcsolatosan tartott egyházi értekezleti előadásának alapjául ez a tanulmány szolgált. Szerzőnek egyedüli czélja kimutatni, hogy a vallásosság nemcsak szükséges, hanem egyszersmind nélkülözhetetlen tényezője a társadalmak egészségének és csak a vallásosságtól lehet várni, hogy kivezessen bennünket abból a krízisből, a melybe a modern, úgynevezett haladó társadalmak belejutottak. Ezt a czélt el is éri; szaktudás, a meggyőző érveknek egész serege s a mellett bensőséges hit van ebben a 20 oldalas tanulmányban. Készséggel ajánljuk mindenkinek figyelmébe. ** Székely Árpád „Beszéd- és érteleingyakorlat leczkékben" czímű munkájával, mely a sajtót a napokban hagyta el, a népiskolai tanítók könyvtára egy kötettel szaporodott. A gyakorlati tanítói dolgozatok az iskolaügynek előbbviteléhez igen szükségesek s a mennyiben e könyvnek átlapozgatásából annak gyakorlatiasságát látjuk, a mit a szerző a gyakorlatból, mindennapi tapasztalatból merített s azt e könyvben igen czélszerűen — s módszeresen dolgozta fel. ezáltal munkáját becsessé tette ; méltó arra, hogy a tanítóság között elterjedjen. Szerző az anyagot 56 leczkében dolgozta fel. Az első leczkék rövidebbek, a későbbiek terjedelmesebbek. A mi lényeges része az anyagnak, az mind benne van s czélszerűen, több részben mintaszerűen van kidolgozva A leczkék között verseket és erkölcsnemesítő meséket tárgyal a szerző. Meséi szépek és tanulságosak, legnagyobb rászük Benedek: Magyar mese- és mondavilága után vannak kidolgozva. A versek Posától, Hetyeitől es Hermán Ottónétól valók. Ezeket a gyermekek bizonyára kedvvel fogják tanulni. A szerző igen nagy gondot fordított munkájában arra, hogy úgy a kérdések, mint a magyarázatok a módszertan követelményének megfeleljenek. A könyv végén igen szép dalocskák vannak Kapitól s egyébb szerzőktől. A könyvet Kovács Gyula adta ki Nagybányán s nála, valamint minden könyvkereskedésben beszerezhető. Ára fűzve 2.40 kor., kötve 3 kor. EGYHÁZ. Személyi hír. Széli Kálmánt, a nagy-szalontai ref. egyházmegye érdemes esperesét, a király a magyarországi „Vöröskereszt-egyesület" érdekében kifejtett buzgó működéseért a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Gratulálunk I Lelkészválasztások. A tótkomlósi ág. hitv. evang. egyház az elhunyt lelkész Csermák Kálmán helyére HrdlicsTca Lajost; — a szakálli ref. gyülekezet egyhangú lelkesedéssel Némethy János berettyó-újfalui segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A szilágysámsoni népes ev. ref. egyház május hó 29-én iktatta be hivatalába egyhangúlag megválasztott ifjú lelkipásztorát, Zöld Mihályt. 52